Eric Clapton

Clapton 2005. janu�r 22-�n a cardiffi Millennium Stadionban a 2004-es indiai-�ce�ni f�ldreng�s �s cunami �ldozatainak tartott seg�lykoncerten
Eredet:	Ripley, Surrey megye
Orsz�g:	Egyes�lt Kir�lys�g
Akt�v �vek:	1963-napjainkig
M�faj(ok):	Blues Rock
Kiad�(k):	Polydor Records Warner Music Group Atlantic Records
Honlap:	http://www.ericclapton.com/

Eric Patrick Clapton (Ripley, Surrey megye, Egyes�lt Kir�lys�g, 1945. m�rcius 30.), a Brit Birodalom Legkiv�l�bb Tagja kit�ntet�s tulajdonosa, becenev�n "Slowhand" („lass�kez�”), Grammy d�jnyertes brit git�ros, �nekes �s zeneszerz�. A rock-korszak egyik legink�bb megbecs�lt �s legnagyobb hat�s� git�rosa, akit egyed�l�ll� m�don h�romszor is beiktattak a Rock and Roll Hall of Fame-be. Clapton a popzene t�rt�net�nek egyik legnagyobb hat�s� zen�sze.

B�r karrierje sor�n t�bbsz�r v�ltott st�lust, zen�je meg�rizte a blues hagyom�nyait. Claptont karrierj�nek t�bb szakasz�ban is �j�t�nak tartott�k, ezek k�z�l kiemelkedik a blues-rock (The Yardbirds �s John Mayall & the Bluesbreakers) �s a hard rock (Cream) ter�n ny�jtott teljes�tm�nye. K�l�nb�z� st�lusokban is komoly sikereket �rt el: delta blues (a Robert Johnson tisztelet�re megjelent Me and Mr. Johnson c�m� album), pszichedelikus rock ("Sunshine of Your Love"), pop ("Change the World") �s reggae ("I Shot the Sheriff").

�lete �s m�v�szete

Fiatalkora

Eric Clapton 1945. m�rcius 30-�n sz�letett a Surrey megy�ben tal�lhat� Ripley-ben, az Egyes�lt Kir�lys�gban. Anyja, Patricia Molly Clapton 16 �ves volt, amikor �letet adott neki; apja, Edward Walter Fryer a kanadai hadsereg 24 �ves katon�ja m�g fia sz�let�se el�tt visszat�rt feles�g�hez Kanad�ba.

Eric a nagysz�lein�l n�tt fel, abban a hitben, hogy �k a sz�lei, anyja pedig a n�v�re. K�s�bb Patricia hozz�ment egy m�sik kanadai katon�hoz, Kanad�ba k�lt�z�tt, fia pedig egyed�l maradt nagysz�leivel. Eric mindezt kilenc �vesen tudta meg; e bonyolult csal�di h�tt�r �lete egyik meghat�roz� momentuma lett.

Clapton saj�t bevall�sa szerint el�g rossz gyerek volt. A gimn�ziumot a surbitoni Hollyfield Schoolban v�gezte el. Els� munkahely�n post�sk�nt dolgozott. A blues m�r eg�sz fiatalon meg�rintette; 13. sz�let�snapj�ra kapott egy akusztikus git�rt, amin tan�r n�lk�l tanult j�tszani, �s majdnem feladta. A gimn�zium elv�gz�se ut�n a Kingston Art Schoolban �vegfest�st tanult, de k�s�bb kir�gt�k nem megfelel� tanulm�nyi �tlaga �s az �r�kon val� git�roz�sa miatt. 17 �vesen l�pett be a The Roosters nev� zenekarba, melynek 1963 janu�rj�t�l augusztusig volt a tagja. 1963 szeptember�ben h�t koncerten j�tszott a Casey Jones and the Engineers t�rsas�g�ban.

The Yardbirds �s John Mayall & the Bluesbreakers

1963-ban Clapton csatlakozott a The Yardbirds nev�, blues ihlet�s� rock and roll zenekarhoz, �s eg�szen 1965 m�rcius�ig vel�k maradt. A Chicago blues �s a h�res bluesgit�rosok - Freddie King �s B.B. King - hat�s�ra egy saj�tos st�lust hozott l�tre, �s hamarosan a legh�resebb brit git�rosok egyik�v� v�lt. A zenekar eredetileg az amerikai Chess/Checker/Vee-Jay kiad�kn�l megjelent blueslemezeket m�solta, de igaz�n ismertek akkor lettek, amikor a richmondi Crawdaddy Clubban �tvett�k a Rolling Stones hely�t. Angli�ban a h�res amerikai blueszen�sszel, Sonny Boy Williamson II-vel turn�ztak; egy 1963 december�ben felvett k�z�s koncertj�ket nagylemezen is kiadt�k, de csak 1965-ben. Miut�n Clapton 1965 m�rcius�ban kiv�lt, a Yardbirds els� igazi sl�ger�nek �r�lhetett, amin m�g Clapton j�tszott: a "For Your Love" c�m� dalnak.

