Goebbels besz�det tart (1933. m�jus 10.)

Dr. Paul Joseph Goebbels (1897. okt�ber 29. - 1945. m�jus 1.) Adolf Hitler nemzetiszocialista N�metorsz�g�nak propagandaminisztere.

Gyermek- �s fiatalkora

N�metorsz�gban, Rheydtben sz�letett. Csontvel�betegs�ge volt, ez�rt s�nt�tott az egyik l�b�ra. Testi fejletts�ge miatt �lland�an mag�nyos volt, s betegs�ge miatt sz�lei �lland�an a kedv�ben akartak j�rni. Az NSDAP-n�l k�s�bb nyomor�k volt�t I. vil�gh�bor�s s�r�l�sekkel magyar�zta.

Egy katolikus egyh�zi iskol�ba j�rt, gimn�zium�t sz�l�v�ros�ban v�gezte. Katolikus �szt�nd�jat nyert az egyetemi tanulm�nyaira. �sszesen nyolc egyetemen volt hallgat� (Heidelberg, Bonn, Freiburg, W�rzburg, K�ln, Frankfurt, M�nchen, Berlin). Az egyetemi �vei alatt �r�i �lmokat d�delgetett, de az �sszes pr�b�lkoz�s�t elutas�tott�k. (Kiad�sra ker�lt azonban k�t reg�nye, a "Michael, ein deutsches Schicksal in Tagebuchbl�ttern" = "Michael, egy n�met sors napl�oldalakon" 1928, illetve a "Judas Iskariot" = "Iskarioti J�d�s", tov�bb� sz�mos politikai tartalm� m�ve, �gy a "Kommunismus ohne Maske" = "Kommunizmus maszk n�lk�l" 1935, "Das eherne Herz" = "A t�ntor�thatatlan/vas sz�v" 1943, stb.) Sikertelens�geivel a zsid� �sszeesk�v�st v�dolta, ezekben az �vekben v�lt antiszemit�v�. N�met irodalom �s dr�ma szakon v�gzett, 1922-ben, Heidelbergben avatt�k doktorr�. A disszert�ci�ja c�me: "Wilhelm von Sch�tz als Dramatiker. Ein Beitrag zur Geschichte des Dramas der Romantischen Schule" = "Wilhelm von Sch�tz, mint dr�ma�r�. Egy tanulm�ny a romantikus iskola dr�m�inak t�rt�nelm�r�l."

Nemzetiszocialista munk�ss�ga

1922. j�nius�ban tal�lkozott Hitlerrel, majd levelet �rt hozz�. („Felj�v� f�nyes csillagk�nt jelent�l meg Uram m�moros szem�nk el�tt, csod�kat m�velt�l, hogy eloszlasd a benn�nket k�r�lvev� s�t�ts�get �s szkepticizmust; hitet adt�l nek�nk”)

A nemzetiszocialista eszm�kben a szocialista vonal keltette fel �rdekl�d�s�t. Goebbels v�lem�nye szerint az NSDAP-nek a szeg�ny r�tegekre kell t�maszkodnia, �s minden eszk�zzel a t�k�sek ellen kell harcolni, m�g akkor is, ha a bolsevizmust kell ehhez seg�ts�g�l h�vni. Ekkor m�g a Gregor Strasser vezette berlini p�rtr�szben tev�kenykedett, mint Strasser tan�csad�ja, s ez a r�szleg ink�bb a szocialista r�szt vallotta mag��nak.

Hitler megharagudott a kijelent�sei miatt, mire Goebbels Hannoverben el�adott besz�d�ben k�vetelte Hitler azonnali elt�vol�t�s�t a p�rtb�l. Hitler felismerte benne a propagandist�t, ez�rt megh�vta berchtesgadeni birtok�ra - a k�s�bbi Berghofra - egy h�tv�g�re, ahol fejeteget�seivel v�g�lis siker�lt az oldal�ra �ll�tania. Goebbels m�r ez el�tt is csod�lattal �r Hitlerr�l a napl�j�ban. Az NSDAP p�rtlapj�ban, a V�lkischer Beobachterben Adolf Hitler mell� �llt.

1926-ban az NSDAP berlini szervezet�nek vezet�je lett, feladata az akkor m�g fegyelmezetlen SA megreform�l�sa lett. Munk�ss�ga alatt az SA l�tsz�ma jelent�sen megn�tt, fegyelmezett katonai alakulatt� v�lt. Az SA �ltal alkalmazott provok�ci�k, t�ntet�sek �s ellent�ntet�sek jelent�sen hozz�j�rultak az NSDAP 1933-as v�laszt�si gy�zelm�hez. Hitler a siker elismer�sek�nt kinevezte a III. Birodalom inform�ci�s- �s propagandaminiszter�v�, k�s�bb a n�met kult�ra �s m�v�szet miniszter�v�.

Miniszterk�nt ellen�rz�se al� vonta a m�di�t. Ir�ny�t�s�val zajlott le a zsid� tulajdonos� �zletek bojkottja, a nem elfogadott n�zet� irodalmi m�vek nyilv�nosan t�rt�n� el�get�se.

Goebbels �tlet�re 1933. m�rcius 23.-�n felgy�jtott�k a birodalmi Reichstag �p�let�t, amelyet politikai tisztogat�sokra haszn�ltak fel.

1938. november 9.-�n Goebbels tervei alapj�n hajtott�k v�gre a Krist�ly�jszak�t, melynek sor�n a n�ci f�lkatonai alakulatok zsid� tulajdon� �zleteket fosztottak ki, illetve meg�lt�k tulajdonosaikat.

Szem�lyis�ge

Goebbels sz�mos fiatal sz�n�szn�vel folytatott viszonyt. T�bb luxusberendez�sekkel felszerelt vill�t tartott, saj�t jachtja volt Velenc�ben.

Fanatikusan hitt Hitlerben, a F�hrert elk�s�rte legutols� tart�zkod�si hely�re, a F�hrerbunkerbe is. Feles�ge, Magda Goebbels f�rje parancs�ra hat gyermek�ket ci�n seg�ts�g�vel megm�rgezte. A Goebbels h�zasp�rt a propagandaminiszter saj�t parancs�ra a bunker v�d�i l�tt�k le.