Giuseppe Verdi

Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813. okt�ber 10. – 1901. janu�r 27.) a 19. sz�zad legnagyobb hat�s� olasz zeneszerz�je. Az operah�zak vil�gszerte ma is nagy sikerrel j�tssz�k m�veit, n�h�ny operar�szlete igazi sl�gerr� v�lt, mint pl. a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolett�b�l. Kritikusai szerint m�vei t�l �rzelg�sek, egyszer� szerkezet�kkel csak a k�z�zl�st el�g�tik ki.

�lete

Korai �vek

1813. okt�ber 10-�n sz�letett �szak-Olaszorsz�gban, egy Le Roncole nev� kis faluban, P�rma k�zel�ben. Apja fogad�s, anyja sz�v�n� volt. 11 �ves kor�ban a k�zeli v�rosba, Busset�ba k�lt�ztek, ahol Verdi tanul�s�t nagyban seg�tette a helyi jezsuita iskola k�nyvt�r�nak l�togat�sa. Busset�ban kapta az els� leck�ket zeneszerz�sb�l is, a helyi filharm�niai t�rsas�g vezet�j�t�l, Ferdinando Provesi-t�l.

Els� koncertj�t Antonio Barezzi gazdag zenerajong� h�z�ban adta, akinek t�mogat�s�val 1832-ben Mil�n�ba ment zenei tanulm�nyokat folytatni. A Konzervat�riumba nem vett�k fel, mert k�t �vvel id�sebb volt a korhat�rn�l, ez�rt mag�n�r�kat vett a Scala csembal�s�t�l, Vincenzo Lavigna-t�l. 1836-ban megh�zasodott, mec�n�s�nak l�ny�t, Margherita Barezzit vette el.

Els� sikerek

1839-ben sikerrel mutatt�k be els� oper�j�t, az Obertot. A Scala szerz�d�st is aj�nlott Verdinek m�g k�t m� meg�r�s�ra. M�sodik oper�j�nak, a P�nk�sdi kir�lys�gnak kompon�l�sa k�zben feles�ge �s k�t gyermeke is meghal. A trag�dia munk�j�ra is hat�ssal volt, az opera megbukott, Verdi pedig a zeneszerz�s felad�s�t fontolgatta. V�g�l 1842-re m�gis meg�rja a Nabuccot, ami hatalmas siker lett �s ismertt� tette. Az anekdota szerint a zsid� rabszolg�k k�rus�nak, a Szabads�g-k�rusnak a dalsz�vege inspir�lta, hogy �rni kezdjen. A Nabucco orsz�gos sikere politikai mondanival�j�nak is k�sz�nhet� volt: a rabszolg�k gy�sza az Habsburgok �s Bourbonok �ltal elnyomott olasz n�p szabads�gv�gy�t is kifejezte. A Lombardoknak �s az Ernaninak is hasonl� �zenete volt.

Az elk�vetkez� �vtizedben Verdi tucatn�l is t�bb oper�t alkotott. Ezt a korszak�t a "g�ly�z�s �veinek" nevezte. Az �vtized v�g�re Eur�pa szerte ismert �s anyagilag is megbecs�lt zeneszerz� lett.

Egyik legfontosabb m�ve, a Macbeth 1847-ben sz�letett. Verdi kedvenc �r�j�nak, Shakespearenek a dr�m�j�t �ltette az opera sz�npad�ra. Ezzel szak�tott az akkori opera�r�s egyik hagyom�ny�val �s szerelmi t�rt�net n�lk�li m�vet �rt. 1847-ben �t�rta a Lombardokat a p�rizsi operah�z sz�m�ra �s Jeruzs�lem n�ven mutatt�k be. Ez Verdi els�, a francia nagyopera st�lus�ban �r�dott m�ve.

A nagymester

Giuseppina (Peppina) Strepponi.

38 �vesen kezdett viszonyt Giuseppina Strepponi karrierje v�ge fel� �r� szopr�n�nekesn�vel. K�rnyezet�kben sokakat megbotr�nkoztatott, hogy csak 12 �v egy�tt�l�s ut�n, 1859-ben h�zasodtak �ssze.

