�kor

Bevezet�s

Az �rott t�rt�nelem terjedelme mintegy 5000–5500 �v. Az els� ismert �r�sos eml�kek a val�sz�n�leg legr�gibb �r�sform�val, az �k�r�ssal k�sz�ltek i. e. 3500 k�r�l. Ezt tekintj�k az �skor v�g�nek �s az �kor kezdet�nek. Ez a r�g�szet korszakbeoszt�sa szerint a r�zkor id�szak�val esik egybe Eur�zsia legnagyobb r�sz�n. Az �kor r�sze m�g a bronzkor �s a vaskor.

Az �kor egy hatalmas v�ltoz�s megtestesit�je, amely az id�k m�l�s�val ment v�gbe. Ilyen fontos v�ltoz�s volt a t�z megjelen�se, majd a kommunik�ci� kialakul�sa. Ezek az emberek �let�t egyik naprol a m�sikra v�ltoztatt�k meg. Mig a t�z t�rsadalmi v�ltoztat�sokat eszk�z�lt, addig a t�rsadalmi v�ltoz�sok a gondolkod�st serkentett�k. Kialakultak a civiliz�ci� b�lcs�i, amelyek a t�rt�nelem bizonyos korszakainak a kezdeteit hozt�k el. Ez pedig maga az �kor volt.

Kialakultak a civiliz�ci� t�rsadalmi csoportjai, kialakultak azok a k�z�ss�gi kapcsolatok, melyek egyre szorosabbra h�zt�k az emberek k�z�tti teret. R�j�ttek, hogy egy�tt k�pesek nagyobb vadakat is elejteni. Ez felesleget jelentett, amit vagy a sz�k�s id�kre tudtak tartal�kolni, vagy a kereskedelem alapj�t jelentett�k. A nyelv kialakul�sa az emberi gondolkod�s fejl�d�s�t eredm�nyezte, ami tov�bb seg�tette a feleslegek felhalmoz�s�t. A t�z pedig oltalmazott.

Azt�n megjelentek a nagy kult�r�k is, melyek a fa-, k�- �s csont helyett a f�met kezdt�k el haszn�lni, mint nagyobb er�t ad� eszk�zt. Mig a nom�d kultura a k�rnyezet�t�l f�gg�tt, adig a korai civiliz�ci�k egyre ink�bb a k�rnyezet�ket kezdt�k �talak�tani a maguk k�p�re. Ezek k�z�l pedig a legkiemelked�bb �talakul�st a f�ldm�vel�s megjelen�se hozta el. Ez a gy�jt�get�s ut�n �lland� telepek megalkot�s�t felt�telezi. Az �lland� telepek pedig a falvak megjelen�s�t. Ilyen k�r�lm�nyeket pedig csak ott tudott l�trehozni az ember, ahol adottak voltak a term�szeti felt�telek. Ilyen hely volt a F�ldk�zi-tenger vid�ke, K�z�p-Afrika, az Indus-v�lgy, D�lkelet-�zsia �s K�na d�li ter�letei, valamint K�z�p-Amerika.

A n�v�nytermeszt�sek elterjed�se mellett fontos volt az �llatok h�zias�t�sa is. Az �llatok kezdetben h�st, gyapj�t �s b�rt adtak, k�s�bb mint sz�ll�t� eszk�z�k, mez�gazdas�gi munk�sok, �pit� �s dolgoz� �llatok egyre fontosabb� v�ltak az ember sz�m�ra. Az �llatoknak k�sz�nhet�en egyre t�bb felesleget tudtak termelni, a kereskedelem r�v�n pedig a falvak egyre gazdagabbak lettek. Ez pedig a nom�dokat a fosztogat�sra �szt�n�zte, hiszen cs�b�t� volt egy-egy telep�l�s gazdags�ga.

