Portrait

Gioacchino Antonio Rossini (1792. febru�r 29. – 1868. november 13.) olasz zeneszerz�. T�bb mint 40 oper�t, egyh�zi �s kamara m�veket �rt. Legh�resebb oper�i a Sevillai borb�ly �s a Tell Vilmos.

�lete

Gyermekkora

1792-ben sz�letett, Pesaroban, egy Adriai-tenger partj�n fekv� kisv�rosban. Zen�sz sz�l�k gyermeke. Apja v�g�hidi fel�gyel� volt �s k�rt�n j�tszott, anyja varr�n� �s �nekes volt. Zenei oktat�s�t kor�n kezdt�k, hat �vesen triangulumon j�tszott apja zenekar�ban.

Rossini apja szimpatiz�lt a franci�kkal, �dv�z�lte Nap�leon csapatait, amikor bevonultak �szak-Olaszorsz�gba. Emiatt azonnal kir�gt�k �ll�s�b�l �s b�rt�nbe z�rt�k. Rossini anyj�val Bologn�ba ment, ahol opera�nekesn�i �ll�st kapott. Fell�p�sei alatt az id�s nagymama fel�gyelt Rossinire, aki nem volt t�l j� gyerek, mindig valamilyen cs�nytev�sen t�rte a fej�t. A rosszalkod�s mellett zen�lni is tanult �s a v�rosi sz�nh�zban is dolgozott, mint zenek�s�r� �s �nekes. 12 �ves kor�ra m�r hat von�szenekari szon�t�t �rt, amik feled�sbe mer�ltek �s csak 1951-ben jelentek meg nyomtat�sban. 15 �vesen a j� �nekhangja mellett profin j�tszott zongor�n, csembal�n, br�cs�n, k�rt�n �s csell�n is.

1806-ban felvett�k a bolognai konzervat�riumba, ahol csell�t �s Mattei aty�t�l zeneszerz�st tanult. Mattei zeneszerz�sr�l alkotott szigor� elk�pzel�sei csak m�g szabadabb kompoz�ci�k alkot�s�ra �szt�n�zt�k tan�tv�ny�t. Rajongott Haydn, de k�l�n�sen Mozart zen�je ir�nt, ez�rt a konzervat�riumban az "il Tedeschino" ("a kis n�met") becenevet kapta.

A term�keny id�szak

1809-ben elk�sz�lt els� oper�ja a Demetrio e Polibio, amit csak k�s�bb, 1812-ben R�m�ban mutattak be. Els� bemutat�ja 1810-ben, 18 �ves kor�ban volt, Velenc�ben, A h�zass�gi szerz�d�st t�zt�k sz�npadra. Els� orsz�gos siker�t a mil�n�i La Scala-ban a Selyeml�tra v�goper�val aratta, eur�pai h�rnevet pedig az 1813-as Tankr�ddal szerzett.

A k�vetkez� n�h�ny �vben tov�bbi oper�kat �rt Velenc�ben �s Mil�n�ban, de ezek sikere messze elmaradt a Tankr�d�hez k�pest. 1815-ben visszt�rt Bologn�ba, majd Domenico Barbaja a n�polyi sz�nh�z impressz�ri�j�nak felk�r�s�re elfogadja a a n�polyi Teatro San Carlo �s a Teatro Del Fondo m�v�szeti igazgat�i �ll�s�t. A szerz�d�sben v�llalta, hogy mindk�t int�zm�ny sz�m�ra �vente egy-egy oper�t �r. Fizet�se havi 200 duk�t volt �s j�vedelemr�szesed�t kapott Barbaja egy�b, f�k�nt szerencsej�t�k �zleteib�l is, �vi 1000 duk�t �rt�kben. Akkoriban ez kimagasl� kereset volt egy zeneszerz� sz�m�ra.