Clapton m�lyen elk�telezte mag�t a blues ir�nt �s nem volt �ny�re a Yardbirds �j, popos hangz�sa; ennek egyik oka az volt, hogy a "For Your Love"-ot Graham Gouldman, hivat�sos dalszerz� �rta, aki m�s tinikedvenceknek - p�ld�ul a Herman's Hermitsnek �s a The Holliesnak - is �rt dalokat. Clapton Jimmy Page-et aj�nlotta volt t�rsai figyelm�be, de Page nem akarta feladni j�l j�vedelmez� st�di�zen�szi karrierj�t, �gy � Jeff Becket aj�nlotta Clapton ut�dj�nak (v�g�l Page a Yardbirds basszusgit�rosa, k�s�bb pedig git�rosa lett).

1965 �prilis�ban Clapton csatlakozott a John Mayall & the Bluesbreakers nev� form�ci�hoz. A klubokban ny�jtott szenved�lyes j�t�k�nak �s a Mayallal k�z�sen felvett Bluesbreakers with Eric Clapton c�m� albumnak k�sz�nhet�en a vil�gh�r� bluesgit�rosok k�z� emelkedett. Leggyakrabban 1960 Gibson Les Paul Standard m�rk�j� git�rt �s Marshall er�s�t�ket haszn�lt; ebben az id�ben keletkeztek a "Clapton az Isten" felirat� graffitik.

Cream

1966 k�zep�n Clapton otthagyta a Bluesbreakerst (Peter Green l�pett a hely�re), �s megalak�totta a Cream-et, az egyik els� �n. supergroupot, vagyis olyan zenekart, melynek tagjai m�r komoly zenei el��lettel rendelkeztek, sikeres sz�l�- vagy zenekari zen�szek voltak. A tov�bbi tagok Jack Bruce basszusgit�ros, �nekes (kor�bban a Manfred Mann �s a Graham Bond Organisation tagja) �s Ginger Baker dobos (szint�n a GBO tagja) voltak. A zenekar szint�n az egyik els� power tri� volt. Ebben az id�ben Clapton �nekesk�nt �s git�rosk�nt egyar�nt sokat fejl�d�tt, de az �nekesi feladatok �s a sz�veg�r�s (Pete Brown k�lt�vel) legnagyobb r�sz�t Jack Bruce l�tta el. Els� fontosabb fell�p�s�k a Windsori Jazz �s Blues Fesztiv�lon volt; az id�k sor�n legend�ss� v�lt mindent els�pr� hangerej�k �s 15-20 perces, improviz�ci�kkal tark�tott dalaik, m�g st�di�felv�teleik sokkal kifinomultabbak voltak.

1966 egy�bk�nt is fontos �v Clapton p�ly�fut�s�ban: ekkor t�nt fel Jimi Hendrix, aki legal�bb annyira meg�rdemelte a legjobb brit git�ros c�m�t, mint addig Clapton. Hendrix korai fell�p�seit Clapton mellett a zenei �let m�s kiv�l�s�gai is rendszeresen l�togatt�k (pl. Pete Townshend, a Beatles �s a Rolling Stones tagjai). Okt�ber 1-j�n Hendrix egy�tt l�pett fel a Creammel a londoni m�egyetemen; a "Killing Floor" egy hosszabb v�ltozat�t adta el�. Hendrix felbukkan�sa nagy hat�ssal volt Clapton tov�bbi p�ly�j�ra, b�r a szavaz�sokon mindig Hendrix el�tt v�gzett.

A Cream reperto�rja a popos hangz�s� soult�l ("I Feel Free") a hossz�, bluesos instrument�lis dalokig terjedt ("Spoonful"). A sokf�les�g a tagok st�lus�nak k�l�nbs�geib�l is ad�dott: Clapton git�rj�t�ka a pszichedelikus rockhoz k�zel�tett, a dobos Baker a jazzb�l mer�tette a legt�bbet, s ehhez j�rult Bruce er�teljes, rock�nekesi �s gyakran szolisztikus basszusj�t�ka.

Alig h�rom�ves p�lyafut�suk alatt komoly anyagi �s szakmai sikereket �rtek el; vil�gszerte t�bb, mint 15 milli� lemezt adtak el, szinte kiz�r�lag �ll� n�z�knek j�tszottak. �jradefini�lt�k a zen�szek szerep�t a rockzen�ben. A Cream volt az egyik els� zenekar, mely a legnagyobb hangs�lyt a virtu�z j�t�kra �s a tehets�gre fektette. Legnagyobb sikereik k�z� tartozik a "Sunshine of Your Love" (a Disraeli Gears c�m� albumr�l), a "White Room" �s a "Crossroads", Robert Johnson "Cross Road Blues" c�m� dal�nak feldolgoz�sa (mindkett� a Wheels of Fire c�m� albumr�l).