A telep�l�s felvette a keszty�t �s ki�p�tette a maga kis v�delmi b�sty�it. El�sz�r �rtornyokat, v�dettebb �p�leteket, k�s�bb fa- �s f�lds�ncokat hoztak l�tre, amelyek jobban v�dhet�k, nehezebben t�madhat�k. Ahoz azonban, hogy egy ilyen er�d�t jobban tudjanak v�deni, munkamegoszt�sban kellett dolgozni. Megjelentek a hivat�sos munk�sok, katon�k, �s persze az ir�nyit� arisztokrat�k oszt�lyai is. Ahhoz, hogy egy ilyen nagy k�z�ss�get ir�nyitani lehessen, hivatali oszt�lyok is kellenek. �s a feleslegek megtermel�se el tudta tartani a papi oszt�lyokat is, akik egyre bonyolultabb vall�si rendszereket hoztak l�tre, egyszersmind a hatalmuk kiterjeszt�se �s megtart�sa v�gett.

V�g�l az id�k elhozt�k az �r�s rendszerbe foglal�s�t is. Megjelentek az els� �r�srendszerek, amelyek tov�bbi l�k�st adtak a civiliz�ci�nak, amelyek ezek r�v�n tudta felhalmozni a tud�st is. Az els� civiliz�ci�k Mezopot�mi�ban, i. e. 3500 k�r�l keletkeztek, majd egyre ink�bb terjedt Egyiptom (i. e. 3000), India (i. e. 2500), Kr�ta, vagy a M�noszi civiliz�ci� fel� (i. e. 2000), hogy megh�d�tsa az olyan messzi ter�leteket is, mint Kina �s a K�z�p-Amerikai civiliz�ci�k (i. e. 1500).

Az �kor v�g�nek �s a k�z�pkor kezdet�nek a t�rt�n�szek a k�vetkez� id�pontok valamelyik�t tekintik:

• 313 - Nagy Konstantin elfogadott vall�snak nyilv�n�tja a kereszt�nys�get
• R�ma nyugati-g�tok �ltali kifoszt�sa Alarich vezet�s�vel 410-ben
• Romulus Augustulus megfoszt�sa a nyugatr�mai cs�sz�ri c�mt�l 476-ban, a Nyugatr�mai Birodalom buk�sa (a legelfogadottabb id�pont)
• 529 - Nursiai Szent Benedek megalap�tja a benc�s rendet Monte Cassin�ban

Az �kori kronol�gia biztos id�pontokkal csak az i. e. 8. sz�zadt�l rendelkezik: egy ninivei napfogyatkoz�shoz viszony�thatunk.

