Keresztes h�bor�k

A keresztes h�bor�k a p�pa �ltal szentes�tett, a keresztes lovagok r�szv�tel�vel folytatott nagyar�ny� hadj�ratok voltak a 11–13. sz�zadban. F� c�ljuk a Szentf�ld megszerz�se volt a muszlim arabokt�l �s t�r�k�kt�l, b�r n�mely hadj�rat m�s afrikai �s eur�pai ter�letek ellen ir�nyult, p�ld�ul a negyedik, Konstantin�poly elleni keresztes h�bor�.

I.Keresztes h�bor� (1096 - 1099)

El�zm�nyek

A clermont-i zsinat

Az els� keresztes h�bor� k�zvetlen el�zm�nye az 1095. �vi clermont-i zsinat volt, amely novemberben �l�sezett. II. Orb�n p�pa m�r ny�r v�g�n meg�rkezett Franciaorsz�gba. �tja sor�n beleavatkozott a francia egyh�z �gyeibe is: augusztus 5-�n Valence-ban volt, 11-�n Le Puyben. Inn�t levelet k�ld�tt a francia p�sp�k�knek, amelyben novemberre Clermont-ba h�vta �ket. Ezut�n d�lnek indult, a szeptembert Provance-ban t�lt�tte: Avignonban, majd Saint Gilles-ben. Okt�ber elej�n �rt Lyonba, majd tov�bbhaladva 25-�n Clunyben felszentelte a nagy bazilika f�olt�r�t. Ezt�n Sovignyben ler�tta tisztelet�t Szent Maiolus clunyi ap�t s�rj�n�l, v�g�l a clermont-i p�sp�k k�s�ret�ben a zsinat helysz�n�re �rkezett. �tja sor�n val�sz�n�leg m�r t�rgyalt Adhemarral, Le Puy p�sp�k�vel, illetve Saint Gilles-i Rajmunddal, Toulouse gr�fj�val a k�s�bbi terveir�l.

A clermont-i zsinat 1095. november 18-�t�l 28-ig tartott, k�r�lbel�l h�romsz�z egyh�zi szem�ly vett r�szt rajta. �ltal�noss�gban v�ve megism�telt�k a laikus invesztit�ra, a szim�nia, �s a papi h�zass�g elleni dekr�tumokat, a konkr�t �gyeket tekintve pedig kik�z�s�tett�k F�l�p kir�lyt h�zass�gt�r�s, Cambrai p�sp�k�t szim�nia miatt, valamint meg�llap�tott�k Lyon �rseks�g�nek els�bbs�g�t a sens-i �s reimsi egyh�ztartom�nyokkal szemben. A p�pa november 27-�n, egy keddi napon nyilv�nos gy�l�st tartott. Egyh�zi �s laikus emberek akkora t�mege gy�lt �ssze (h�la a kor�bbi kihirdet�snek, miszerint nagy horderej� bejelent�sr�l lesz sz�), hogy a p�pai tr�nt a v�ros keleti kapuj�n�l a mez�n kellett fel�ll�tani, mert nem f�rtek be a zsinatnak addig helyet ad� sz�kesegyh�zba. A besz�d eredeti sz�vege ugyan nem maradt fenn, de a hat�st j�l �rz�kelteti a fennmaradt �t k�s�bbi besz�mol� is. A p�pa elbesz�lte, hogy a keleti kereszt�nys�g seg�ts�g�t k�ri t�l�k, seg�tsenek nekik a szeldzsukok elleni harcban. Majd besz�lt Jeruzs�lemr�l, a Szent V�rosr�l, amely a hitetlenek kez�re ker�lt s a kereszt�ny zar�ndokok nem, vagy csak hatalmas neh�zs�gek �r�n tudnak eljutni a szent helyekre.

Ezt�n felsz�l�totta a jelenlev�ket �s minden nyugati kereszt�nyt, hogy vonuljanak keleti testv�reik megseg�t�s�re. Aki v�llalkozik az �tra, �s elesik a harcban, az feloldoz�st �s b�nbocs�natot nyer. „Deus le volt!” – „Isten akarja!” – ki�ltozott a t�meg. Valahonn�t el�ker�lt egy v�r�s poszt�darab, amelyb�l nyomban kereszteket hasogattak ki. Miut�n II. Orb�n p�pa befejezte besz�d�t, Le Puy p�sp�ke azonnal f�l�llt sz�k�b�l �s a p�pa el� t�rdelve k�rte, hadd vegyen r�szt a v�llalkoz�sban. Majd Gergely b�boros r�zend�tett a Confiteorra, a t�meg visszhangozta. Az ima ut�n a p�pa ism�t sz�l�sra emelkedett, feloldoz�st adott, �s elbocs�totta a jelenlev�ket.