B�r a Creamet kora egyik legjobb zenekar�nak, Claptont pedig git�rh�snek tartott�k, a zenekar m�gis r�vid�let� volt. Baker �s Bruce bels� csat�roz�sai, valamint a h�rom zen�sz k�z�tt kialakul� fesz�lts�g a zenekar feloszl�s�hoz vezetett. A v�gs� l�k�st a befejez�shez a Rolling Stone magazin egy kritik�ja jelentette m�sodik amerikai turn�juk egyik koncertj�r�l, mely legink�bb Claptont �rintette. Miut�n a The Band megjelentette els�, Music from Big Pink c�m� album�t, a zenekar kiv�telesen nagy hat�st gyakorolt Claptonra, aki �gy gondolta, a rockzene m�r egy m�sik ir�nyba halad. Annyira tetszett neki a zen�j�k, hogy fel is aj�nlotta, hogy csatlakozik hozz�juk, de visszautas�tott�k.

Utols� albumuk, a Goodbye az 1968. okt�ber 19-i los angeles-i koncertj�kr�l tartalmazott dalokat, �s h�rom st�di�felv�tel is hallhat� volt rajta. Ezek k�z�l a legismertebb a "Badge" c�m�, George Harrisonnal k�z�sen �rt dal; a Beatles �s a Yardbirds m�g 1964-ben egy este l�pett fel a londoni Palladiumban, Clapton itt ismerkedett meg Harrisonnal. (A "Badge" refr�nje lett k�s�bb a "Here Comes the Sun" alapja, amit Harrison Clapton h�ts� kertj�ben �rt.) Szoros bar�ts�guknak k�sz�nhet�en 1968 szeptember�ben Harrison megh�vta Claptont egy k�z�s felv�telre a Beatlesszel - a "While My Guitar Gently Weeps" c�m� dalban Clapton j�tszott sz�l�git�ron. Egyesek szerint Harrison �gy akarta el�rni, hogy a t�bbiek vegy�k komolyan a dalt; mindenesetre egy k�v�l�ll� bevon�sa valamennyire enyh�tette a bels� ellens�gesked�st. 1969 janu�rj�ban, a Let It Be c�m� film forgat�sa k�zben Harrison egyszer�en otthagyta a t�bbieket; mivel f�ltek, hogy nem tudj�k befejezni a munk�t, Lennon kil�t�sba helyezte, hogy Claptont h�vj�k a hely�re. M�g 1968-ban megjelent Harrison els� sz�l�albuma, a Wonderwall Music, melyen el�sz�r dolgozott egy�tt Claptonnal (akit szez�d�se miatt nem t�ntettek fel a k�zrem�k�d�k k�z�tt). Harrison 2001-ben bek�vetkezett hal�l�ig gyakran l�ptek fel egy�tt egym�s vend�geik�nt.

1968-as szak�t�suk �ta Baker, Bruce �s Clapton k�tszer j�tszott egy�tt. 1993-ban, amikor a Cream-et beiktatt�k a Rock and Roll Hall of Fame-be, el�adtak n�h�ny dalt. A val�di �jj�alakul�sra azonban csak 2005 m�jus�ban ker�lt sor, amikor a londoni Royal Albert Hallban (itt volt 1968-as b�cs�koncertj�k is) n�gy, 2005 okt�ber�ben pedig a new york-i Madison Square Gardenben h�rom telth�zas koncertet adtak. A londoni koncertek anyag�b�l k�sz�lt CD �s DVD m�g 2005-ben megjelent.

Blind Faith �s Delaney, Bonnie and Friends

Clapton k�vetkez� zenekara, az 1969-ben alakult Blind Faith szint�n egy supergroup volt: Clapton �s Baker mellett Steve Winwood (Traffic) �s Rick Grech (Family) voltak a tagjai. M�k�d�se kimer�lt egy �gy-ahogy �sszerakott nagylemezben �s egy skandin�v, brit, majd amerikai turn�ban. A zenekar 1969. j�nius 7-�n adta bemutatkoz� koncertj�t a londoni Hyde parkban, sz�zezer n�z� el�tt, majd j�liusban egy amerikai turn�ra indultak, melyre az �sszes jegy elkelt. Els� (�s egyetlen) albumuk augusztusban jelent meg Blind Faith c�mmel. A felv�telekkel annyira kellett sietni, hogy a m�sodik oldalon csak k�t dal volt, egyik a 15 perces "Do What You Like" c�m� jam. Ennek ellen�re az album k�t k�s�bbi klasszikust is tartogatott: Winwood "Can't Find My Way Home" �s Clapton "Presence of the Lord" c�m� dal�t. A bor�t�n egy fiatal, meztelen l�ny volt; az amerikai bor�t�ra a zenekarr�l k�sz�lt fot� ker�lt. A Blind Faith m�g 1969-ben feloszlott. Winwood sikeres sz�l�karriert kezdett, de Clapton belef�radt a Cream �s a Blind Faith k�r�li felhajt�sba. Ekkoriban nagy hat�ssal volt r� a The Band, �s az �v�khez hasonl� zen�t akart csin�lni.