Az �kori kelet �s a mediterr�nium civiliz�ci�i

Mezopot�mia

Az els� civiliz�ci� kialakul�s�nak helye. Ebben fontos volt, hogy term�keny talaj�t �llandoan �nt�zi �s t�pl�lja k�t nagy foly�, a Tigris �s az Eufr�tesz. A ter�letet term�keny f�lholdnak is nevezik. A k�s�i neolitikum n�pei kezdt�k elhagyni a vad�sz�-gy�jt�get� �letm�dot �s egyre ink�bb a gy�ren lakott s�ks�gra k�lt�z�tt, ahol meghonos�tott�k a f�ldm�vel�st �s az �llatteny�szt�st. Kezdetben f�leg kis telep�l�seken �ltek, ahol f�leg a saj�t ig�nyek kiel�git�se volt a c�l. Azt�n megjelentek a tudom�nyos vivm�nyok. A ker�k, az eke �s a f�mm�vess�g t�bbsz�r�s�re emelte a termel�st. A matematika, a csillag�szat �s a m�rn�ki tudom�nyok segits�g�vel ki tudt�k tolni a termel�s hat�rait. A d�li ter�leteken megjelentek a nagy csatorn�k, a mocsarakat lecsapolt�k, g�takat is �pitettek. Ezzel adott� v�lt a felt�tel, hogy megjelenjenek a nagyobb k�z�ss�gek, kialakultak a v�rosok. Ezzel egy�tt azonban megjelentek az ir�nyit� r�tegek is, akik feladata lett e bonyolult rendszer ir�nyit�sa. Kialakultak a speci�lis szakm�k is, amelyek tov�bb m�lyitett�k a v�rosi arculatot. Boltok, piacok, k�zm�ves m�helyek stb. Azt�n a r�tegek elt�volodtak egym�st�l �s megjelentek a palot�k, a vall�si �p�letek. �s a rabszolgas�g, amely ingyen munkaer�t jelentett. A kereskedelmi kapcsolatok azonban csak akkor fejl�dhettek tov�bb, ha a term�nyekb�l b�s�ges felesleg �lt rendelkez�sre. Ez�rt a m�rn�k�k minn�l hatalmasabb �nt�z�- �s g�trendszereket hoztak l�tre. Minderre az �venk�nti �rad�sok miatt volt sz�ks�g. Az �rad�sok mindig nagy kih�v�sokat �ll�tottak az ott �l�k el�, megnehez�tve a munk�t. Ahogy n�vekedett a felesleg, �gy n�vekedett a n�pess�g is. �s ahogy n�vekedett a n�pess�g, �gy kellett egyre t�bb f�ldet a termel�sbe vonni. De a f�ld v�ges volt. Itt j�n be a m�rn�k�k tudom�nya, a keresked�k teljes�tm�nye. A termel�s m�g hat�konyabb� tudt�k tenni, mik�zben a kereskedelem r�v�n a hi�nyokat tudt�k p�tolni. Megjelentek a t�rv�nyek �s a t�rv�nykez�s, amely a v�rosi vezet�s �j r�tegeinek fejl�d�s�hez is vezett. Megjelentek az �ralkod�k, kialakultak az els� v�ros�llamok. A tov�bbi terjeszked�s akad�lya azonban m�r nem a term�szet volt, hanem az, hogy a v�lgy megtelt. Igy kialakultak az ellens�ges viszonyok, megindultak a harcok egym�s ellen. Egyes v�lem�nyek szerint az elit oszt�ly kialakul�sa ez ut�n alakult ki, �k voltak a legy�z�k.

A sum�rok civiliz�ci�ja egy olyan �j rendet hozott el a t�rs�gbe, amely addig nem l�tezett. Ez pedig az egys�ges t�rsadalom volt, uralkodoval, munk�sokkal, katon�kkal, papokkal, �s a kult�ra k�zpontjaival. A telep�l�sek l�tsz�ma m�r t�bb volt ezer f�n�l is. Munk�juk szervezetebb� v�lt. Megjelent az �k�r�s, amely a kezdetleges piktogrammok fejl�d�s�vel a f�niciai ir�sig fejl�d�tt tov�bb. A sum�r irodalom nagy munk�ja volt az els� eposz is, a Gilgames, amely fontos t�rt�neti �s tudom�nyos m� is egyben. Itt jelenik meg az ember v�gya a halhatatlans�g fel�, �s ez a m� keresi a v�laszt az �let �rtelm�re is. Egyben teh�t fontos filoz�fiai alkot�s is. Szint�n fontos volt a zikkuratok, a l�pcs�s piramisok megjelen�se. Ezek voltak a t�rt�nelem els� piramisai. Fontosak voltak, mint vall�si k�zpontok �s ugyanennyire fontosak, mint a hatalom k�pei is. Ha a Biblia B�bel-torny�t ide venn�nk, az gondolhatn�nk, ezek is az emberi mindenhat�s�g szimb�lumai. A sum�rok f�ltek a hal�lt�l �s k�sz�ltek a t�lvil�gra. Megjelentek a l�tnokok, a j�sok, a b�lcsek. Ezek a papok mellett igen j�l megf�rtek. A sum�rok ut�n megjelentek az akk�dok, akik leig�zt�k a sum�rok ter�leteit. �s ezzel elkezd�d�tt egy �j �s nagyobb n�pmozg�s Mezopot�mi�ban. Egym�s ut�n �rkeztek a nom�d n�pek, maguk�v� tett�k ezeket az �j v�vm�nyokat. Az akk�dokat legy�z� gutik, majd az amorit�k uralkodtak a vid�ken. Azt�n megjelentek a Babiloni seregek.