Ezut�n a zsinat hat�rozott arr�l, hogy aki hadba indul Krisztus z�szlaja alatt, az nem csak feloldoz�st nyer vil�gi b�nei al�l, de vagyon��rt a helyi p�sp�k felel annak t�voll�t�ben, �s a harcos visszat�rte ut�n hi�ny n�lk�l vissza kell szolg�ltatni neki. Tov�bb� eld�nt�tt�k, hogy az, aki felveszi a keresztet, annak meg kell esk�dnie, hogy elmegy Jeruzs�lembe, de senki nem indulhat el an�lk�l, hogy meg nem tan�cskozta volna a dolgot a lelkiaty�val. Az id�seket �s betegeket ink�bb le kell besz�lni az exped�ci�r�l, a papok �s szerzetesek pedig csak p�sp�k�k, illetve ap�tjuk kez�b�l vehetik fel a keresztet. A gy�lekez�t k�vetkez� �v Nagyboldogasszony �nnep�re (augusztus 15.) t�zt�k ki.

Sz�noklat�nak hat�sa messze meghaladta II. Orb�n sz�m�t�sait. Ezzel s az els� keresztes hadj�rattal gyakorlatilag megkezd�d�tt Nyugat-Eur�pa k�zel k�tsz�z �vig tart�, a K�zel-Keletre ir�nyul� fegyveres expanzi�ja, amely kihatott a kor t�rsadalm�ra �pp�gy, mint kultur�lis fejl�d�s�re.

Az �t Jeruzs�lemig

Az I. keresztes h�bor� I. Alexiosz biz�nci cs�sz�r k�r�s�re, �s II. Orb�n p�pa �ld�s�val 1096. augusztu 15-�n indult a Szentf�ld felszabad�t�s�ra. A p�pa francia sz�rmaz�sa miatt a hadj�ratban els�sorban francia, burgund �s normann nemesek k�z�l kiker�l� keresztes lovagok vettek r�szt. B�r a harci v�llalkoz�s a lovagi er�nyek, a kereszt�ny ide�k �s az aszk�zis jegy�ben indult, hamarosan a h�b�ri rendszerb�l szabadulni akar�k �s vagyonra v�gy�k nagy seregei is csatlakoztak. Ezen rabl� seregekkel K�nyves K�lm�n magyar kir�ly is meg�tk�z�tt. A sereg k�l�nb�z� �tvonalon kereszt�l jutott el a Szentf�ldre. A f�sereg a Duna vonal�t k�vetve Magyarorsz�gon �s a Balk�n-f�lszigeten kereszt�l jutott el Konstantin�polyba, ahol �tteleltek. Innen 1097 m�jus�ban folytatt�k �tjukat. A g�r�g�k a keresztesek seg�ts�g�vel elfoglalt�k a Konstantin�polyt legink�bb fenyeget� Nikai�t. A keresztes csapatok ezut�n d�nt� csap�st m�rtek a t�r�k seregekre Doryleumn�l. Ezut�n viszont megt�rt a kereszt�ny hadak egys�ge, a seregek rivaliz�l� f�vez�rei saj�t fejdelems�geket alap�tottak: Boemund tarant�i normann herceg Antiochi�ban, Balduin lotaringiai herceg Edess�ban. Antiochia ostroma igen hossz� id�be, �s nagy ember�ldozatba ker�lt a gy�ztes keresztes csapatok r�sz�r�l, de a jelent�s t�ler�ben l�v� felment� t�r�k seregek legy�z�s�vel megny�lt az �t Jeruzs�lem fel�.