Clapton �gy d�nt�tt, hogy egy id�re a h�tt�rbe h�z�dik; m�g a Blind Faith brit turn�j�n figyelt fel el�zenekarukra, a Delaney, Bonnie and Friends nev� form�ci�ra. 1969 v�g�n New York-ba k�lt�z�tt �s 1970 elej�ig evvel a zenekarral turn�zott. Szoros bar�ts�got k�t�tt Delaney Bramlettel, aki �nekl�sre �s saj�t dalok �r�s�ra b�ztatta.

1970-ben jelent meg els� sz�l�albuma Eric Clapton c�mmel, melynek Bramlett volt a producere �s a zen�szek k�z�tt a k�s�bbi Derek and the Dominos tagjait is megtal�ljuk. Felker�lt r� Bramlett egyik szerzem�nye, a "Bottle of Red Wine" �s Clapton egyik legjobb dala abb�l az id�b�l, a "Let It Rain". V�ratlan sl�ger lett J.J. Cale "After Midnight" c�m� dal�nak feldolgoz�sa, ami az USA-ban 18. lett.

Clapton 1969-1970-es „zenekar n�lk�li” id�szak�ban t�bb h�res m�v�sz album�n vend�gszerepelt. Ezek k�z�l a legfontosabbak: John Lennon �s a The Plastic Ono Band Live Peace in Toronto 1969, George Harrison All Things Must Pass, Stephen Stills Stephen Stills �s Dr. John The Sun, Moon & Herbs c�m� albuma.

Derek and the Dominos

Clapton a Delaney & Bonnie ritmusszekci�j�val (Bobby Whitlock - billenty�s�k, �nek, Carl Radle - basszusgit�r, Jim Gordon - dob) �j egy�ttest alak�tott, amely a k�r�l�tte kialakult kultusz lecsendes�t�s�t volt hivatva szolg�lni. Clapton nem szt�rk�nt, hanem a t�bbi zen�sz egyenrang� partnerek�nt jelent meg benne. A t�rsulat neve eredetileg Eric and the Dynamos lett volna, �m els� fell�p�s�k�n a m�sork�zl� f�lre�rtette, �s a Derek and the Dominost jelentette be, amit v�g�l is megtartottak, ezzel is jelezve, hogy nem Clapton a k�zponti alak.

Clapton legjobb bar�tja George Harrison volt, �s Harrison All Things Must Pass c�m� album�nak felv�tel�n is k�zrem�k�d�tt. A k�z�s munka sor�n megismerte Harrison feles�g�t, Pattie Boydot, akibe beleszeretett. Pattie visszautas�totta Clapton k�zeled�s�t; a viszonzatlan szerelem t�m�j�t boncolgat� dalok k�s�bb a Dominos els�, Layla and Other Assorted Love Songs c�m� album�ra ker�ltek fel. Ezek k�z�l a "Layla" a legh�resebb, melyet egy perzsa k�lt�, Nezami Ganjavi "Layla �s Manjun t�rt�nete" c�m� m�ve ihlette. Clapton er�s hasonl�s�got fedezett fel Layla �s Manjun, valamint Pattie �s az � kapcsolat�ban.

A Miamiban l�v� Criteria Studiosban Tom Dowd producer seg�ts�g�vel felvett�k els� albumukat, amelyet ma m�r Clapton egyik mesterm�v�nek tartanak: a Layla and Other Assorted Love Songs-ot. A "Layla" k�t r�sze k�t k�l�n felv�telen k�sz�lt el: el�sz�r a dalt ind�t� gyors r�szt, majd a Jim Gordon �ltal kompon�lt zongoradarabot vett�k fel.

