�jkor

Az �jkor azt a t�rt�nelmi korszakot jel�li, ami a k�z�pkor, illetve a – gyakran k�l�n korszaknak tekintett - korai �jkor ut�n k�vetkezik. Az �jkor a n�lunk elterjedt felfog�s szerint a 17. sz�zad k�zep�vel, a Nyugat-Eur�p�ban jellemz� m�sik feloszt�s szerint a 18. sz�zad m�sodik fel�vel kezd�dik. Az els� eset�ben az 1642-es esztend�t, az angol polg�ri forradalom kezdet�t, m�g a m�sik feloszt�s k�vet�i az 1760-as esztend�t (ipari forradalom) szokt�k megjel�lni kezd�d�tumnak. Sz�cikk�nkben az els� feloszt�st vessz�k alapul.

Polg�rosod�s �s felvil�gosod�s

A nyugat-eur�pai polg�rosod�s kora

1642-t�l, az angol polg�ri forradalomt�l kezd�d�en Nagy-Britanni�ban, majd fokozatosan Nyugat-Eur�pa m�s orsz�gaiban a polg�rs�g kez�be ker�lt a gazdas�gi hatalom.

A m�v�szetekben a barokk st�lus korszak�r�l besz�lhet�nk.

A felvil�gosod�s �vsz�zada

Eugène Delacroix: A Szabads�g vezeti a n�pet

A 18. sz�zadot a felvil�gosod�s kor�nak is nevezik.

Ipari forradalom kora

Az ipari forradalom kor�t III. Gy�rgy angol kir�ly uralkod�s�nak id�szak�ra teszik (1760-1801). Az ipari forradalom kifejez�s Engelst�l sz�rmazik. Azt az �tfog� t�rsadalmi, gazdas�gi �s technol�giai v�ltoz�st jel�li, amely a 18. m�sodik fel�ben Nagy-Britann�ban kezd�d�tt a g�zg�p feltal�l�s�val �s az els� g�pes�tett textil�zemek �p�t�s�vel, majd a g�zhaj� �s v�g�l a g�zvas�t bevezet�s�vel bontakozott ki.

Polg�ri demokratikus forradalmak

A 18. sz�zad v�g�t�l a nyugati vil�g polg�ri forradalmai az emberi jogok �s a polg�ri demokr�ci�k m�ig tart� fejl�d�s�t ind�tott�k el. A sort 1776-ban az Amerikai Egyes�lt �llamok megalap�t�s�t eredm�nyez� amerikai forradalom, majd 1789-ben az eg�sz Eur�p�ra nagy hat�st gyakorl� Nagy francia forradalom nyitott�k meg. Az �j liber�lis (szabadelv�) eszm�k terjed�s�ben Nap�leon rendk�v�li p�lyafut�sa �s h�d�t�sai is szerepet j�tszottak.

Nemzeti forradalmak kora

A 19. sz�zad folyam�n nemzeti �s liber�lis reformmozgalmak, majd nemzeti forradalmak �s szabads�gharcok indultak meg szerte Eur�p�ban �s kialakultak a nemzet�llamok. Ez az irodalomban, m�v�szetekben is a nemzeti eszm�knek, illetve a romantika st�lus�nak a kora.

M�sodik ipari forradalom kora

A „modern” h�bor�k kora

A nemzet�llamok l�trehoz�sa t�bb orsz�gban csak v�res h�bor�k �tj�n volt lehets�ges. A modern g�pipar fejl�d�se lehet�v� tette a t�megtermel�st, amely el�sz�r a haditechnik�ban jelent meg. Az �j g�pes�tett fegyverek, robban�anyagok m�r t�meges m�ret� hadvisel�st ig�nyeltek, �ltal�nos hadk�telezetts�ggel. Az els� ilyen „iparos�tott” h�bor�k az amerikai polg�rh�bor� (1861-65, 600.000 halott), az osztr�k-porosz h�bor� (1866), valamint a francia-porosz h�bor� (1870) voltak. Az ut�bbi nyom�n Eur�pa �j nagyhatalmak�nt l�trej�tt a N�met Birodalom.

�j tal�lm�nyok

Ford g�pkocsik sorozatgy�rt�sa, 1913

A t�megtermel�s bevezet�se a hadiipar mellett hamarosan az �sszes termel��gazatban �ri�si fejl�d�st eredm�nyezett. Ennek alapj�n az 1871 �s 1914 k�z�tti id�szakot a m�sodik ipari forradalom korszak�nak nevezik.

