Az Osztrk–Magyar Monarchia 1867 s 1918 kztt fennllt klnleges dualista llam Kzp-Eurpban. Kt fele, a Magyar Kirlysg s Ausztria (hivatalos nevn "A birodalmi tancsban kpviselt kirlysgok s orszgok" vagy gyakran hivatkozott formban " az osztrk rks tartomnyok", amely a mai Ausztria mellett magba foglalta egyebek mellett Cseh s Morvaorszgot, Galcit, Bukovint, a mai Szlovnit s a mai Olaszorszg egy kis rszt), valamint Bosznia-Hercegovint bels gyeit nllan intzhette. Kzs gyeknek szmtottak a klgy s a hadgy, valamint az ehhez szksges pnzgyek.
A dulis llam ltrejtte egy kompromisszum eredmnye. Az osztrk udvari krk – nagyrszt az Itliban s a Poroszorszgtl 1859-ben s 1866-ban elszenvedett katonai veresg hatsra – belttk, hogy az egysges s abszolutikus osztrk birodalom trekvst el kell vetni. Magyarorszg az 1848-ban kivvott alkotmnyhoz szeretett volna visszatrni, ennek elrshez azonban szintn nem volt elegend ereje. A ltrejtt kiegyezsben megksreltk az udvar nagyhatalmi trekvseit sszeegyeztetni a magyar alkotmnyos trekvsekkel. Hogy az alkotmnyos Magyar Kirlysgnak megfelel partnere legyen, a Birodalom msik felben is alkotmnyos rendszert kellett teremteni, ennek eredmnye egy dualista llam, az Osztrk–Magyar Monarchia lett. A Birodalom kt felnek nll parlamentje (A Lajtn innen az Orszggyls, a Lajtntl a Birodalmi Tancs) s nll kormnya volt. Kzs trvnyhozs nem volt, a kzs gyeket az .n. delegcik hatskrbe utaltk, amelyeket egyenl ltszmban a kt parlament kldtt ki, illetve ezek ln kzs klgy-, hadgy-, illetve pnzgyminiszter llt. Ezek irnytsban emellett az uralkod (csszr s kirly) meghatroz befolyst tartott fenn magnak. A politikai kiegyezst a gazdasgi kiegyezs egsztette ki, amit azonban tzvente meg kellett jtani. Ennek eredmnyeknt fenntartottk a kzs bank- s valutarendszert (a jegybank az Osztrk–Magyar Bank volt), valamint a kzs vmrendszert.
A soknemzetisg birodalom a nemzetllamok szletsnek idejn jtt ltre, gy a politikai let nagy rsze a tizenegy klnbz nemzet vitibl llt. Br ezek a vitk nagy port kavartak, a Monarchia fennllsnak tven ve alatt gazdasgi szempontbl rengeteget fejldtt, modernizldott s liberlisabb vlt. A Monarchia ltnek az els vilghbor vetett vget.
Bvebben: www.gportal.hu/monarchia filozofistknak pedig www.gportal.hu/monarchi szerkesztk: Aerenthal s addes |