Jeruzs�lem elfoglal�sa

Jeruzs�lem bev�tele

Jeruzs�lemet a keresztesek miatt lek�t�tt t�r�k�kt�l a F�timida egyiptomi kalifa nemr�g foglalta vissza. Mivel a v�ros k�z�s haszn�lat�ra ir�nyul� t�rgyal�sok nem vezettek eredm�nyre, �gy az � csapataival kellett megk�zdeni. A keresztesek a vall�si lelkesed�sben, mely gy�zelemre vezette �ket Antiochi�ban, megpr�b�lt�k rohammal bevenni a szent v�rost 1099 j�nius 8-�n. Miut�n ez nem siker�lt, ostrom al� vett�k, �s t�bb mint egyhavi heves k�zdelmek �s v�rengz�s ut�n j�lius 15-�n foglalt�k el. A keresztes lovagok ezt k�vet�en megalap�tott�k a Jeruzs�lemi Kir�lys�got, �s Bouillon Gottfried lotaringiai herceget emelt�k a tr�nra. A Jeruzs�lem visszafoglal�s�val pr�b�lkoz� kalif�t Askalonn�l megvert�k a keresztes seregek, majd t�bbs�g�k hazat�rt Eur�p�ba.

Kereszt�ny �llamok a Szentf�ld�n

A h�tramaradt seregek Antiochia, Jeruzs�lem �s Edessa mellett Tripoliban is fejedelems�get alap�tottak, melyek k�z�l Antiochia volt a legjelent�sebb. Mivel azonban normann uraival a biz�nci cs�sz�r m�r r�g�ta ellens�ges viszonyban volt a d�l-it�liai birtokai elveszt�se miatt, a h�bor�skod�sok folyamatosak voltak. A letelep�lt lovagok h�b�ri rendszert vezettek be, a f�ldeket felosztott�k, majd megkezdt�k harcaikat egym�s, a t�r�k�k �s Biz�nc ellen. Az elfoglalt ter�leten �l�k t�bbs�ge g�r�g volt. K�z�mb�sen fogadt�k az �j h�d�t�kat, vall�sukat ugyan�gy megtarthatt�k, mint az arab �s t�r�k uralom alatt. A tengerparti v�rosokat f�k�pp az olasz keresked�v�rosok seg�ts�g�vel foglalt�k el a keresztesek, ide nagysz�m� olasz lakoss�g is letelepedett.

A legend�s h�r� Gottfried egy �vnyi uralkod�s ut�n meghalt, �t az Edess�t elfoglal� Balduin unoka�ccse, az ifjabb Balduin k�vette: Betlehemben Jeruzs�lem kir�ly�v� koron�zt�k. Megh�d�totta Arzuf, Caesarea (1101), Akkon (1104), Bejr�t �s Szid�n (1110) v�rosokat, �s egym�s ut�n verte vissza az egyiptomi kalifa t�mad�sait is. Ut�da, II. Balduin (1118–1131) is hasonl�k�pp sikeres volt, velencei seg�ts�ggel elfoglalta Tyrust, �s k�zvetlen kapcsolatot l�tes�tett a Tripoli Gr�fs�ggal, �s ezzel az �szak-Sz�ri�ban l�v� t�bbi kereszt�ny �llammal. A h�d�t�sokat III. Balduin fejezte be, elfoglalva Askalont v�gleg kiszor�totta az egyiptomiakat Sz�ri�b�l.

Ez id� alatt alakultak meg a lovagrendek is. A jeruzs�lemi kir�lyok hatalm�nak alapj�t a lovagi tan�csok alkott�k, ezek bocs�tott�k ki a t�rv�nyeket is, pl. a jeruzs�lemi kir�lys�g nagy t�rv�nyk�nyv�t (Les assis de J�rusalem - Jeruzs�lemi Asszisz�k). Ez tartalmazta a h�b�ri rendszer szok�sjogon alapul� szab�lyait, amelyet ekkor Eur�p�ban m�g nem gy�jt�ttek �ssze.

II. keresztes h�bor� (1147-1149)

A II. keresztes h�bor� a szentf�ldi �s kis-�zsiai keresztes �llamok megseg�t�s�re szervez�d�tt azt k�vet�en, hogy h�re j�tt, N�r ad-D�n moszuli em�r 1144-ben elfoglalta Edessz�t.