B�r Babilon nem volt hossz� �let� kir�lys�g, egyik uralkod�ja halhatatlann� tette. Ez pedig Hammur�ppi volt, aki megalkotta h�res t�rv�nyk�nyv�t. Ezeket k�be v�st�k, hogy mindenki sz�m�ra el�rhet� legyen. �s persze fontos volt az is, hogy ezeket a t�rv�nyeket m�r nem a paps�g, hanem a v�rosi b�r�k ellen�rizt�k. A t�rs�gben ekkor sok �llam f�g�tt a rabszolg�ktol. E t�rv�nyek r�luk is rendelkezett. Tov�bb fejl�d�tt a tudom�ny, �s a kult�ra. De ennek a birodalomnak is el kellett buknia. Megjelentek a hettit�k, majd az assz�rok, a M�d-Perzsa -birodalom, majd pedig a maked�n Nagy S�ndor h�d�totta meg ezt a vid�ket. V�g�l a R�mai Birodalom terjesztette ki �rdek szf�r�j�t a ter�let f�l�. Buk�sa egyben az �kor buk�sa is volt.

• Sumer civiliz�ci�
• Akk�d birodalom
• Babil�nia
• Mitanni
• Assz�ria
• Hettit�k

N�lus-v�lgyi civiliz�ci�

Ahogy Mezopot�mia civiliz�ci�inak kialakul�s�ban jelent�s szerepet kapott a k�t nagy foly�, �gy kapott nagy szerepet a N�lus �szak-Afrik�ban. Itt is a f�ldm�vel�sre t�rtek �t, mely a N�lus rendszeres ki�nt�se �s viz�nek t�pl�l� ereje l�trehozta a nagy Egyiptomi civiliz�ciot. Hat�ssal volt r� a Mezopot�miai kult�ra, a tudom�ny, melyekb�l t�pl�lkozott. Val�sz�n�leg az els� civiliz�ci�kra �p�tkeztek �s azokat tov�bbfejlesztve alak�tott�k meg a saj�t, imm�r nagyobb jelent�s�g� �llamukat.

Kezdetben igen sok volt a mezopot�miai hat�sokb�l sz�rmaz� lelet. A piramisok a sum�rok zikkuratj�ra hasonlitanak, a hieroglif �r�s a sum�r �r�sb�l t�pl�lkozik. A kult�ra �s a tudom�ny is meghat�roz� hat�st gyakorolt Egyiptomra. Ez a k�t civiliz�ci� kapcsolat�t felt�telezi, amely minden bizonnyal igen gy�m�lcs�z� volt. Az egyiptomi kult�ra kezdetben a foly�k ment�n, de az �rterek perem�n fejl�d�tt ki. K�s�bb az emberek letelepedtek a foly�k mell�. Itt honos�tott�k meg ill. fejlesztett�k tov�bb a f�ldm�vel�st.

Kezdetben Fels�-Egyiptomban j�ttek l�tre szervezett egys�gek. Itt a Hamita-n�pek �ltek, akik falvaikban jelent�s kereskedelmi �llom�sokat hoztak l�tre. Az �llom�sokon kialakul� szervezeti berendeszked�s nagyban hasonlitott a k�s�bbi berendeszked�shez. Ezek az �llom�sok egy sor kereskedelmi k�zpontot hoztak l�tre, melyek m�r nem csak egym�ssal, hanem k�ls� k�zpontokkal is tartott�k a kapcsolatot. Azt�n hirtelen megjelent a k�t egyiptomi kir�lys�g: Fels�- �s Als�-Egyiptom. Hirtelen, mivel nem j�ttek l�tre v�ros�llamok, mint a sum�rokn�l. A k�t kir�lyr�l nem tudunk sokat, de val�sz�n�leg a kereskedelmi k�zpontok�rt folytatott k�zdelemben tettek szert a hatalmukra. Azt�n d�l volt az er�sebb �s i. e. 3200-ben egyes�tette a Birodalmat. Ezut�n alakult ki az Egyiptomi Birodalom.

