Vietn�mi h�bor�

A vietnami h�bor� 1959 �s 1975 k�z�tt sz�razf�ldi h�bor�k�nt D�l-Vietnam, valamint Kambodzsa �s Laosz hat�rmenti ter�letein, illetve l�gih�bor�k�nt �szak-Vietnam felett zajlott.

A hadvisel� felek az egyik oldalr�l: a Vietnami K�zt�rsas�g (D�l-Vietnam), az Egyes�lt �llamok, D�l-Korea, Thaif�ld, Ausztr�lia, �j-Z�land �s a F�l�p-szigetek.

A m�sik oldalon �ll� hadvisel� felek: Vietnami Demokratikus K�zt�rsas�g (�szak-Vietnam) �s a D�l-Vietnami Nemzeti Felszabad�t�si Front (Vietkong) gerillamozgalom. A Szovjetuni� �s K�na katonai, p�nz�gyi, illetve diplom�ciai seg�ts�get ny�jtott �szak-Vietnamnak, valamint a Nemzeti Felszabad�t�si Frontnak.

A h�bor� r�sze volt egy, a m�sodik indok�nai h�bor� n�ven ismert konfliktusnak, amelyben r�szt vett a szomsz�dos Kambodzsa �s Laosz is.

Vietnamban, a h�bor� az Amerikai h�bor�k�nt ismert (vietnamiul Chiến Tranh Chống Mỹ Cứu Nước, sz� szerint h�bor� az amerikaiak ellen a nemzet megment�s��rt).

Amerikai UH-1D „Huey” helikopterek sz�ll�tj�k a bevet�si helysz�nre a 14. gyalogs�gi ezred katon�it (1966)

El�zm�nyek

A vietnami h�bor� t�bb szempontb�l is az els� indok�nai h�bor� folytat�s�nak tekinthet�, melyet Franciaorsz�g v�vott volt gyarmata, Indok�na visszaszerz�s��rt a Ho Si Minh �ltal alap�tott, Vietnam f�ggetlens�g��rt harcol� Viet Minh mozgalom ellen. Ehhez az Egyes�lt �llamok a Truman-doktr�n�nak megfelel�en jelent�s p�nz�gyi �s logisztikai t�mogat�st ny�jtott, a h�bor� v�gs� �veiben a k�lts�gek t�lnyom� r�sz�t mag�ra v�llalva. 1954-ben a francia gyarmati hadsereg d�nt� veres�get szenvedett a Dien Bien Phu-i csat�ban.

Az 1954. j�lius 21-�n elfogadott genfi egyezm�nyben Franciaorsz�g elismerte Vietnam f�ggetlens�g�t �s az orsz�got a 17-dik sz�less�gi fok ment�n egy d�li �s egy �szaki z�n�ra osztott�k.

Az egyezm�ny kimondta, hogy 1956. j�lius�ban n�pszavaz�st tartanak az orsz�g �jraegyes�t�s�r�l �s v�laszt�sokat egy egys�ges korm�ny l�trehoz�s�r�l. A d�l-vietnami korm�ny azonban – Eisenhower eln�k t�mogat�s�val – elutas�totta a v�laszt�sokon val� r�szv�telt, arra hivatkozva, hogy �k nem �rt�k al� a genfi egyezm�nyt ez�rt nem is vonatkozhat r�juk. �gy a v�laszt�sokat, melyet val�sz�n�leg a kommunist�k nyertek volna, sohasem tartott�k meg. Egy ideig �gy t�nt, hogy az orsz�g kett�osztotts�ga tart�s marad, ak�rcsak a p�r �vvel kor�bban felosztott Kore�ban.

A v�laszt�sok felf�ggeszt�se ut�n a Nemzeti Felszabad�t�si Front azonban felkel�st ind�tott a d�l-vietnami korm�ny ellen. Az Egyes�lt �llamok, hogy a korm�nyt a felkel� gerill�k elleni harcban seg�tse, katonai tan�csad�kat k�ld�tt az orsz�gba. �szak-Vietnam – mely maga is seg�ts�get kapott a Szovjetuni�t�l �s K�n�t�l – a Nemzeti Felszabad�t�si Frontot t�mogatta fegyverekkel, hadianyaggal, tan�csad�kkal, valamint regul�ris csapatok k�ld�s�vel.