El�k�sz�letek

III. Jen� p�pa sz�l�totta �jb�l fegyverbe a kereszt�nys�get. A p�pa k�vete VII. Lajos francia kir�lyt �s III. Konr�d n�met-r�mai cs�sz�rt is megnyerte a tervnek. 1147 tavasz�n t�bb mint egymilli� keresztes gy�lekezett a Fels�-Duna v�lgy�ben, ahonnan el�bb a n�metek, ut�nuk a franci�k Magyarorsz�g hat�r�ra vonultak. Magyarorsz�gon t�rt�n� �tvonul�sa a keresztes hadaknak nem volt egyszer�, mivel II. G�za �s a sereget vezet� k�t uralkod� k�z�tt ellent�tek alakultak ki. A hadj�rat folyam�n a keresztes hadak m�r Kis-�zsi�ban sorra veres�geket szenvedtek, �s v�g�l nagy neh�zs�gek �r�n haj�n �rt�k el Antiochi�t.

A szentf�ldi esem�nyek

Kir�lyi tan�cs Akkr�ban Damaszkusz ostrom�r�l

1148. j�nius 24-�n Akkr�ban ’’Acre’’ ker�lt sor a k�z�pkor egyik legnagyobb ’’cs�cstal�lkoz�j�ra" amelyen III. Konr�d �s VII. Lajos mellett r�szt vett I. (R�tszak�ll�) Frigyes, II. Henrik Ausztria hercege, a Templomosok �s a Johannita lovagrend nagymesterei, a szentf�ldi �s kis-�zsiai keresztes �llamok uralkod�i. Az akkrai tan�cskoz�st k�vet�en a sereg az egy�bk�nt semleges, de gazdag Damaszkusz ellen indult, ahol az ell�t�si neh�zs�gek, v�zhi�ny �s a sereg vezet�i k�z�tt fesz�l� ellent�tek megpecs�telt�k a keresztes sereg sors�t. A damaszkuszi veres�g ut�n m�g t�bb kisebb csat�ra ker�lt sor. III. Konr�d m�g ebben az �vben, VII. Lajos pedig 1149-ben visszat�rt Eur�p�ba. A II. keresztes h�bor� eredm�nytelennek bizonyult.

III. keresztes h�bor� (1189-1192)

El�zm�nyek

1187. okt�ber 2-�n a feltehet�en kurd sz�rmaz�s� Szaladin (Szal�h ad-D�n) szult�n elfoglalta Jeruzs�lemet miut�n a Tiberias-t� melletti csat�ban el�z�leg legy�zte Guido jeruzs�lemi kir�lyt. A h�r nagyon gyorsan el�rte Eur�p�t �s II. Vilmos szic�liai normann kir�ly a azonnal haj�hadat ind�tott a Szentf�ldre ezzel megakad�lyozta, hogy Szaladin elfoglalja Tripolit �s T�roszt.

A VIII. Gy�rgy p�pa felsz�l�t�s�ra a h�rom leghatalmasabb kereszt�ny uralkod�: I. (Barbarossa) Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r, II. F�l�p �gost francia �s I. (Oroszl�nsz�v�) Rich�rd angol kir�ly sz�llt hadba Jeruzs�lem felszabad�t�s�ra.

I. (R�tszak�ll�) Frigyes cs�sz�r, aki k�t keresztes h�bor�t is vezetett

El�k�sz�letek

A seregek m�s �s m�s �tvonalakon indultak a szentf�ldre. Az angolok �s a franci�k haj�n, m�g a n�metek a hagyom�nyos Duna menti �tvonalon, Magyarorsz�gon kereszt�l. III. B�la magyar kir�ly vend�gszeret�en fogadta a Szentf�ld felszabad�t�s�ra igyekv� seregeket. A n�meteket �ld�zte a balsors. 1190. j�nius 10-�n. A sereget vezet� 70 �ves Frigyes a Kalikadnosz foly� hull�maiban lelte hal�l�t. Fia, Frigyes sv�b herceg, tov�bb vezette ugyan a sereget, de 1191. janu�rj�ban Akkra alatt � is meghalt.