Az album felv�tele k�zben a Dominos egy �j taggal b�v�lt: Duane Allman git�rossal, az Allman Brothers Band vezet�j�vel. Tom Dowd - aki Allman�k producere is volt - megh�vta Claptont az ABB egyik szabadt�ri koncertj�re, amit Miamiban tartottak. A k�t git�ros - aki m�r h�rb�l ismerte egym�st - a m�sor ut�n a sz�nfalak m�g�tt szem�lyesen is tal�lkozott, majd a Dominos �s az ABB a st�di�ban egy�tt zen�lt (a k�z�s zen�l�st szerencs�re felvett�k). Clapton �s Allman „beleszeretett” a m�sik git�rj�t�k�ba, szoros bar�tok lettek. A Dominos felaj�nlotta Allmannek, hogy legyen a zenekar �t�dik tagja. A st�di�ban felvett jam v�g�l az 1990-ben kiadott The Layla Sessions: 20th Anniversary Edition c�m� albumon jelent meg.

Allman csatlakoz�sa el�tt m�r h�rom dal k�szen volt ("I Looked Away", "Bell Bottom Blues", "Keep on Growing"); Allman a "Nobody Knows You When You're Down and Out" c�m� dalon deb�t�lt, �s a t�bbi dalon is a legjobb form�j�t ny�jtotta. K�zrem�k�d�s�vel az album m�g k�zelebb ker�lt a blueshoz: a country blues slide-technik�j�val j�tszott (melynek l�nyege, hogy a j�t�kos a hangokat nem ujjaival, hanem egy erre a c�lra �vegb�l vagy f�mb�l k�sz�tett eszk�zzel fogja le). Az albumot ma m�r Clapton egyik legjobb munk�j�nak tartj�k; nem elhanyagolhat� Whitlock k�zrem�k�d�se sem, aki Clapton szerz�t�rsak�nt �s �nekesk�nt is meg�llta a hely�t.

A zenekar r�vid p�ly�j�t trag�di�k k�s�rt�k. Az album felv�teleinek idej�n, 1970. szeptember 18-�n halt meg Clapton egyik legjobb bar�tja, Jimi Hendrix. Nyolc nappal kor�bban a Dominos Hendrix "Little Wing" c�m� dal�t vette fel, ami az albumra is felker�lt. Egy �vvel k�s�bb, 1971. okt�ber 29-�n, a Dominos els� amerikai turn�j�nak el�est�j�n Duane Allman motorbalesetben meghalt. Clapton leverts�g�t csak fokozt�k a Layla-albumot teljesen �rdektelen�l fogad� kritik�k; k�s�bb azt mondta, hogy az album sikertelens�ge feld�h�tette �s ki�br�nd�totta, mert nem vett�k figyelembe a felv�tel er�nyeit (az 1970-es kiad�s idej�n Clapton nev�t - k�l�nb�z� szerz�d�sek miatt - nem t�ntett�k fel az albumon).

A megt�rt zenekar k�nytelen-kelletlen elv�llalta az amerikai turn�t. Clapton k�s�bb beismerte, hogy a turn� k�zben rengeteg heroin �s alkohol fogyott, ennek ellen�re a turn� anyag�b�l k�sz�lt In Concert c�m� album meglep�en j�ra siker�lt. A zenekar csak Londonban oszlott fel, r�viddel a m�sodik album felv�tel�nek kezdete ut�n. B�r Radle az 1970-es �vekben Clapton zenekar�nak volt a tagja, Clapton �s Whitlock szak�t�suk ut�n �vtizedekig nem besz�ltek egym�ssal (csak 2003-ban zen�ltek �jra egy�tt: a BBC2 Later with Jools Holland c�m� m�sor�ban a "Bell Bottom Blues"-t j�tszott�k). Carl Radle 1980. m�jus 30-�n hal�lra itta mag�t. Jim Gordon - akinek skizofr�ni�j�t nem fedezt�k fel - 1983-ban egyik rohama k�zben kalap�ccsal verte agyon �desanyj�t; 1984 �ta elmegy�gyint�zetben �l.

Eric Clapton 1977. j�nius 19-�n a z�richi Wetzikonban

M�lypont �s sz�l�karrier

Sikerei ellen�re Clapton mag�n�lete 1972-re romokban hevert. Amellett, hogy Pattie Boyd nem viszonozta szerelm�t, Clapton a st�di�munk�t �s a koncertez�st is abbahagyta. Ez al�l csak a Banglades megseg�t�s�re 1971. augusztus 1-j�n rendezett koncert volt kiv�tel (a sz�npadon el�jult, de siker�lt mag�hoz t�r�teni, �gy folytatni tudta a koncertet). Pete Townshend, a The Who git�rosa szervezte Clapton 1973. janu�r 13-i koncertj�t a londoni Rainbow Sz�nh�zban. Townshend minden�ron seg�teni akart Claptonnak a heroinr�l val� leszok�sban. Viszonz�sk�ppen Clapton a The Who Tommy c�m� rockoper�j�nak 1975-�s filmv�ltozat�ban elv�llalta a Pr�dik�tor szerep�t; szerepe (az "Eyesight to the Blind" c�m� dalt adja el�) az�rt is eml�kezetes, mert n�h�ny jelenetben szemmel l�that�an �lszak�llat visel, ugyanis az els� felv�telek ut�n megborotv�lkozott.