 Az Egyes�lt �llamok m�r az 50-es �vekt�l kezdve k�ld�tt katonai szak�rt�ket a t�rs�gbe. Az �vek sor�n h�rom egym�st k�vet� amerikai eln�k – Eisenhower, Kennedy �s Johnson – n�velte, Richard Nixon pedig fenntartotta az amerikai szerepv�llal�s m�rt�k�t. Mindez az amerikai katonai vezet�s tan�csa ellen�re t�rt�nt, amely �vott egy nagyobb �zsiai sz�razf�ldi h�bor�t�l.

Az Egyes�lt �llamok hivatalosan sohasem �zent hadat – a korabeli amerikai sajt� nem is h�bor�k�nt, hanem „vietnami konfliktus"-k�nt hivatkozott az esem�nyekre.

Kennedy eln�k �s D�l-Vietnam

A Kennedy-korm�ny egyidej�leg pr�b�lta �szak-Vietnamot feltart�ztatni �s a d�l-vietnami politikai rendszert moderniz�lni. Kennedy elsz�ntan hitte, hogy ha siker�lne d�len egy stabil demokr�ci�t l�trehozni, az nagy m�rt�kben cs�kkenten� az �szaki kommunist�k hitel�t. Az amerikaiak a d�lnek utalt seg�lyek�rt cser�be politikai reformok v�grehajt�s�t k�vetelt�k meg. Hamarosan az Egyes�lt �llamok korm�ny�nak tan�csad�i meghat�roz� szerepet t�lt�ttek be a d�l-vietnami v�grehajt� hatalom valamennyi szintj�n. Val�j�ban azonban Ngo Dinh Diem eln�k kev�s hajland�s�got mutatott val�di reformok v�grehajt�s�ra vagy t�nyleges egy�ttm�k�d�sre. Kennedyt kritikusai azzal v�dolt�k, hogy na�vak �s ut�pisztikusak azon elk�pzel�sei, melyek szerint az amerikai �rt�keket azonnal import�lni lehet b�rmely orsz�gba, f�ggetlen�l annak megl�v� kult�r�j�t�l vagy t�rt�nelm�t�l.

Kennedy �s Johnson amerikai eln�k�k

Az egyik, az amerikai sajt� �ltal r�szletesen t�rgyalt incidens sor�n Diem csapatai er�szakosan l�ptek fel buddhista szerzetesekkel szemben. Mivel maga Diem eln�k illetve a v�grehajt� hatalom legfels� szintj�n �l�k java r�sze r�mai katolikus volt egy t�lnyom�r�szt buddhista lakoss�g� orsz�gban, az akci�t annak �jabb jelek�nt k�nyvelt�k el, hogy az eln�k v�gk�pp elvesztette kapcsolat�t saj�t n�p�vel. Az Egyes�lt �llamok egyre t�relmetlenebb� v�lt Diemmel szemben, �s v�g�l jelezte az eln�k ellen szervezked� d�l-vietnami t�bornokoknak, hogy az USA nem ellenezne egy katonai puccsot �s az �sszeesk�v�k a hatalom�tv�tel ut�n is sz�m�thatn�nak az Egyes�lt �llamok t�mogat�s�ra, ezen bel�l is a sz�mukra legfontosabb gazdas�gi �s katonai seg�lyekre. 1963. november 1-�n be is k�vetkezett az er�szakos puccs, melynek sor�n Diemet kiv�gezt�k.

Az �j, politik�ban tapasztalatlan vezet�s nem volt k�pes a k�zponti hatalom meger�s�t�s�re �gy az orsz�g tov�bb destabiliz�l�dott. Puccsok �s ellenpuccsok k�vett�k egym�st, amelyek nagyszer� biztat�sk�nt szolg�ltak az �szakiak er�fesz�t�seihez. A d�li korm�ny eg�szen 1975-�s buk�s�ig soha nem lett t�bb� olyan stabil, mint Diem idej�n.

H�rom h�ttel Diem hal�la ut�n, maga Kennedy is mer�nylet �ldozata lett. Ut�dja, a kor�bbi aleln�k, Lyndon B. Johnson r�viddel esk�t�tele ut�n, 1963. november 24-�n nyilatkozatban fejezte ki sz�nd�k�t, miszerint folytatja a D�l-Vietnamnak adott katonai �s gazdas�gi seg�ts�gny�jt�st.