A szentf�ldi esem�nyek

A kereszt�ny seregek, hossz� ostrom ut�n 1191. j�lius 12-�n bevett�k Akkr�t. P�r h�ttel az akkrai gy�zelem ut�n II. F�l�p �gost francia kir�ly a francia seregekkel hazaindult. Oroszl�nsz�v� Rich�rd seregei nem bizonyultak elegend�nek Jeruzs�lem ostrom�hoz. A k�vetkez� egy �vben Rich�rd �s Szaladin m�g sz�mos csat�t v�vott, de d�nt� sikert egyik f�l sem volt k�pes el�rni. V�g�l 1192. szeptember 2-�n Szaladin �s Rich�rd b�k�t k�t�tt. Eszerint Jeruzs�lem Szaladin birtok�ban maradt, aki garant�lta, hogy, a kereszt�ny zar�ndokok biztons�gosan �s szabadon l�togathass�k a szent v�rost �s a Szent S�rt. A kereszt�nyek megtarthatt�k az �ltaluk elfoglalt tengerparti v�rosokat.

Oroszl�nsz�v� Rich�rd okt�ber 9-�n indult haza. �tk�zben haj�t�r�st szenvedett �s a sz�razf�ld�n kereszt�l folytatta �tj�t. Szerencs�tlens�g�re B�cs k�zel�ben felismert�k, �s ellens�g�nek VI Henrik n�met-r�mai cs�sz�rnak a vazallusa, V. Lip�t osztr�k herceg fogs�gba vetette. Csak miut�n 1194 tavasz�n jelent�s v�lts�gd�jat fizettek �rte, t�rhetett vissza Angli�ba.

IV. keresztes h�bor� vagy latin h�bor� (1202-1204)

III. Ince p�pa egy �j keresztes hadj�ratot hirdetett. A keresztesek c�lja eredetileg Egyiptom volt melyet a p�pa �s vele egy�tt sokan m�sok - jogosan - a Szentf�ld kulcs�nak tekintettek. A keresztes seregek sz�ll�t�st a velenceiek v�llalt�k magukra. A velencei haj�k a kereszteseket, el�bb a magyar k�zben lev� Z�ra al� vitt�k, melyet mintegy fizets�g�l elfoglaltak, majd innen Enrico Dandalolo velencei d�zse Konstantin�poly al� k�ldte a seregeket, hogy Angelosz Izs�k �s fia, Alexiosz oldal�n azok az Izs�k bitorl� fiv�re, III. Alexiosz  ellen v�vott politikai harcokba. A keresztesek - mivel a beb�rt�nz�tt cs�sz�r fia �g�retet tett ad�ss�gaik kifizet�s�re - a f�v�rost bevett�k, �s Izs�kot �jra tr�nj�ra �ltett�k. Mivel Izs�k �s Alexiosz az �g�reteket nem tudta teljes�teni, a keresztesek Konstantin�polyt megrohant�k �s kifosztott�k.

Eugène Delacroix: A keresztesek lerohanj�k Konstantin�polyt 1840

Ezut�n a keresztes lovagok megalap�tott�k az �gynevezett Latin Cs�sz�rs�got, �s a Keletr�mai Cs�sz�rs�g tartom�nyait maguk k�z�tt felosztott�k. A Latin Cs�sz�rs�g 57 �vig (1204-'61) �llt fenn, �m hatalma megalap�t�s�t�l kezdve folyamatosan cs�kkent. V�g�l Palaiologosz Mih�ly vezet�s�vel Biz�nc ut�d�llama, a Nikaiai Cs�sz�rs�g restaur�lta a birodalmat.

Az a t�ny, hogy a keresztesek a pog�nyok helyett kereszt�ny orsz�got t�madtak meg, a nagy egyh�zszakad�s ut�n nem volt k�l�n�sebben III. Ince p�pa ellen�re. A z�mmel f�ldn�lk�li, m�sodsz�l�tt nemesek alkotta keresztes seregeknek siker�lt a hadj�rat sor�n birtokokat szerezni. A G�r�gorsz�g f�ldj�n �s a szigeteken alap�tott kisebb orsz�gok - Thesszaloniki Kir�lys�g, Akh�j Fejedelems�g, Ath�ni Hercegs�g - az t�r�k h�d�t�s kor�ig megmaradtak a francia, katal�n, n�met lovagok kez�n. Velence megszabadult a F�ldk�zi-tenger keleti medenc�j�ben egy nagy vet�lyt�rs�t�l, a Genov�val sz�vets�ges Biz�nct�l. Ezzel egy�tt a IV. keresztes h�bor� v�gleges�tette a nagy egyh�zszakad�s k�vetkezm�nyeit, meger�s�tette k�l�n�ll�sukban a keleti (pravoszl�v) egyh�zakat.