1851-ben Velenc�ben mutatt�k be m�v�szet�nek kiemelked� alkot�s�t, a Rigolett�t. Victor Hugo A kir�ly mulat c�m� sz�ndarabja alapj�n k�sz�lt opera sz�vegk�nyv�t t�bbsz�r meg kellett v�ltoztatni, hogy megfeleljen a cenzoroknak �s Verdi t�bbsz�r is fel akarta adni. A Rigolett�val Verdi fel�ll�totta saj�t elk�pzel�s�t a zen�s dr�m�r�l �s ezzel mer�szen h�tat ford�tott az akkori olasz operai hagyom�nyoknak. A fin�l�kat r�vid, csattan� po�nok helyettes�tett�k a felvon�sok v�g�n, a sz�l�k egy r�sze duett-l�ncolatokk�nt kapott helyet a darabban. Maguk a duett-l�ncok pedig a l�lektani szitu�ci�k folytonos v�ltozatoss�g�val �j ter�letei lettek a dr�mai jellemrajznak. Ez vezet k�s�bb az olyan m�v�szi magaslatokhoz, mint a Traviata nagy Violetta-Germont kett�se. A Rigolett�t 1853-ban k�t m�sik nagy siker� alkot�sa A trubad�r �s a Traviata k�vette. Ut�bbi Alexandre Dumas Kam�li�s h�lgy c�m� dr�m�ja alapj�n k�sz�lt.

1855 �s 1867 k�z�tt Verdi sorra �rta a remekm�veket: 1859-ben az �larcosb�lt, 1861-ben A v�gzet hatalm�t, majd 1867-ben a Don Carlost. K�zben t�bb oper�j�nak elk�sz�tette az �tirat�t is: 1862-ben a Macbethet, 1857-ben a Stiffeliot �s m�g ugyanabban az �vben A trubad�rt �rta �t, ut�bbit Le trouvère c�mmel francia oper�v� alak�totta.

Nagyoper�ja, az Aida, a sz�les k�rben elterjedt n�zettel szemben nem a Szuezi-csatorna megnyit�j�ra k�sz�lt. Egyiptom uralkod�ja az �j operah�z megnyit�j�ra rendelt egy darabot Verdit�l, de � ezt visszautas�totta, �gy a nyit�el�ad�s 1869 november�ben a Rigoletto volt. K�s�bb a szervez�k �jra megkerest�k Verdit, most m�r kifejezetten oper�t k�rve, de a mester megint nemet mondott. Figyelmeztett�k, hogy akkor Charles Gounod-t k�rik fel, majd mikor v�g�l azzal fenyegett�k, hogy Richard Wagnert b�zz�k meg, Verdi al��rta a szerz�d�st.

Az Aid�t 1871. december 24-�n hatalmas sikerrel mutatt�k be Kair�ban, a t�vol lev� Verdit azonnal ki is t�ntett�k.

�regkor

Giuseppe Verdi, Giovanni Boldini festm�nye (1886)

Az Aida ut�n Verdi hossz� id�re visszavonult. 16 �ves csendes id�szaka alatt a Requiemen k�v�l csak kisebb m�veket alkotott, illetve n�h�ny kor�bbi oper�j�t dolgozta �t.

Egy Requiem t�telt m�g 1869-ben, Rossini hal�l�ra �rt. Verdi �gy tervezte, hogy a m� minden t�tel�t m�s olasz zeneszerz� �rja. A Requiem elk�sz�lt, de Verdi �let�ben nem mutatt�k be. K�s�bb �tdolgozta �s felhaszn�lta a "Libera Me" r�szt, amit � kompon�lt, az Alessandro Manzoni eml�kre �rt teljes Requiem�ben, amit 1874-ben mutattak be.

1887-ben �rt �jra oper�t, a Shakespeare sz�ndarabja alapj�n k�sz�lt Otell�t. Ennek zen�je "folyamatos", nehezen oszthat� t�telekre �s felvon�sokra �s b�r ez is mesterien hangszerelt, hi�nyzik bel�le a csillog� dallamoss�g, ami kor�bban annyira jellemz� volt Verdire. Utols� m�ve a Falstaff v�gopera, �jra egy Shakerspeare-i t�rt�net, A windsori v�g n�k megzen�s�t�se �s a librett�t is ugyanaz az Arrigo Boito �rta, aki az Otell��t is.

B�r Verdi az Ottelo �r�skor m�r 74 �ves, zenei nyelv�nek, m�v�szet�nek minden eddigit fel�lm�l� kiteljesed�se volt ez az id�szak. Utols� �veiben csod�latosan �sszegezte nemcsak saj�t �letm�v�t, de az olasz zenem�v�szet h�romsz�z esztendej�t is. Munk�ival mindv�gig az emberi �nekhang els�bbs�g�t hirdette a hangszerrel, a zenekarral szemben.