1964-1968

Amerikai katona a Nemzeti Felszabad�t�si Front l�ngol� b�zisa el�tt. (1968)

1964. augusztus 7-�n a Maddox �s a C. Turner Joy rombol�k ellen v�lt t�mad�sra reag�lva az Egyes�lt �llamok kongresszusa elfogadta a Tonkin-�b�lhat�rozatot, mely sz�les jogk�r�ket biztos�tott Johnson eln�k sz�m�ra a h�bor� kiterjeszt�s�re. 1965. m�rcius 8-�n a m�r D�l-Vietnamban addigra �llom�soz� 25 000 katonai szak�rt� mell� partra sz�llt 3500 amerikai tenger�szgyalogos is.

Ezt k�vet�en az amerikai er�k l�tsz�ma folyamatosan emelkedett. A Johnson-korm�ny �s Westmoreland t�bornok, az orsz�gban �llom�soz� amerikai er�k f�parancsnoka minden egyes l�tsz�m-emel�skor biztos�totta az amerikai n�pet, hogy ez lesz az, amely meghozza majd a gy�zelmet. A k�zv�lem�ny hite azonban megrend�lt, mikor az �ll�t�lag az �sszeoml�s sz�l�n �ll� ellens�g 1968. janu�r 30-�n, a hold�v kezdet�t �nnepl� legfontosabb vietnami �nnepen v�grehajtotta a Tet-offenz�v�t, melynek sor�n egyidej� t�mad�st int�zett valamennyi nagyobb d�l-vietnami v�ros ellen. B�r a hadm�velet katonai c�lj�t – �ltal�nos felkel�s kirobbant�s�t D�l-Vietnam teljes ter�let�n – nem �rte el, �m �nmag�ban az, hogy ellens�g k�pes ilyen m�ret� offenz�v�ra, sz�mos amerikait gy�z�tt meg arr�l, hogy a gy�zelem rem�nytelen. Szembe�ll�tva a korm�ny sajt�nyilatkozatait („m�r l�tszik a f�ny az alag�t v�g�n”) a telev�zi�ban k�zvet�tett dr�mai k�psorokkal, sokukban er�s�dni kezdett az �rz�s, hogy korm�nyuk f�lrevezette �ket a h�bor�val kapcsolatban.

Miut�n az eln�k h�bor�s politik�ja nemcsak a k�zv�lem�ny, de k�zvetlen tan�csad�inak t�mogat�s�t is elvesztette, 1968. m�rcius 31-�n az amerikai n�phez int�zett telev�zi�s besz�d�ben sokakat meglepve bejelentette, hogy nem fogadja el p�rtj�nak jel�l�s�t a novemberi eln�kv�laszt�son.

1968-1973

Helikopterek D�l-Vietnamban (1969)

Hivatalba l�p�se ut�n Nixon eln�k megkezdte a Vietnamb�l val� fokozatos �s lass� kivonul�st. C�lja a d�l-vietnami hadsereg olyan fok� meger�s�t�se volt, hogy az egyed�l is k�pes legyen megv�vni a h�bor�t �s felvenni a harcot a Nemzeti Felszabad�t�si Fronttal �s az �szak-vietnami hadsereggel. Ez a strat�gia lett az �gynevezett Nixon-doktr�na alapja. A doktr�na vietnami alkalmaz�s�t vietnamiz�ci�nak nevezt�k. A vietnamiz�ci� kimondatlan c�lja azonban az amerikai csapatok tehermentes�t�se �s ezen kereszt�l az amerikai h�bor�ellenes �rzelmek tomp�t�sa volt.

Ezen id�szak alatt az Egyes�lt �llamok megkezdte a fokozatos kivonul�st, mik�zben tov�bb folytatta a bomb�z�sokat. V�g�l t�bb amerikai katona esett el �s t�bb bomba hullott le Nixon eln�ks�ge alatt, mint Johnson idej�n.

1970-ben Nixon eln�k t�mad�st rendelt el a D�l-Vietnammal hat�ros Kambodzsa ter�let�n l�v� NFF b�zisok ellen, ami azonnal �jabb h�bor�ellenes tiltakoz�si hull�mot v�ltott ki az amerikai egyetemeken. Az egyik ilyen t�ntet�s alkalm�val, m�jus 4-dik�n az Ohio-i KentStateegyetemen az amerikai nemzet�rs�g tagjai a t�megbe l�ve n�gy fiatalt meg�ltek, kilencet pedig megsebes�tettek. P�r nappal k�s�bb a Mississippi �llambeli Jackson egyetem�n halt meg k�t di�k.