V. keresztes h�bor� (1217-1221)

Az V. keresztes hadj�ratot m�g 1215-ben a IV. later�ni zsinaton kezdem�nyezte III. Ince p�pa. A h�bor� megind�t�s�ra 1217-ben, m�r III. Honorius p�pa idej�n ker�lt sor. Az egyh�zf� Szic�li�ban vesz�lyesen nagy hatalomra szert tev� II. Frigyes cs�sz�rt megakad�lyozta a hadj�ratban val� r�szv�telben. A keresztes seregek II. Andr�s magyar kir�ly �s VI. Lip�t osztr�k f�herceg vezet�se alatt sz�lltak tengerre, �s el is �rt�k Akkr�t.

Jeruzs�lem muszlim lak�i a v�ros falait lerombolt�k, hogy bev�tele eset�n a kereszt�nyeknek a v�ros v�delm�t megnehez�ts�k �s elmenek�ltek a v�rosb�l. Az Ajj�bida uralkod� elker�lte az �tk�zetet. Miut�n II. Andr�s nem akarta orsz�g�t sok�ig mag�ra hagyni, 1218-ban dolgav�gezetlen�l visszaindult Magyarorsz�gra.

A keresztes seregek ezut�n Damietta egyiptomi kik�t�v�rost vett�k ostrom al� a N�lus delt�j�ban. A v�rost sikeresen el is foglalt�k abban a rem�nyben, hogy Damiett�b�l kiindulva elfoglalhatj�k Egyiptomot, majd Palesztin�t �s v�g�l Jeruzs�lemet is. Damiett�t 1219-ben a keresztes hadak el is foglalt�k �s hozz�l�ttak annak meger�s�t�s�hez. 1221. j�lius�ban innen kiindulva t�madt�k meg Egyiptomot. Al-K�mil szult�n seg�ts�get kapott a sz�riai Ajj�bida uralkod�t�l �s d�nt� veres�get m�rt a keresztes hadakra. Az V. keresztes hadj�rat �gy teljes kudarcba fulladt.

VI. keresztes h�bor� (1227-1229)

El�zm�nyek

II. Frigyes n�met-r�mai cs�sz�r m�g 1215-ben, koron�z�sakor fogadalmat tett egy Jeruzs�lem felszabad�t�s�ra ind�tand� keresztes h�bor� vezet�s�re. Miut�n ebb�li fogadalm�t az V. keresztes h�bor� idej�n nem tartotta meg, a kereszt�nyek nagy r�sze a kudarc�rt szem�ly szerint �t tette felel�s�.

1223-ban a Ferentin�i zsinaton a p�pa jelenl�t�ben Frigyes �jra fogadalmat tett a keresztes h�bor� megind�t�s�ra.

Frigyes igyekezett helyre�ll�tani tekint�ly�t. Ehhez kap�ra j�tt, hogy a jeruzs�lemi kir�lyi tr�n meg�resedett, ez�rt II. Frigyes 1225-ben Brindisiben feles�g�l vette a Jeruzs�lemi Kir�lys�g r�gense, Brienne-i J�nos le�ny�t, Jol�nt�t. A h�zass�g nagyon r�vid ideig tartott: Jol�nta a k�vetkez� �vben megsz�lte Konr�dot, majd a sz�l�s ut�n 6 nappal meghalt. Ezzel II. Frigyes elvesztette jog�t a jeruzs�lemi tr�nra.

1227-ben v�gre �tnak indultak a keresztes seregek a Szentf�ld fel�. Brindisiben mal�riaj�rv�ny t�rt ki a seregben, amely mag�t II. Frigyest is megbeteg�tette. A keresztes hadj�rat �jabb elhalaszt�s�t IX. Gergely p�pa nem t�rhette �s II. Frigyest a h�r hallat�n ki�tkozta. A cs�sz�r ki�tkoz�s�nak h�r�re seregeinek egy r�sze visszafordult.

A szentf�ldi esem�nyek

1228. j�nius 28-�n v�g�l a keresztes hadak �tra keltek. Els� �llom�suk Ciprus szigete volt, mivel a ciprusi kir�ly jog szerint II. Frigyes h�b�rese volt. Ciprus kir�lya ekkor a gyermek I. Henrik volt, �s nemesei att�l tartottak, hogy Frigyes megteszi mag�t Ciprus r�gens�nek. �gy Frigyes t�mogat�s helyett komoly ellen�ll�sba �tk�z�tt, ami tov�bb k�sleltette az utat. V�g�l 1228 szeptember�ben sz�lltak partra a keresztesek Akkr�ban.