A m�sodik ipari forradalmat gyakran az ipari forradalom m�sodik hull�m�nak is h�vj�k, mert sokszor nem vil�gos a technol�giai �s a t�rsadalmi t�r�svonal a k�t forradalom k�z�tt. Az egyik kritikus tal�lm�ny p�ld�ul ebben az id�szakban a g�zhajt�s� rot�ci�s nyomdag�p, ami m�g az els� ipari forradalom utols� �vtizedeinek aj�nd�ka volt. A m�sodik ipari forradalom hozta el ugyanakkor a g�pi bet�szed�st. A tud�s terjeszt�s�nek ez a form�ja t�r�lte el Angli�ban a pap�rra kivetett ad�t az 1870-es �vekben, �s ilyenform�n az el��ll�t�si k�lts�gek cs�kkent�s�vel jelent�sen el�mozd�totta a szakmai �js�g�r�st, a foly�iratok megjelentet�s�t. A tal�lm�nyok �s alkalmaz�saik sokkal elterjedtebb� v�ltak ebben a forradalomban, mint a kor�bbiban (vagy kor�bbi szakasz�ban). Az id�szak tal�lm�nya volt az Amerikai Egyes�lt �llamokban a szersz�mgy�rt�s, ami m�s g�pek alkatr�szeinek el��ll�t�s�t is megk�nny�tette. �j tal�lm�nyok sz�lettek t�bbek tov�bb� a vegy�szetben, az elektromoss�gban, az olajiparban �s az ac�liparban.

Fogyaszt�si cikkek

Az �rucikkek t�megtermel�se szint�n fejl�d�snek indult, az �tel, az ital, a ruh�zat, a k�zleked�s, a korai r�di�k, �s gramofonok el��ll�t�s�nak g�pes�t�se a lakoss�g sz�ks�gleteit szolg�lta, egy�ttal egyre t�bb munkahelyet teremtett. A legfejlettebb orsz�gokban mindez mag�val hozta a fogyaszt�i �rukereskedelem kialakul�s�t. Ugyanakkor ez id� alatt a fogyaszt�i piacon megjelent a sorban�ll�s is, mint �jszer� t�rsadalmi jelens�g.

Szabads�gjogok �s a t�rsadalmi egyenl�s�g mozgalmai

Nyugat-Eur�p�ban l�trej�ttek az els� szakszervezetek, a szabad sajt�, b�v�lt a v�laszt�jog Karl Marx �s Friedrich Engels 1848-as Kommunista ki�ltv�nya hat�s�ra kialakultak a radik�lis t�rsadalmi v�ltoz�sokat s�rget� szocialista �s anarchista politikai mozgalmak.

A gyarmatbirodalmak ki�p�t�se

Az eur�pai ipari forradalom k�vetkezt�ben a F�ld nagyobbik fele technikailag v�gk�pp elmaradott� �s ez�ltal v�dtelenn� v�lt. A F�ld eg�sz�nek gyarmatos�t�s�ra az 1878-as a Berlini Kongresszus adta meg a jelet, ahol eg�sz Afrika ter�let�t felosztott�k az eur�pai nagyhatalmak k�z�tt. Az �j t�pus� gyarmatbirodalmak („imp�riumok”) l�trehoz�s��rt foly� versenyt nevezt�k imperializmusnak. 1871 �s 1914 k�z�tt gyakorlatilag a vil�g valamennyi jelent�s ter�lete �s minden �rt�kes gazdas�gi er�forr�sa valamelyik gyarmatos�t� hatalom uralma vagy gazdas�gi ellen�rz�se al� ker�lt. Csup�n Latin-Amerik�ban figyelhet� meg elt�r� folyamat, ahol a meggyeng�lt Spanyolorsz�g �s Portug�lia hatalm�t a 19. sz�zad folyam�n nemzeti felkel�sek d�nt�tt�k meg.

A monarchi�k alkonya

A 20. sz�zad elej�t az utols� feud�lis birodalmak v�ls�ga, majd sz�thull�sa jellemezte. A polg�ri forradalmak nyom�n 1905-ben Oroszorsz�g, 1908-ban az Oszm�n Birodalom, 1911-ben a Perzsa Birodalom v�lt alkotm�nyos monarchi�v�, m�g ugyanebben az �vben a K�nai Cs�sz�rs�g k�zt�rsas�gg� alakult �t. Az ut�bbi h�rom orsz�got az eur�paiak f�lgyarmatk�nt kezelt�k, ugyanakkor a k�s�bbi nemzeti reformmozgalmak talaj�ul szolg�l� eur�pai liber�lis eszm�k is gyorsan terjedtek a polg�rosod� r�tegeik k�z�tt.

Az I. vil�gh�bor�

1914-1918 k�z�tt tartott a vil�gt�rt�nelem els� olyan m�rt�k� h�bor�ja, amely t�bb kontinensen zajlott, �s a fejlett orsz�gok szinte mindegyike r�szt vett benne. A haditechnika a kor�bbi h�bor�khoz k�pest egyed�l�ll�. Az I. vil�gh�bor� a t�rt�nelemben addig p�ld�tlan m�ret� puszt�t�ssal �s ember�ldozattal j�rt. (b�vebben, www.gportal.hu/addes)