Kambodzs�ban az ellen�k t�rt�n� t�mad�s nyom�n a kommunista er�k m�lyebben hatoltak be az orsz�g belsej�be, destabiliz�lva azt. Ez felt�telezhet�en hozz�j�rult V�r�s Khmerek meger�s�d�s�hez, �s �tt�telesen k�s�bbi hatalomra jut�sukhoz 1975-ben. A t�mad�s c�lja azonban az volt, hogy ism�t t�rgyal�asztal mell� �ltess�k �szak-Vietnamot, lehet�leg �gy, hogy az enged k�vetel�s�b�l, miszerint a d�l-vietnami korm�nynak t�voznia kell. Ezent�l a t�mad�sr�l azt is �ll�tott�k, hogy a kambodzsai hadianyagrakt�rak megsemmis�t�s�vel hozz�j�rult az amerikai �s d�l-vietnami vesztes�gek cs�kkent�s�hez.

A vietnamiz�ci� els� nagy pr�b�ja, melyben a d�l-vietnami er�knek �n�ll�an – b�r amerikai t�z�rs�gi �s l�git�mogat�s mellett – kellett felvenni a harcot az ellens�ggel 1971. febru�r 8-�n kez�d�tt, amikor a d�l vietnami csapatok behatoltak Laosz ter�let�re is, hogy elv�gj�k a Ho Si Minh-�sv�nyt. B�r a d�l vietnami er�k egy r�sz�nek siker�lt elfoglalniuk a hat�rt�l mintegy 30km-re l�v� Tchepone – az amerikai bomb�z�k �ltal j�r�sz lerombolt, �gy katonai szempontb�l �rt�ktelen – v�ros�t, azonban az �szak-vietnami er�k intenz�v �gy�z�sa �s felsz�ni t�mad�sai k�zepette a tervezett rendezett visszavonul�sb�l fejvesztett menek�l�s lett. A hadm�velet sor�n nem siker�lt felsz�molni a Ho Si Minh-�sv�nyt �s az �ri�si kudarc amellett, hogy felt�rta a d�l-vietnami hadsereg gyeng�it, bizalmatlans�got is sz�lt az d�l-vietnami vezet�sben �s lakoss�gban az amerikaikkal szemben. Sokan k�z�l�k �gy gondolt�k, hogy a vietnamiz�ci� az � fel�ldoz�sukat jelenti a h�bor�ban.

Ek�zben a h�bor� kil�t�stalans�g�nak �rz�se az amerikai katon�k soraiban is terjedt. A saigoni parancsnoks�g becsl�se szerint mintegy 65 000 amerikai katona haszn�lt drogokat 1970-ben. 1971-re az amerikai er�k k�zel 30%-a k�s�rletezett �piummal vagy heroinnal a Pentagon becsl�sei szerint. Egyre gyakoribb� v�ltak a parancsmegtagad�sok �s az enged�ly n�lk�li elt�voz�sok is. A mor�l cs�kken�s�nek m�sik jele, az �gynevezett „fragging" gyakorlat�nak elterjed�se volt, melyben a n�pszer�tlen tiszteket saj�t al�rendeltjeik t�bbnyire egy repeszgr�n�ttal (angolul fragmentation grenade) meggyilkolt�k. A pontos sz�mok nem ismertek, de legal�bb 600 amerikai tiszt halt meg �gy �s tov�bbi 1400 vesztette �let�t „titokzatos" k�r�lm�nyek k�z�tt.

Az Egyes�lt �llamokban �jrakezd�dtek a h�bor�ellenes utcai megmozdul�sok, melyek �l�n nem ritk�n vietnami veter�nok �lltak. 1971.�prilis�ban 200 000 t�ntet� vonult a Feh�r H�zhoz, ahol a t�ntet�s egyik vez�rsz�noka John Kerry k�s�bbi szen�tor �s 2004-es demokrata eln�kjel�lt volt.