Miut�n �sszek�lt�z�tt Pattie Boyddal (csak 1979-ben h�zasodtak �ssze) �s leszokott a heroinr�l (viszont egyre t�bbet ivott), Clapton zen�szeket gy�jt�tt maga mell�, akikkel koncertezett �s felvette m�sodik sz�l�album�t. A zenekar tagjai: Carl Radle, George Terry, a Miami git�rosa, Jamie Oldaker dobos, Yvonne Elliman �s Marcy Levy �nekesn�k (Elliman M�ria Magdoln�t alak�totta a J�zus Krisztus Szuperszt�rban, Levy pedig Marcella Detroit n�ven a Shakespear's Sister tagjak�nt v�lt ismertt�). 1974-ben ezzel a zenekarral vette fel 461 Ocean Boulevard c�m� album�t, azt az albumot, melyen a hangs�ly ink�bb a dalsz�vegeken van; Bob Marley "I Shot the Sheriff" c�m� dal�nak feldolgoz�sa sl�ger lett �s a sz�lesebb k�z�ns�ggel is megismertette a reggae zen�t �s mag�t Marleyt is. A zenekar vil�gk�r�li turn�ra indult, k�vetkez� albumuk pedig az 1975-�s E.C. Was Here c�m� koncertalbum volt.

Az 1975-�s There's One in Every Crowd c�m� album a 461 hagyom�nyait folytatta. Eredeti c�me The World's Greatest Guitar Player (There's One In Every Crowd) lett volna, de t�l f�lre�rthet�nek gondolt�k. (Clapton eredeti bor�t�terv�t - egy sz�nalomra m�lt�, isz�kos embert - is lecser�lt�k Jeep nev� kuty�j�nak a k�p�re; a kutya egy kopors�ra tette a sz�j�t).

Clapton folytatta az albumk�sz�t�st �s a rendszeres koncertez�st, de ekkori dalai sz�nd�kosan visszafogottak, nem m�rhet�k kor�bbi munk�ihoz. A korszak k�t cs�cspontja az 1976-os No Reason to Cry, melyen Bob Dylan �s Robbie Robertson is k�zrem�k�d�tt; valamint az 1977-es Slowhand, melyen a Pattie Boydnak �rt "Wonderful Tonight" �s J.J. Cale "Cocaine" c�m� dal�nak feldolgoz�sa is hallhat�.

Ellentmond�sok

1976-ban Clapton ellentmond�sos helyzetbe ker�lt �s rasszist�nak is titul�lt�k, miut�n egy birminghami koncertj�n - r�szegen - az Angli�ba bev�ndorl�k n�vekv� sz�m�r�l besz�lt. Azt mondta, hogy Anglia „...t�lzs�folt lett...Anglia tejjel-m�zzel foly� K�na�nnak �ll�tja be mag�t csak az�rt, hogy ut�na h�tat ford�tson a beh�vott emigr�nsoknak �s rosszul fizet� �ll�sokat, �tlag alatti �letk�r�lm�nyeket biztos�tson nekik...”, �s arra k�rte a k�z�ns�get, szavazzon Enoch Powellre, hogy Nagy-Britannia ne v�ljon „fekete gyarmatt�”. Ezen (�s a David Bowie sz�j�b�l elhangz�, hasonl�an rossz�z�) kijelent�sek hat�s�ra alakult megy az Egyes�lt Kir�lys�gban a Rock Against Racism mozgalom (a RAR �s hozz� hasonl� szervezetek honlapjai a K�ls� hivatkoz�sok k�z�tt tal�lhat�k meg).

A „n�mileg” ellentmond�sos kijelent�sek ellen�re Clapton nem tett semmi eml�t�sre m�lt�t annak �rdek�ben, hogy elhat�rolja mag�t az �ltala mondottakt�l �s tagadta, hogy b�rmilyen �sszef�rhetetlens�g lenne politikai n�zetei �s zen�je - a fekete eredet� blues - k�z�tt.

Visszat�r�s

Eric Clapton rezidenci�ja Antigua sziget�n

Az 1970-es �vek v�g�n Clapton a popul�ris zen�ben bek�vetkez� v�ltoz�sok k�zepette kereste a hely�t. Komoly alkoholprobl�m�kkal k�zd�tt, k�rh�zba ker�lt, majd Antigua sziget�n pr�b�lta legy�zni betegs�g�t, sikeresen. K�s�bb itt alap�totta meg a drog- �s alkoholf�gg�ket kezel� rehabilit�ci�s k�zpontot, a Crossroads Centre-t.