1901. janu�r 27-�n halt meg. Temet�sekor egy percre meg�llt az �let Olaszorsz�gban, becsuktak az �zletek, meg�lltak a vonatok. It�lia ezzel nem csak a nagyszer� zeneszerz�, de a hazafi el�tt is fejet hajtott, aki eg�sz �let�ben az egys�ges, szabad Olaszorsz�g megteremt�s�n f�radozott.

Verdi szerepe a politik�ban

A Szabads�g-k�rus Messze sz�llj el - arany sz�rnyra kelve, Messzi t�jakra - gondolat - rep�lj el; R�gen l�tott haz�mba ker�lj el, H�ven v�r r�d az otthoni t�j! �dv�z�ld v�runk sz�z �si torny�t, N�zz le v�gy�n az egykor vir�gz� v�lgybe Sz�p haz�mba rep�tsen a honv�gy, �, az eml�k - hogy k�noz, hogy f�j! B�lcsek lantja a f�zf�nak �g�n, �, mi�rt lett oly n�ma a h�rja? �gi hangja ma �radjon �jra, Mondja el, hogy mily sz�p volt a m�lt! Keljen �letre mindenki sz�j�n, Sz�rny� gy�szunkat s�rja az �nek; Zengje-z�gja a sors�t a n�pnek, T�n a sz�v�nkben �j l�ngot gy�jt! F�nyes, �j l�ngot gy�jt!

Az 1815-�s B�csi Kongresszus d�nt�s�nek eredm�nyek�ppen It�lia �jra tartom�nyokra szakadt. Az �szak-keleti r�szek (Lombardia �s Velence) �s K�z�p-It�lia Habsburg, a P�pai �llam �s a n�polyi kir�lys�g pedig francia fennhat�s�g al� ker�ltek. A lombardok, de k�l�n�sen a mil�n�iak minden lehet�s�get megragadtak el�gedetlens�g�k kifejez�s�re, hab�r eleinte ezt csak k�zvetett form�ban tehett�k meg.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt mutatt�k be a Nabucc�t, ami mondanival�j�val belopta mag�t az olaszok sz�v�be. A "Szabads�g-k�rus", a haz�jukr�l �lmod� rabszolg�k dala igazi sl�ger lett, Mil�n�ban az utc�kon is �nekelt�k. Felmer�lt, hogy az els� sora ut�n olaszul Va' Pensiero-nak nevezett dal legyen az olasz himnusz. Hasonl�an hazafias m�ve volt a Lombardok, az Ernani �s A legnan�i csata is.

A Viktor Em�nuel kir�lly� v�laszt�s��rt �s It�lia �jraegyes�t�s��rt k�zd�k jelszava Viva VERDI lett. Ez a Vittorio Emanuele Re D'Italia (Viktor Em�nuel, Olaszorsz�g kir�lya) kifejez�s els� bet�inek �sszeolvas�sa. �gy az elnyom�s alatt is b�tran �ltethett�k kir�lyukat. Verdi tudott err�l �s nem volt kifog�sa, � is t�mogatta az egyes�t�st, Garibaldi h�ve volt. Saj�t p�nz�n fegyvereket v�s�rolt, mellyel az egys�ges olasz �llam�rt folytatott harcot t�mogatta. Akt�v politikai szerepet is v�llalt, 1859-ben Busseto v�lasztotta parlamenti k�pvisel�j�v�, majd 1874-ben a m�r egys�ges Olaszorsz�gban szen�tori rangra emelkedett.

Verdi a szeg�nyeket �s elesetteket is akt�van t�mogatta. Hatalmas birtokain, melyeket m�veinek j�vedelm�b�l vett, a nincsteleneknek adott munk�t. Birtok�t mintagazdas�gg� fejlesztette, �s a parasztokat arra tan�totta hogyan kell term�v� tenni a nehezen m�veltet� k�ves f�ldet. K�rh�zakat is alap�tott �s v�grendelet�ben rokkant zen�szekre hagyta vagyon�t.

Eg�sz �letm�vel akt�v r�szt v�llalt nemzete polg�ri �talakul�s��rt folytatott k�zdelm�ben.

Zenei st�lusa

Verdi munk�j�ra Rossini, Bellini, Meyerbeer, de legink�bb Donizetti �s Saverio Mercadante volt hat�ssal. Az Otello �s az Aida kiv�tel�vel Wagner hat�sa nem �rz�dik m�vein. B�r Gounod-t - akit kort�rsai a legnagyobb �l� zeneszerz�nek tartottak - tisztelte, igyekezett nem eltanulni st�lus�t.