1972. m�rcius 30-�n az �szaki hadsereg 120 000 katon�ja �s t�bb ezer NFF harcos �sszehangolt offenz�v�t ind�tott h�rom hull�mban. Az els� hull�m D�l-Vietnam �szaki tartom�nyait foglalta el, a m�sodik az orsz�g k�z�ps� hegyvid�k�n �t a tengerpart ir�ny�ba t�rt el�re, a harmadik pedig a Saigont�l �szakra fekv� ter�letekre m�rt csap�st. A csat�k eg�szen j�liusig tartottak, mindk�t oldalnak s�lyos vesztes�geket okozva. Ekkorra m�r csak 70 000 amerikai �llom�sozott az orsz�gban �s k�z�l�k csup�n 6000 tartozott harcol� alakulatokhoz. B�r Thieu d�l-vietnami eln�knek az d�len harcol� �szaki er�k mintegy �tsz�r�se, 1 000 000 katona �llt rendelkez�s�re, csapatai az amerikaiak l�gi �s logisztikai t�mogat�sa n�lk�l val�sz�n�leg �sszeomlottak volna.

Nem sokkal az amerikai eln�kv�laszt�sok el�tt, 1972. okt�ber 8-�n titkos p�rizsi t�rgyal�sai sor�n Kissinger kompromisszumra jutott az �szak-Vietnamot k�pvisel� Le Duc Tho-val. A meg�llapod�s szerint mindk�t f�l megtarthatta az al��r�skor az ellen�rz�se alatt l�v� ter�leteket �s az USA p�tolhatta a d�liek fegyvereit – �j fegyvereket azonban nem k�ldhetett. Hogy magukat m�g az egyezm�ny v�gleges�t�se el�tt kedvez�bb poz�ci�ba hozz�k, az �rv�nyben l�v� t�zsz�net ellen�re mindk�t f�l igyekezett �jabb ter�leteket az ellen�rz�se al� vonni. Ezenk�v�l az Egyes�lt �llamok 2 milli�rd doll�r �rt�k� fegyvert sz�ll�tott a d�lieknek mind�ssze hat h�t leforg�sa alatt (a m�velet k�dneve Enhance Plus volt), �gy 1972-ben D�l-Vietnamnak lett a vil�gon a negyedik legnagyobbb l�giereje.

Az 1972-es eln�kv�laszt�si kamp�ny sor�n ism�t fontos t�ma lett a h�bor�. George McGovern h�bor�ellenes demokrata jel�lt volt Nixon eln�k kih�v�ja. Nixon eln�k, akinek otthoni n�pszer�s�ge az �szak-Vietnam elleni bomb�z�sok �jb�li elrendel�se ut�n meger�s�d�tt, 1972. november�ben megnyerte a v�laszt�sokat, a szavazatok t�bb, mint 60%-t szerezve meg. Az Egyes�lt �llamok eg�szen 1972. december 30-ig folytatta �szak-Vietnam intenz�v bomb�z�s�t.

1973-1975

Amerikaiak �s n�h�ny kiv�lasztott d�l-vietnami pr�b�l feljutni egy, az orsz�got elhagy� amerikai helikopterre a Saigon-i amerikai nagyk�vets�g �p�let�nek tetej�n. 1975.

1973. janu�r 5-�n a b�ket�rgyal�sok eredm�nyeire hivatkozva Nixon eln�k bejelentette a hadm�veletek felf�ggeszt�s�t, amelyet k�s�bb az amerikai er�k Vietnamb�l val� egyoldal� kivon�sa k�vetett. Az okt�beri meg�llapod�s elemeit csak n�hol m�dos�t� P�rizsi B�keszerz�d�s al��r�sa 1973. janu�r 27-�n hivatalosan is lez�rta az Egyes�lt �llamok vietnami konfliktusban val� r�szv�tel�t. Az els� amerikai hadifoglyokat febru�r 11-�n engedt�k szabadon �s m�rcius 29-ig az utols� amerikai katon�nak is el kellett hagynia az orsz�got.

A b�ke nem volt tart�s. Nixon �g�retet tett ugyan D�l-Vietnamnak, hogy katonai seg�ts�get ny�jt, amennyiben a hadi helyzet v�ls�gosra fordul, �m az ekkor kibontakoz� Watergate-botr�ny alatt az eln�k politikai �letbenmarad�s��rt k�zd�tt. A gazdas�gi seg�lyek nem sz�ntek meg teljesen, azonban a d�l-vietnami korm�ny korrupt tagjainak k�sz�nhet�en, csek�ly r�sz�ket ford�tott�k csup�n a val�s katonai er�fesz�t�sek t�mogat�s�ra. Ek�zben a Szovjetuni� – versenyezve K�n�val d�l-kelet �zsiai befoly�s�rt – 1974 v�g�t�l fel�j�totta fegyversz�ll�t�sait �szak-Vietnam sz�m�ra.