Ezut�n egy t�retlennek �g�rkez� fejl�d�s indult meg, amely a hatalmas �p�tm�nyekben teljesedett ki. Ezek olyan maradand�nak bizonyultak, hogy mig az els� civiliz�ci�nak tartott sum�rb�l alig maradt r�nk valami, addig Egyiptomr�l hatalmas tud�sanyagot �r�kitett a k�s�i embereknek. A feleslegek termel�se hata�mas vagyonokat hoztak a kir�lyoknak, akik nagy �pitkez�sekbe v�gtak bele. K� lak�h�zak, palot�k, az egyiptomi tal�lm�nynak sz�m�t� k�oszlopok mellett a piramisok hirdett�k �s hirdetik ezen �kori n�p hatalm�t. �s ezek az �p�tkez�sek m�r a tudom�ny, a csillag�szat nagy fok� fejletts�g�t felt�telezi. Saj�tos volt a m�mi�k l�trehoz�sa, a m�v�szet ilyen magas fokra jut�sa, az �r�sok mindenn�l nagyobb jelent�s�ge, amely eljutott a papirusz feltal�l�s�hoz is.

B�r az egyiptomi ill. a N�lus-menti �kori civiliz�ci� hatalmasat adott az emberis�gnek, egyben megmutatta az emberek korl�tait is. Isteneket k�sz�tettek magukb�l, hogy hatalmukat meg�rizz�k, de sokszor buktak bele. Dinaszti�k eg�sz sora mutatja meg az emberi haland�s�got. Egyiptom pedig hol felemelkedett, hol al�bukott, m�g e kort a R�ma vazallusak�nt fejezte be.

• �kori Egyiptom
• Mero�
• Aksz�mi kir�lys�g
• N�bia

�kori K�na

A S�rga-foly� vid�k�n t�bb kult�ra fejl�d�tt egym�s mellett, amelyek nem voltak egys�ges birodalomm� fejl�dve. Ezek k�z� tartozott Hszia-kult�ra is, amelyb�l l�tre is j�tt az els� nagy dinasztia, a Hszia-dinasztia. Sikerre vitt�k a laza sz�vets�gi rendszer �tform�l�s�t �s k�zpontos�tott�k a hatalmat. B�r az els� birodalom nem volt nagy, m�gis az els� �llamk�nt tartj�k sz�mon.

A m�sodik dinasztia a Sang-dinasztia lett. Ter�lete a S�rga-foly� als� ter�letein volt, ahol sok telep�l�s alakult ki. A Hszia-dinasztia kebelezte be a vid�ket annak megalakul�sakor, igy el�ssz�r f�gg�s�gi ter�lett� v�lt. K�s�bb a r�gi dinasztia felboml�sa ut�n egyre er�sebb� v�ltak, v�g�l Kr.e 1500 k�r�l megsz�letett a m�sodik �llam. R�g�szeti leletek egy igen fejlett �llam k�p�t v�zolt�k fel, amelyhez segits�get nyujtott a sok fennmaradt ir�sos eml�k. Az ir�nyit�st Anjang f�v�rosb�l v�gezt�k, ez lett a birodalom k�zpontja. Kiemelkedett a had ereje, az �llamszervezet ki�pit�se, a kult�r�lis fejl�d�s �s kifinomult jellemz�i, valamint a s�m�nizmus m�ly tisztelete.

A harmadik dinasztia a Csou-dinasztia lett, amely eredetileg a Sang-dinasztia vazallusak�nt l�tezett. Mivel siker�lt t�bb vazallus �llammal sz�vets�gre l�pnie, megd�nt�tt�k a dinaszti�t �s l�trehozt�k saj�tjukat. De ez minden tekintetben az el�z�re �p�lt, folytatva �s fejlesztve azt. Kiterjesztett�k a birodalmuk hat�rait, megszil�rditott�k a feud�lis �llamrendszert. Az els� fontos korszaka a "Tavasz �s az �sz korszaka" lett, amely egy sz�tes� �llam k�pe, mig a m�sik korszaka a "Harcol� �llamok kora" m�r egy sz�tesett birodalmat mutat.

