Marcus Porcius Cato

Marcus Porcius Cato Minor vagy Cato Uticensis, (R�ma, Kr. e. 95 - Utica, ma Bu Sater, Tun�zia, Kr. e. 46 �prilis) r�mai politikus, �r�, sz�nok.

A hasonl� nev�, a Kr. e. 2. sz�zadban �lt �llamf�rfi �s �r�, id�sebb Cato (Cato maior) d�dunok�ja volt. A r�mai arisztokr�cia legfels�bb k�reib�l sz�rmazott. 30 �ves kor�ban a quaestori hivatalt, Kr.e. 62-ben a n�ptribunusi, Kr.e. 54-ben a praetori tisztet t�lt�tte be. A legmagasabb polcra azonban nem jutott el, mert Kr.e. 51-ben t�rt�nt consuli jel�l�se kudarccal v�gz�d�tt.

�l�nk k�z�leti tev�kenys�ge sor�n mindig ellenz�ki magatatart�st tan�s�tott a hatalom�rt k�zd� p�rtokkal �s az egyeduralomra t�r� politikusokkal szemben. Soha nem k�t�tt kompromisszumokat �s semilyen m�don nem hagyta megvesztegetni mag�t. Ez nemcsak legend�ss� v�lt szem�lyes becs�letess�g�nek, hanem szil�rd, de anakronisztikus politikai meggy�z�d�s�nek is kifejez�se volt. Az ifjabbik Cato (Cato minor) ugyanis - nagy �s�nek p�ld�j�t k�vetve - az alkotm�nyos k�zt�rsas�gi rendszernek, a senatus �s a v�ltakozva hivatalba v�lasztott tisztvisel�k korm�nyzat�nak, a r�mai vezet� r�teg "hagyom�nyos" erk�lcsi szil�rds�g�nak elt�k�lt h�ve volt egy olyan korszakban, amikor m�r nyilv�nval�v� v�lt az oligarchikus vezet�s cs�dje �s a birodalom korm�nyzat�nak a katonai diktat�ra ir�ny�ba val� elker�lhetetlen fejl�d�se.

K�rlelehetetlen�l dacos magatart�sa �s rigor�zus erk�lcsi felfog�sa nagy tekint�lyt biztos�tott ugyan sz�m�ra, de v�geredm�nyben egyetlen p�rt gyakorlati tev�kenys�g�nek sem kedvezett, mert ink�bb absztrakt elveket, mintsem a hajl�konys�got k�vetel� re�lpolitika c�ljait szolg�lta. Am�g az alkotm�nyos elj�r�sokat form�lisan m�g tiszteletben tartott�k, addig sikerrel l�pett fel minden vissz�ss�g ellen �s k�m�letlen�l v�delmezte a senatus tekint�ly�t. � volt p�ld�ul, aki a leghat�rozottabban k�vetelta a Catilina-f�le �sszeesk�v�s szervez�inek kiv�gz�s�t.

Mindaddig szembesz�llt Pompeiussal �s Caesarral am�g a triumvir�tus tehetetlens�gre nem k�rhoztatta. Pompeius �s Caesar ny�lt �ssze�tk�z�sekor a senatus v�delmez�jek�nt Pompeiust kezdte t�mogatni, a polg�rh�bor�ban az � t�bor�ban harcolt. Pompeius veres�ge ut�n Afrik�ban csatlakozott a pompeianus er�kh�z, de a f�vez�rs�get nem v�llalta, hanem Utica v�ros parancsnoks�g�val megel�gedve igazs�gosan v�gezte feladat�t. Julius Caesar gy�zelme ut�n �ngyilkos lett.

Kiv�l� sz�noknak sz�m�tott, irodalmi munk�ss�got is kifejtett: Metellius Scipio ellen jambusokat �rt. E k�ltem�nyei, hasonl�k�pp besz�deihez, elvesztek. Egyetlen, Cicer�hoz �rott levele maradt fenn annak lev�lgy�jtem�ny�ben.

A hagyom�ny szerint, amikor Julius Caesar �rtes�lt Cato �ngyilkoss�g�r�l, �gy s�hajtott fel: „�, Cato, irigylem t�led hal�lodat, ahogy te is irigyelted t�lem �letemet!”