Id�k�zben azonban �jabb p�pai �tok s�jtotta Frigyest. Ennek az �toknak a h�re a cs�sz�rral egy id�ben �rt Akkr�ba. Az �jabb ki�tkoz�st hallv�n a teuton lovagokat kiv�ve keresztes lovagrendek is elfordultak II. Frigyest�l.

A Jeruzs�lemet birtokl� K�mil szult�n ez id� t�jt komoly konfliktusban �llt Damaszkusszal, �s b�r Frigyes tett n�h�ny k�s�rletet, hogy marad�k sereg�vel meg�tk�zz�n a szult�n hadaival, az kit�rt az �tk�zet el�l. V�g�l 1229 febru�rj�ban II. Frigyes �s K�mil b�k�t k�t�tt.

A b�ke �rtelm�ben a kereszt�nyek visszakapt�k Jeruzs�lemet, Betlehemet, N�z�retet, Montfort �s Torun v�r�t valamint Jaff�t.

II. Frigyes 1229. m�rcius 17.-�n vonult be Jeruzs�lembe. A jeruzs�lemi p�tri�rka azonban a v�rost egyh�zi tilalom al� vonta, �gy nem volt egyh�zi szem�ly, aki hajland� lett volna Frigyest Jeruzs�lem kir�ly�v� koron�zni. Frigyes k�nytelen volt �nmag�t Jeruzs�lem kir�ly�v� koron�zni, majd 1229. m�jus 1-j�n elhagyta a Szentf�ldet.

A VI. keresztes hadj�ratnak harcok n�lk�l siker�lt el�rni azt, amit a megel�z� keresztes hadj�ratoknak v�res harcok �r�n sem: hogy Jeruzs�lem ism�t kereszt�ny legyen. Azonban ez nem b�k�tette meg sem a katolikus egyh�zat, sem a szentf�ldi lovagokat, akik nem voltak hajland�k a cs�sz�r h�b�ri fennhat�s�g�t elfogadni. A helyi nemesek a v�rost megv�deni �nmagukban k�ptelenek voltak, �gy a megk�t�tt b�ke addig tartott, am�g azt a muszlimok �nk�nt betartott�k.

VII. keresztes h�bor� (1248-1254)

A VII.�s VIII. keresztes h�bor�, a nagy keresztes hadj�ratok k�z�l az utols�k IX. (Szent) Lajos francia kir�lyhoz kapcsol�dtak.

El�k�sz�letek

Szent Lajos elfoglalja Damiett�t

IX. Lajos nagy k�s�rettel, t�bbek k�z�tt a kir�lyn�val, k�t testv�r�vel �s m�s rokonaival 1248 augusztus�ban sz�llt haj�ra Aigues-Mortes-ben. Szeptember 18-�n �rkeztek Ciprus sziget�re. Itt Henrik, Ciprus kir�lya fogadta �ket. IX. Lajos a templomos lovagok nagymester�vel �s t�bb palesztinai h�b�r�rral tan�cskoz�st tartott, �s a tan�cskoz�son Egyiptom megt�mad�s�t jel�lt�k ki mint els�dleges feladatot. A t�lre val� tekintettel a seregek Cipruson maradtak �s csak a k�vetkez� �v m�jus�ban indult meg a t�mad�s Damietta ellen. Az egyiptomiak r�vid harc ut�n feladt�k a v�rost, �gy IX. Lajos 1249. j�nius 6-�n diadalmasan bevonult a v�rosba.

A szentf�ldi esem�nyek

VIII. keresztes h�bor� (1269-1272)

El Greco: Szent Lajos kir�ly (Musèe du Louvre, P�rizs)

Kisebb keresztes hadj�ratok

A kisebb keresztes hadj�ratoknak sz�mbav�tele igen neh�z. Sz�muk meghaladja a f�lsz�zat. Ide sz�m�tj�k a Teuton lovagok �ltal a Baltikum megh�d�t�s�ra folytatott hitt�r�t� h�bor�kat. De a magyar kir�lyok is t�bb keresztes hadj�ratot folytattak a Balk�non.