V�g�l Cs'in �llama kiemelkedett a t�bbi k�z�l �s megalakitotta az els� igazi birodalmat. Hatalma megszil�rdit�sa v�gett a t�bbi �llam �l�re helytart�kat k�ld�tt, er�sen k�zpontos�tva ezzel a hatalm�t. Felm�rhet� hatalma a mostan�ban felt�rt Cs'in cs�sz�ri agyagszobrok m�reteiben. A dinasztia nem volt hossz� �let�, nem sokkal hal�la ut�n l�zad�sok t�rtek ki, amelyb�l kiemelkedett a parasztokat ir�nyit� Liu Pang, aki k�s�bb Han n�ven �j dinaszti�t hozott l�tre.

A Han-dinasztia 400 �vig �llt fenn �s a maga idej�ben rendkiv�l sikeres �llamszervezet �s sikeres �llamot hoztak l�tre. Egyre er�sebb technikai fejl�d�s indult be, kialakultak a kereskedelmi �tvonalak, a term�szeti vall�sok hely�re Konfuciusz tanai t�rtek be. B�r a dinasztia uralkod�i vigy�zt�k az �llam egys�g�t, a k�ls� �s bels� fesz�lts�gek egyre ink�bb gyengitett�k a hatalmat. V�g�l a helyi hadurak szerezt�k meg a hatalmat mindenh�l, ami lassan megsz�ntette a Han-dinasztia hatalm�t.

Indus-v�lgyi civiliz�ci�

Az els� jelent�s civiliz�ci�s leletek Mehrgarh telep�l�sen ker�ltek el�, amely a neolitikum legmeghat�rozobb telep�l�se volt. De azon t�l az �kori id�kig lakott telep�l�s legfontosabb fenntart�ja a mez�gazdas�g volt. Hatalmas h�zak, gabonat�rol�k, jellemzt�k a telep�l�st, amely fokozatosan fejl�d�tt �s alakult �t. Az �d� haladt�val jelentek meg a h�zi�llatok, a k�zm�vess�g, a r�z megmunk�l�s�nak ismerete. �s a v�lgyben sokasodtak az ilyen telep�l�sek, amelyek mind szervezettebbek lettek. Leletek szerint kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat tartottak m�s n�pekkel. Azt�n egyre t�bb n�pcsoport telepedett le a v�lgyben, de k�zben egyre k�zelebb is ker�ltek az Indus foly�hoz. A falvakb�l fokozatosan v�rosok alakultak ki, er�s falakkal �vezve. A v�rosok szerkezete tudatos volt, m�rn�ki munk�kat felt�telezve. A kereskedelem is fontos volt, amely r�v�n kapcsolatokat alakithattak ki Mezopot�mia �s K�z�p-�zsia n�peivel. Ekkor alakult ki a Harapp�-kult�ra, amely egybeolvasztotta az Indus-v�lgy n�pei. Ekkor jelent meg az �r�s, amely az �let sz�mos hely�n meghat�roz� volt. Kiterjedt kereskedelmi �tvonalak h�lozt�k be. A civiliz�ci� hatalmas �p�leteket emelt, hatalmas g�tak, palot�k, f�rd�k, �s r�csszerkezetes v�rosok alakultak ki. A v�rosok h�zai k�z�l n�h�ny k�tszintes lett, ami a m�rn�k�k munk�ly�t dics�ri. A v�rosokat ell�tt�k fedett csatorn�kkal is. A vizet pedig cs�vezet�keken kereszt�l vezett�k a h�zakba. A v�rosokban tov�bb fejl�d�tt a k�zm�ipar is. Jelent�s mennyis�gben tal�ltak r�z t�rgyakat a r�g�szek, amelyek a napi haszn�lati cikkekt�l eg�szen a harci fegyverekig mindenh�l megjelentek. De fontos volt a kultur�ra az �ralkod� oszt�ly hi�nya. Nincsenek leletek arr�l, hogy l�teztek volna despotikus uralkodok, er�s vezet�i r�tegek. De azt m�gis tudjuk, hogy voltak ir�nyitok, hiszen egy ekkora mesters�ges rendszert nem ir�nyithatott a v�letlen. Voltak, akik megszervezt�k a munk�kat, voltak, akik ir�nyitott�k azokat. Tal�n a kult�ra elnyomta az �ralkod� t�rekv�seket �s a k�z�ss�gre helyezte a hangs�lyt. A civiliz�ci� v�ratlanul t�nt el, ennek ok�rol nem sokat lehet tudni. Tal�n term�szeti katasztr�f�k, tal�n ellens�ges nom�d bet�r�sek voltak, mindenesetre annyi bisztos, elt�n�se gyors �s v�ratlan volt. Azt�n egym�s ut�n jelentek meg a nom�d t�rzsek, legjelent�sebb k�pvisel�j�k az �rj�k voltak. �k Bels�-�zsia ter�leteir�l vonultak be. Fokozatosan foglalt�k el a ter�letet �s honos�tottak meg �j dolgokat. Legjelent�sebb mindk�z�l az indiai szent irodalmuk, a V�d�k, amely az indiai vall�s Bibli�ja. A nom�d t�rzseket a Maurja Birodalom k�vette Kr.e 325-Kr.u 183 k�z�tt. A birodalmat Csandragupta alapitotta, aki folytonos harcokkal kiterjesztette birodalm�t. Unok�ja As�ka egyes�tette a birodalmat, ez lett az els� egys�ges indiai birodalom. Hal�la ut�n a birodalom sz�tesett. Az �kor m�gegy kimagasl� birodalmat hozott el ezen a ter�leten. Ez pedig a Gupta Birodalm lett, amely Kr.u 320-550 k�z�tt l�tezett. Ism�t egyes�tett�k az indiai n�peket, a kult�ra pedig oly nagy fokra fejl�d�tt, hogy India aranykor�nak tartj�k ezt az �d�szakot. A birodalmat a Hunok t�mad�sai d�nt�tt�k meg, akik behatoltak eg�sz �szak-India ter�leteire.