1975-ben az �szaki csapatok lerohant�k D�l-Vietnamot �s gyorsan kiterjesztett�k ellen�rz�s�ket az eg�sz orsz�gra. Saigon 1975. �prilis 30-�n esett el. 1976. j�lius 2-�n �szak- �s D�l-Vietnam egyes�t�s�vel l�trej�tt a Vietnami Szocialista K�zt�rsas�g. Saigont �tnevezt�k Ho Si Minh v�ros-ra, �gy fejezve ki tisztelet�ket az egykori �szak-vietnami eln�k ir�nt.

Az USA �szak-Vietnam ellen kereskedelmi embarg�t rendelt el 1964-ben, amit az orsz�g egyes�t�se ut�n is �rv�nyben hagyott eg�szen 1994. febru�r 4-ig.

Hadvisel�s �s haditechnika

A D�l-Vietnami Nemzeti Felszabad�t�si Front �ll�sainak bomb�z�sa napalmmal Saigont�l d�lre. 1965.

Az NFF a h�bor� kezdeti szakasz�ban m�g a Ho Si Minh-�sv�nyen folyamatosan �rkez� �szak-vietnami regul�ris csapatok t�mogat�s�val sem vehette fel a harcot a m�szaki, logisztikai �s l�tsz�mf�l�nyben l�v� d�l-vietnami korm�nyer�kkel illetve az amerikai katonas�ggal.

M�g a h�bor�nak ebben a szakasz�ban a D�l-Vietnamba �szakr�l �rkez� ut�np�tl�s napi 15 tonn�t tett ki, addig az Egyes�lt �llamok 1967-ben m�r havi egymilli� tonn�nyi ut�np�tl�st juttatot el az orsz�gba, ami �tlagban minden ott �llom�soz� amerikai katona sz�m�ra napi 50 kg-nak felelt meg. A dzsungelben elszigetelt amerikai b�zisok szem�lyzet�nek nem csak cigarett�t �s s�rt, de gyakran meleg �lelmet is sz�ll�tottak a helikopterek.

Az amerikaiak az �szak-Vietnam ellen 8 �ven �t tart� l�gi offenz�va sor�n k�zel 8 milli� tonn�nyi bomb�t dobtak le, ami a m�sodik vil�gh�bor�ban ledobott mennyis�g n�gyszerese.

Az egyik, amerikaiak �ltal alkalmazot taktika Westmoreland t�bornok �tlete alapj�n az �gynevezett „szabad t�zelni �vezetek” (free fire zone vagy free strike zone) kijel�l�se volt. Ezeken a ter�leteken, melyek eredetileg az NFF ellen�rz�se alatt �lltak, az amerikai katonas�g sz�m�ra minden szem�ly ellens�gesnek min�s�lt, bele�rtve a civil lakoss�got is. A z�n�kba es� falvakat rendszeresen �gy�zt�k illetve bomb�zt�k.

Az amerikai katonai vezet�s strat�gi�ja a h�bor� els� szakasz�ban az ellens�g kimer�t�se (attrition) volt. A sikert a meg�lt ellens�ges katon�k sz�m�ban (body count) m�rt�k.

�ldozatok

A h�bor� �ldozatainak sz�m�ra a vietnami oldalon csak becsl�sek l�teznek. A Vietnam �ltal 1995. �prilis 3-�n k�zz�tett statisztik�k szerint mintegy 1 milli� vietnami katona �s 4 milli� civil hal�los �ldozata volt. A vietnami sebes�ltek sz�m�r�l nincsenek pontos adatok. A mai napig halnak meg emberek a fel nem robbant bomb�k miatt Vietnam ter�let�n.

Az amerikai �ldozatok k�z�l 58 226 vesztette �let�t vagy t�nt el bevet�s k�zben. Tov�bbi 153 303 amerikai sebes�lt meg, �gy az amerikai vesztes�gek sz�ma 211 529 f�.

A h�bor� egyik k�vetkezm�nye volt a sork�telezetts�g elt�rl�se 1973-ban az Amerikai Egyes�lt �llamok-ban.