1984-ben Roger Waters The Pros and Cons of Hitch Hiking c�m� - els� - sz�l�album�n git�rozott, majd az album megjelen�se ut�n a turn�ra is elk�s�rte Waterst. Az�ta szoros bar�ts�got k�t�ttek; 2005. janu�r 15-�n egy�tt l�ptek fel a Tsunami Relief Fund seg�ts�g�re rendezett j�t�konys�gi koncerten [1], 2006. m�jus 20-�n pedig a Highclere Castle-ben k�z�sen adt�k el� a "Wish You Were Here" �s a "Comfortably Numb" c�m� Pink Floyd-dalokat [2], [3].

Az 1980-as �vekben Clapton sikeresen k�zd�tte le szenved�lybetegs�geit, �s tov�bbra is folytatta a lemezfelv�teleket. Ebben az id�ben k�t album�nak is Phil Collins volt a producere: az 1985-�s Behind the Sun-nak �s az 1986-os August-nek.

Az August - melyet Collins hagyom�nyos �t�s/f�v�s hangz�sa ural - Clapton addigi legsikeresebb albuma lett Nagy-Britanni�ban, a 3. helyet �rte el. Az album els� dala, az "It's in the Way That You Use It" A p�nz szaga c�m� Paul Newman-Tom Cruise-filmben is elhangzott �s sl�ger lett. A f�v�sokra �p�l� "Run" Collins "Sussudio" c�m� dal�ra hasonl�t, m�g a Tina Turnerrel k�z�s "Tearing Us Apart" �s a keser� "Miss You" Clapton legjobbjai k�z� tartozik.

�jabb trag�di�k

1980-as �vekbeli albumai k�z�l csak a blues-gy�kerekhez visszat�r� 1989-es Journeyman r�szes�lt kedvez�bb kritikai fogadtat�sban. 1985-ben a BBC Edge of Darkness c�m� dr�masorozat�nak zen�j��rt Michael Kamennel egy�tt elnyeri a Brit Filmm�v�szeti Akad�mia (BAFTA) d�j�t. Szint�n 1985-ben ismerkedik meg Yvonne Khan Kellyvel, akivel ugyanebben az �vben l�nyuk sz�letik. Clapton csak 1988-ban v�lik el Pattie Boydt�l.

1990-ben �s 1991-ben k�t tragikus esem�ny is t�rt�nt: el�bb a Claptonnal egy�tt turn�z� Stevie Ray Vaughan �s k�t roadja vesz�tette �let�t egy helikopterbalesetben; majd Clapton n�gy�ves fia, Conor (akinek anyja az olasz modell, Lori Del Santo) halt meg, kiesv�n az ablakon.

A trag�di�t – r�szben – a Tears in Heaven c�m� dal dolgozza fel (t�rsszerz�je Will Jennings; a Drog [Rush] c�m� filmhez k�sz�lt). A dal, valamint a szint�n 1992-es MTV Unplugged album Grammy-d�jat kap.

A Lass�kez� visszat�r

Az 1994-ben kiadott From the Craddle zen�j�nek k�z�ppontj�ban szint�n az akusztikus git�r �ll, az album sz�mos blues-sztenderdet is tartalmaz. 1997-ben TDF n�v alatt adja ki az elektronikus zenei ihlet�s� Retail Therapy-t; �s �jabb Grammyt is nyer, a Change the World c�m� Wayne Kirkpatrick-sz�m feldolgoz�s�val. Az �vtized v�g�n Carlos Santan�val �s B.B. Kinggel (Riding with the King) k�sz�t k�z�s felv�teleket.

1999-ben a Riding with the King felv�telei alatt ismerkedett meg Melia McEnery grafikussal. 2002-ben h�zasodtak �ssze; h�rom l�nyuk sz�letett (a legkisebb 2005-ben).

Clapton zenekara

A 2006-os turn�n

• Eric Clapton - git�r, �nek
• Doyle Bramhall II - git�r, vok�l (2000-)
• Derek Trucks - git�r (2005-)
• Chris Stainton - billenty�s hangszerek (2002-)
• Tim Carmon - billenty�s hangszerek (1998, 2000, 2004, 2006-)
• Willie Weeks - basszusgit�r (2006-)
• Steve Jordan - dob (1985, 2006-)
• The Kick Horns (Simon Clarke, Roddy Lorimer, and Tim Sanders) - r�zf�v�sok (1993-1996, 2005-)
• Michelle John - vok�l (2004-)
• Sharon White - vok�l (2004-)