• Harapp� kult�ra
• �rj�k
• Maurja Birodalom
• Gupta Birodalom

�kori Ir�n

• El�m
• M�d birodalom
• �perzsa birodalom
• P�rtus Birodalom
• Szasszanida birodalom

�kori Kis-�zsia

• Urartu
• Hettita Birodalom
• Phr�g Birodalom
• L�d birodalom

�kori mediterr�neum

Hatalmas kultur�lis �s tudom�nyos fejl�d�s r�zta meg az eg�sz emberis�get mintegy 5500 �vvel ezel�tt. A k�t nagy k�zpontban, Mezopot�mi�ban �s Egyiptomban hatalmas civiliz�cios ugr�s k�vetkezett be, amely �j birodalmakat, kir�lys�gokat hozott l�tre. Megsz�ntek a t�rsadalmi k�z�ss�gek �s helyett�k l�trej�ttek az oszt�lyt�rsadalmak. Ez nem csak e k�t jelent�s ter�letre koncentr�l�dott, hiszen hatott a peremter�leteken �l�kre is. De ahogy m�s fejl�d�si p�ly�t futott be Egyiptom �s Mezopot�mia, annyira m�s p�lya fel� �rkezett a mediterr�nium is. Civiliz�ci�juk alapja a r�gbe ny�l� kult�ra �s t�rsadalmi berendezked�s volt, amelyre hat�ssal volt a kialakul� �j korszak is. Az id�k elhozt�k a f�ldm�vel�s �s �llatteny�szt�s lehet�s�g�t, �j t�rsadalmak sz�lettek. L�trej�ttek a falvak, a kis k�z�ss�gek. �Az egyik legr�gebbi a mai Anatolia ter�let�n l�v� Catal H�ly�k volt Kr.e 6000-b�l. Eur�pa eme d�li, melegebb vid�ke igen hamar ben�pes�lt. Jelent�s volt a g�r�g kult�ra kialakul�sa, amely t�rt�nelmi jelent�s�g�, meghat�rozta a k�s�bbi emberek �let�t. Az �gei-szigetek ment�n egy �j kult�ra sz�letett meg. K�b�l �s t�gl�b�l �p�tkeztek, �rtettek a f�mm�vess�ghez, jelent�s kereskedelmi kapcsolatokat �p�tettek ki. Majd megjelent a minoszi kult�ra, amely kiemelkedett a t�bbi n�pekt�l. Hatalma n�tt, jelent�s tengeri flott�t tartott fenn. Azt�n sorozatos buk�sok k�vetkeztek, melyek v�g�l a sz�razf�ldi g�r�g t�rzsek bet�r�s�vel �rtek v�get.