Tenor �ri�iban csak ritk�n haszn�lt magas C-t, mert szerinte a hang k�z�ns�g el�tti �nekl�s�nek lehet�s�ge megzavarja az el�ad�t a magas C el�tti �s ut�ni r�szekn�l. Ennek ellen�re �rt magas C-t Dupreznek a Jeruzs�lemben �s Tamberlicknek A v�gzet hatalma eredeti v�ltozat�ban.

B�r gazdagon hangszerelte m�veit, Verdi ink�bb a dallamra, a zenei kifejez�s leghat�sosabb eszk�z�re helyezte a hangs�lyt. Sok t�tel�ben, k�l�n�sen az �ri�kban, az eg�sz zenekar egy dallamot j�tszik, mintha csak egyetlen hatalmas hangszer sz�lna. Kritikusai szerint szakk�pzetlens�ge miatt nem ford�tott el�g figyelmet a kompon�l�s technikai r�szleteire. Ezt Verdi is elismerte: „Az �sszes zeneszerz� k�z�l �n vagyok a legkev�sb� k�pzett.”, majd hozz�tette „Ezt a legkomolyabban gondolom, de k�pzetts�g alatt nem a zene ismeret�t �rtem.”

Mindezek ellen�re hiba lenne felt�telezni, hogy Verdi nem volt tiszt�ban a zenekari hangz�s kifejez� erej�vel vagy hogy ezt nem haszn�lta volna ki. Mi t�bb, az �sszhangzat �s az ellenpont fejleszt�se jellemz� r�: p�ld�ul Monterone jelenet�ben, a Rigolett�ban a von�sok gyors, m�ly�l� sk�l�z�sa fokozza a fesz�lts�get vagy szint�n a Rigolett�ban hat�sosan �br�zolja a k�zelg� vihar balj�s hangj�t, ahogy a sz�nfalak m�g�tt a k�rus hat, egym�shoz kapcsol�d� hangot z�mm�g. Verdi �j�t�sai annyira jellemz�ek r�, hogy m�s zeneszerz�k nem is haszn�lj�k.

Verdi volt az els� zeneszerz�, aki nagy hangs�lyt fektetett a cselekm�nyre. Tiszt�ban volt vele, hogy er�ss�ge az �rzelmek kifejez�se, ez�rt egy�tt dolgozott sz�veg�r�ival �s minden felesleges r�szletet, n�lk�l�zhet� szerepl�t kih�zatott a sz�vegk�nyvb�l, csak az �rzelemd�s karakterek �s dr�mai jelenetek maradhattak.

M�vei

Oper�k

• Oberto - 1839
• P�nk�sdi kir�lys�g - 1840
• Nabucco - 1842
• Lombardok - 1843
• Ernani - 1844
• A k�t Foscari - 1844
• Giovanna d'Arco - 1845
• Alzira - 1845
• Attila - 1846
• Macbeth - 1847
• A harami�k - 1847
• Jeruzs�lem - 1847 (a Lombardok �tirata)
• A kal�z - 1848
• Legnan�i csata - 1849
• Luisa Miller - 1849
• Stiffelio - 1850
• Rigoletto - 1851
• A trubad�r - 1853
• Traviata - 1853
• Szic�liai vecsernye - 1855
• Le trouvère - 1857 - (A trubad�r �tirata, balettal kieg�sz�tve)
• Simon Boccanegra - 1857
• Aroldo - 1857 (a Stiffelio �tirata)
• �larcosb�l - 1859
• A v�gzet hatalma - 1862
• Don Carlos - 1867
• Aida - 1871
• Don Carlo - 1872 - (a Don Carlos �tirata, t�bb �tirat is k�sz�lt ilyen n�ven)
• Otello - 1887
• Falstaff - 1893

Egyh�zi m�vek

• Requiem
• Rossini mise
• Pater Noster - 1873
• Ave Maria 1880 - von�sokra �s szopr�n �nekre
• Quattro Pezzi Sacri - 1898

1. Ave Maria - vegyesk�rusra

2. Stabat Mater - vegyesk�rusra

3. Laudi alla Vergine Maria - n�i k�rusra

4. Te Deum - kett�s k�rusra �s zenekarra

Egy�b m�vek

• Suona la tromba - 1848 - hazafias dal
• Inno delle Nazioni - 1862
• E-moll von�sn�gyes - 1873
• 19 dal