Barab�s Mikl�s: Liszt Ferenc (1847)

Az id�s Liszt

Liszt Ferenc (Franz Liszt) (Doborj�n, 1811. okt�ber 22. – Bayreuth, 1886. j�lius 31.). A 19. sz�zad egyik legjelent�sebb romantikus zen�sze, minden id�k egyik legnagyobb zongoram�v�sze.

Apja, Liszt �d�m az Eszterh�zy-uradalom gazdatisztje volt, maga is zen�lt, majd gazdas�gi t�ren dolgozott az uradalomban. Feles�ge, Ferenc anyja osztr�k n� volt, emiatt nem tanult meg Ferenc magyarul. Kilenc�ves kor�ban vitte apja el�sz�r hangversenyre, ekkor t�bb magyar f��r f�lfigyelt a gyerek tehets�g�re, �gy B�csben tudt�k tan�ttatni, ahol Karl Czerny n�vend�ke lett, �s tehets�g�re Beethoven is felfigyelt. 1823-ban hangversenyk�r�tra ment �desapj�val Angli�ba majd Franciaorsz�gba, ahol P�rizsban letelepedett. P�rizs zenei �lete nagy hat�ssal volt r�, sokat fejl�d�tt, zenetan�t�sb�l �lt. Apja hal�la �s egy szerelmi csal�d�sa miatt egy ideig depresszi� vett rajta er�t. Az 1830-as p�rizsi forradalom kih�zta elz�rk�zotts�g�b�l, �jra t�r�d�tt k�rnyezet�vel, legjobb bar�tai Hector Berlioz �s Fr�d�ric Chopin. 1834-ben megismerkedett Marie d’Agoult gr�fn�vel, akit szenved�lyesen szeretett; t�z�ves egy�tt�l�s�k alatt h�rom gyermek�k sz�letett: Cosima, Blandine �s Daniel.

Az 1838-as pesti �rv�z-katasztr�fa megrend�tette, �s hangversenyei j�vedelm�b�l 25 000 Ft-ot k�ld�tt Magyarorsz�g megseg�t�s�re.

1842-ben Weimarban telepedett le, s 13 �vig az udvar zenei vezet�je volt. Itt els�sorban zeneszerz�k�nt dolgozott, a hangversenyez�st erre az id�re megszak�totta. Itt �rta legt�bb m�v�t, emellett fiatal tehets�geket is t�mogatott, mint Berlioz �s Richard Wagner, aki k�s�bb Cosima l�ny�nak f�rje lett.

1875-ben alakult meg Budapesten a Zeneakad�mia, melynek egyik alap�t�ja �s els� tan�ra volt. A r�la elnevezett Liszt Ferenc Zenem�v�szeti Egyetem ma is vil�gh�r� zeneoktat�si int�zm�ny. Sz�mtalan magyar t�rgy� kompoz�ci�ja sz�letett itt, p�ld�ul a „Hung�ria” c�m� szimfonikus k�ltem�nye, melyben a h�si t�rt�nelmi m�ltat �r�k�ti meg. Magyar rapsz�di�it is itt �rta. Egyh�zi m�veket is szerzett, liturgikus kompoz�ci�ja, az Esztergomi mise, az Esztergomi Bazilika f�lavat�s�ra k�sz�lt. Magyar t�rt�nelmi arck�pek c�m� sorozat�val a magyar t�rt�nelem nagyjainak �ll�t eml�ket.

�let�nek m�sf�l �vtizede term�keny id�nek sz�m�tott. 1886-ban Bayreuthban halt meg, t�d�gyullad�sban. S�rja mind a mai napig ott van.

M�vei

f�mszobra P�csen, a P�sp�ki Palota erk�ly�n

Szimfonikus k�ltem�nyek

• Ce qu'on entend sur la montagne (Amit a hegyen hallani - "Hegy szimf�nia")
• Tasso: Lamento e trionfo
• Les Pr�ludes
• Orpheus
• Prometheus
• Mazeppa
• Festkl�nge (�nnepi hangok)
• H�roïde funèbre (H�si sirat�)
• Hungaria
• Hamlet
• Hunok csat�ja
• Az ide�lok
• Von der Wiege bis zum Grabe (A b�lcs�t�l a s�rig) (Zichy Mih�ly Lisztnek aj�nlott rajza nyom�n)

Szimfonikus m�vek

• Hal�lt�nc
• Fant�zia magyar n�pdalokra
• Dante-szimf�nia
• Mephisto-kering�
• Faust-szimf�nia
• Magyar rapsz�di�k (�tirat zenekarra)

Zongoraversenyek

• Esz-d�r zongoraverseny
• A-d�r zongoraverseny

Zongoram�vek

• Egy utaz� napl�ja
• V�ndor�vek
• Kromatikus galopp
• Magyar rapsz�di�k
• Consolationes
• 2 polonaise
• Paganini-et�d�k
• Transzcendent�lis et�d�k
• h-moll szon�ta
• h-moll ballada
• Velence �s N�poly
• K�t koncert-et�d
• Legend�k
• Spanyol rapsz�dia
• Magyar t�rt�nelmi arck�pek
• Fant�zia �s f�ga a B-A-C-H t�m�ra (L�sd: BACH-mot�vum
• Cs�rd�s macabre
• H�rom elfelejtett kering�

Opera (sz�nm�)

• Don Sanche

Orgonam�vek

• Ad nos, ad salutarem undam (fant�zia �s f�ga)
• Weinen, klagen vari�ci�k
• B-A-C-H preludium �s f�ga

Orat�riumok

• Szent Erzs�bet legend�ja
• Christus

Mis�k

• Esztergomi mise
• Magyar koron�z�si mise
• Requiem

Himnusz

Dalok

• Victor Hugo, Heinrich Heine, Johann Wolfgang Goethe, Nicolaus Lenau �s m�sok k�ltem�nyeire.