Ezut�n kezd�d�tt el a M�k�nei civiliz�ci�, amelyet a klasszikus G�r�gorsz�g k�vetett. Ez m�r az a G�r�gorsz�g volt, amely az akkori vil�gra �s a k�s�bbi R�mai Birodalomra is nagy hat�ssal volt. K�t nagy �llami szervezete az Ath�ni demokr�cia �s a Sp�rtai katonai hatalom volt. Folyamatos k�zdelmet v�vtak egym�ssal, a bet�r� perzsa seregekkel, m�g v�g�l meggyeng�lve �tadt�k a hatalmat a maced�n kir�lynak, Nagy S�ndornak. S�ndor, vagy Alexander igen nagy hatalmat �p�tett ki, megh�ditva az ismert vil�g nagy r�sz�t. Eljutott az Indus v�lgy�be is. Hal�la ut�n a birodalom n�gy r�szre bomlott, meggyeng�lt �s a R�mai Birodalom bekebelezte.

Keletebbre megjelent F�nicia, amely a mediterr�nium jelent�s haj�s n�p�v� v�lt. A f�niciaiak az �gei kult�ra hanyatl�sa ut�n t�lt�tt�k be ezt az �rt. A mai Libanon ter�let�n �ltek, amely jelent�s kereskedelmi k�zpont volt. Az �lelmiszerek termeszt�s�t m�r nem tudt�k saj�t ter�leteiken fedezni, ez�rt gyarmatokat hoztak l�tre v�gig a F�ldk�zi-tenger ment�n, mint annak idej�n Kr�ta. Civiliz�ci�juk tov�bb fejl�d�tt, megjelent az �veg, a festett sz�vetek, de legnagyobb tal�lm�nyuk m�giscsak a 22 m�ssalhangz�b�l �ll� �b�c� volt.

Azt�n megjelentek a zsid�k, akik teljesen �tform�lt�k a k�s�bbi korokat. Pedig ha a Bibli�t vessz�k alapul, mint t�rt�nelmi feljegyz�st, alig p�r ember indult �tnak a Sumer Ur v�ros�b�l. �br�m Isten hiv�s�ra elindult, hogy �j haz�t keressen. A t�rt�nelem azonban nem folytatja innen, mivel mint n�p nem volt soha kiemelked�. Birodalmuk is alig p�r uralkod�ra korl�tozodik, ink�bb a vall�suk az, amely k�pes volt jelent�s v�ltoz�sra. M�g a k�rnyez� n�pekn�l t�bb istent tiszteltek, addig n�luk csak egyet. �s ez sem faragott b�lv�ny volt, hanem egy �gben lak� Valaki. A R�mai Birodalom jelent�s er�kkel vonult fel a mediterr�nium megh�dit�s�ra. Ekkor vetett�k uralmuk al� a vid�ket. �s ekkor megsz�letett a Messi�s, amely �j vall�st hozott l�tre. Ez a kereszt�nys�g lett. K�s�bb R�ma is �tvette ezt �s �llamvall�ss� tette. Az �kori vil�g megsz�n�sekor a kereszt�nys�g volt a legnagyobb vall�s.

• Thr�kia
• Kr�tai civiliz�ci�
• F�n�cia �s K�na�n
• �kori zsid� civiliz�ci�
• �kori G�r�gorsz�g
• Hell�n civiliz�ci�
• Karth�g�
• �kori R�ma