Joseph Haydn (Rohrau, Ausztria, 1732. m�rcius 31. – B�cs, 1809. m�jus 31.) a klasszikus zene korszak�nak kimagasl� zeneszerz�je.

Thomas Hardy festm�nye, 1792

�lete

�lethossziglan osztr�k polg�rk�nt, p�lyafut�sa java r�sz�t a tehet�s Esterh�zy-csal�d birtok�n t�lt�tte; �gy a t�bbi zeneszerz�t�l �s a zenei ir�nyzatokt�l elz�rtan – saj�t szavaival – „k�nytelen volt eredeti lenni”.

Apja szeg�ny ker�kgy�rt� volt, h�sz �l� gyermeke k�zt Joseph a legid�sebb. Reutter, a b�csi Szent Istv�n-templom karnagya, mag�val vitte B�csbe, ahol 16 �ves kor�ig volt tagja a templomi �nekkarnak. Ett�l az �ll�s�t�l hangmut�ci�ja ut�n meg kellett v�lnia, majd sok n�lk�l�z�sben tengette �let�t.

1751-ben �rta els� von�sn�gyes�t, amellyel azonnal mag�ra vonta a szak�rt�k figyelm�t, s neve csakhamar ismertt�, emlegetett� v�lt a cs�sz�rv�rosban. �gy figyelt f�l r� a kiv�l� m�kedvel�, Esterh�zy Mikl�s herceg is, aki h�rneves kismartoni udvari zenekar�nak igazgat�j�ul szerz�dtette 1760-ban, 400 v�lt�forintos �vi fizet�ssel. Ez volt �let�nek �s m�k�d�s�nek fordul�pontja. Kit�n�en szervezett zenekar �llt a rendelkez�s�re, �gy alkalma ny�lt sokoldal� tapasztalatokat szerezni a hangszerel�s ter�n. Itt �rta von�sn�gyesei, szimf�ni�i, mis�i s zongoraszon�t�inak legnagyobb r�sz�t s ezek k�zt a „Krisztus utols� h�t szava a kereszten” c�m� nagy orat�rium�t. A herceg 1790-ben bek�vetkezett hal�la ut�n a kismartoni nagyh�r� zenekar feloszlott, Haydnnak is meg kellett v�lnia �ll�s�t�l. Ez alkalomb�l �rta ama szimbolikus (B�cs�-)szimf�ni�j�t, amely arr�l nevezetes, hogy a teljes zenekar m�k�d�se k�zben egyenk�nt elhallgatnak a hangszerek, s a muzsikusok egym�s ut�n hagyj�k el hely�ket, am�g a karmester egymaga marad, s a pauza alatt � is elf�jja a l�mp�t �s t�vozik.

Megv�lv�n Kismartont�l �s Magyarorsz�gt�l, Salamon P�ter megh�v�s�ra Londonba utazott, ahol csaknem egy �vet t�lt�tt. A Haymarket-sz�nh�z igazgat�ja �ltal rendezett nagy zenekari hangversenyeket vez�nyelte, saj�t szerzem�nyei mellett el�adta m�s, akkori mesterek m�veit is. �nnepelt m�v�sze, zenek�lt�je volt az angol f�v�rosnak, s minden oldalr�l elhalmozt�k kit�ntet�sekkel. V�g�l er�t vett rajta a honv�gy, �s 1791-ben visszat�rt B�csbe. Ott �rta k�t legkimagasl�bb zenem�v�t: a Teremt�s (1799) �s a �vszakok (1801) c. orat�rium�t, amelyekkel elragadtatta nemcsak a b�csi hallgat�it, hanem eg�sz Eur�pa zenek�z�ns�g�t is.

M�vei

Haydn egyike volt a legterm�kenyebb zenek�lt�knek, M�veinek sz�ma oly nagy, hogy maga sem eml�kezett mindegyikre. �rt 119 szimf�ni�t, 83 von�sn�gyest, 44 zongoraszon�t�t, 24 tri�t, 19 oper�t, 15 mis�t, 5 orat�riumot, s m�g sz�mos m�sf�le kisebb-nagyobb zenem�vet.