Kor�bbi tagok

• Albert Lee - git�r (1979-1983, 2002, 2004)
• Jack Johnson - git�r
• Mark Knopfler - git�r (1987-1989)
• Andy Fairweather-Low - git�r, vok�l (1992-2003, 2004)
• Phil Palmer - git�r (1989)
• George Terry - git�r, vok�l (1974-1978)
• Chuck Leavell - billenty�s hangszerek (1991-1992)
• Greg Phillinganes - billenty�s hangszerek, Hammond orgona, vok�l (1985-1990, 2001)
• Billy Preston - Hammond B3 orgona (2000-)
• David Sancious - billenty�s hangszerek, git�r, sz�jharmonika, vok�l (2001-)
• Chris Stainton - zongora. billenty�s hangszerek (1979-1988, 1993-1997)
• Nathan East - basszusgit�r (1984, 1986-1994, 1995-)
• Pino Palladino - basszusgit�r (1989, 1998-1999, 2001, 2005)
• Carl Radle - basszusgit�r (1970, 1974-1980)
• Paulinho Da Costa - �t�hangszerek
• Phil Collins - dob, �nek (1986, 1987, 1989)
• Ray Cooper - �t�hangszerek (1984-2002)
• Steve Ferrone - dob (1986-1992)
• Steve Gadd - dob (1992-1996, 1998-2005)
• Ricky Lawson - dob (1997-1998)
• Jamie Oldaker - dob (1974-1980, 1983-1986, 1990-1991)
• Yvonne Elliman - vok�l (1974-1977)
• Katie Kissoon - vok�l (1986-1999, 2002, 2004)
• Marcy Levy - vok�l (1974-1978, 1984-1985)
• Tessa Niles - vok�l (1986, 1988-1992, 1997, 1999, 2002)

�rdekess�gek

• A Rolling Stone magazin "Minden id�k 100 legjobb git�rosa" list�j�n Clapton a 4. helyet �rte el. [4]
• A fenti lista szerint Clapton a ma �l� m�sodik legjobb git�ros (B.B. King ut�n).
• A Lass�kez� becen�v - amellett, hogy ironikusan utal a st�lus�ra - val�sz�n�leg onnan ered, ahogy Clapton a git�r h�rjait cser�li.
• P�ly�ja korai szakasz�ban Clapton egy 1960-as Gibson Les Pault haszn�lt; a Gibson SG ut�n a Gibson r�szben emiatt vezette be �jra a Les Pault.
• Clapton eredeti vezet�kneve nem Clapp, mint t�bb forr�s is �ll�tja. Sz�let�sekor anyja vezet�knev�t kapta; anyai nagyanyja m�sodik f�rj�t h�vt�k Jack Clappnek.
• Clapton neve szerepel a Dire Straits Brothers in Arms c�m� album�n, de nem az�rt, mert j�tszott rajta, hanem mert k�lcs�nadta az egyik git�rj�t Mark Knopflernek.
• Miut�n Roger Waters kil�pett a Pink Floydb�l, els� sz�l�album�n (The Pros and Cons of Hitch Hiking) Clapton git�rozott.
• Clapton nem vezethet Franciaorsz�gban, �s az Egyes�lt Kir�lys�gban is bevont�k egy id�re a jogos�tv�ny�t, miut�n Porsche 911 Turb�j�val 216 km/�r�val hajtott egy francia aut�p�ly�n 2004 okt�ber�ben.[5]
• Saj�t bevall�sa szerint Clapton t�bb, mint 1000 n�vel fek�dt le. Egyszer �ll�t�lag egy m�sik zen�szt�l megk�rdezte, hogy lefek�dhet-e a bar�tn�j�vel.[6]
• A 4305-�s sz�m� kisbolyg�t a zen�sz tisztelet�re 4305 Claptonnak nevezt�k el. A kisbolyg� a Mars �s a Jupiter k�z�tt tal�lhat�.[7]
• A Nagymen�k c�m� filmben k�t dala is hallhat�: a "Layla" �s a "Sunshine of Your Love". Mindk�t dal k�nnyen felismerhet� a git�rriffekr�l (m�g azoknak is, akik nem hallgatt�k v�gig), b�r a filmben a "Layla" „m�sodik r�sze”, a zongor�s r�sz hallhat�.[8]
• Clapton fell�pett a The Band b�cs�koncertj�n. Az esem�nyr�l film is k�sz�lt Az utols� valcer c�mmel, Martin Scorsese rendez�s�ben. Amikor Clapton elkezdte a "Further On Up the Road" c�m� dalt, git�rj�n elszakadt a p�nt. Am�g helyrehozt�k, Robbie Robertson improviz�lt egy sz�l�t.
• „N�h�nyan �gy besz�lnek r�lam, mint valami forradalm�rr�l. Ez ostobas�g: egyszer�en csak B.B. Kinget m�soltam.” – mondta Clapton. „Remek ember �s nagy zen�sz. Ez a fick� �gy �nekel, mintha a Mississippi mellett sz�letett volna!” – mondta r�la B.B. King.[9]