Id�sebb n�polyi zeneszerz�k, mint Zingarelli vagy Paisiello z�gol�dtak, a fiatal m�v�sz hirtelen felt�r�se miatt, de az Angliai Erzs�bet zajos sikere elmosta ellens�gesked�s�ket. A bemutat�n Isabella Colbran j�tszotta a f�szerepet, aki k�s�bb Rossini feles�ge lett. Ez volt Rossini els� oper�ja, amiben megsz�ntette a cadenza �si n�polyi szok�s�t. Kor�bban az �nekes az �ria meghat�rozott r�szein cadenz�t �nekelt, vagyis szabadon r�gt�nz�tt. Ilyenkor bemutathatta hangterjedelm�t, �nekl�si k�pess�geit. Rossini ezt megsz�ntette, megk�vetelte �nekeseit�l, hogy az utols� hangig azt �nekelj�k amit � megkompon�lt.

1816-ban R�m�ban mutatt�k be a Sevillai borb�lyt. Az els� el�ad�s nem volt sikeres, amihez tev�kenyen hozz�j�rultak a Paisiello rajong�k is. A librett�ja ugyanis megegyezett Giovanni Paisiello negyedsz�zaddal kor�bban �rt "Borb�ly�val", ami Eur�p�ban nagy n�pszer�s�gnek �rvendett �s ez�rt Paisiello rajong�i felh�borodtak amikor tudom�st szereztek az oper�r�l. A m�sodik el�ad�s azonban meghozta az elsimer�st, olyan sikeres lett, hogy Paisiello eredeti m�v�nek h�r�t is elhalv�ny�totta. Ma m�r a Sevillai borb�ly c�m elidegen�thetetlen�l Rossini oper�j�hoz kapcsol�dik.

1815 �s 1823 k�z�tt h�sz oper�t �rt. Az Otell�ban cs�csosodtak ki az opera megreform�l�s�ra ir�nyul� t�rekv�sei, amik k�l�nb�znek Verdi hozz��ll�s�t�l. Rossini idej�ben a tragikus fin�l�t annyira nem szerette a k�z�ns�g, hogy vid�m befejez�st kellett �rni az Otell�nak is.

Els� feles�ge, Isabella Colbran

1822-ban feles�g�l vette Isabella Colbran �nekesn�t. M�g ugyabban az �vben B�csbe ment, hogy megrendezze a Hamupip�k�t. Hatalmas rajong�sal vett�k k�r�l �s �ll�t�lag Beethovennel is tal�lkozott. Ezut�n visszat�rt Bologn�ba, majd Metternich herceg felk�r�s�re egy r�vid id�re Veron�ba utazott. 1823-ban Semiramide kompon�l�sa ut�n Londonba utazott. Angli�ban is sz�v�lyesen fogadt�k: bemutatt�k IV. Gy�rgy kir�lynak �s az �t h�napos londoni tart�zkod�s�s��rt 7000 fontot adtak. 1824-ben a p�rizsi Th�atre Italien (Olasz sz�nh�z) zenei igazgat�ja lett �vi 800 fontos fizet�s�rt, szerz�d�s�nek lej�rtakor pedig kinevezt�k kir�lyi vezet� zeneszerz�nek �s a francia �nek fel�gyel�j�nek.

32 �ves kor�ra Rossini anyagilag megengedhette, hogy bizonyos m�rt�kig visszavonuljon. Munkatemp�ja alaposan visszaesett, de r�gebbi m�veinek p�rizsi bemutat�ival tov�bbra is k�z�ns�gkedvenc maradt. T�bb oper�j�t jelent�sen �tdolgozta �s ezekkel hozz�j�rult a francia nagyopera kifejl�d�s�hez. Az 1829-es Tell Vilmos utols� oper�ja volt. A librett�t Etienne de Jouy �s Hippolyte Bis �rta, majd Armand Marrast is �tdolgozta. Mind t�m�j�ban, mind zen�j�ben sokkal komolyabb alkot�s ez, mint a kor�bbi v�goper�i. A felszabadul�st fejezi ki, egy h�s n�p b�k�s �s harcos �let�t �rz�kelteti. Ma �ltal�ban egy r�vid�tett v�ltozat�t j�tssz�k, az eredeti t�bb mint n�gy �r�s.

M�g ugyanebben az �vben visszat�rt Bologn�ba. Anyja 1827-ben meghalt �s szeretett volna az apj�val lenni. Eredeti terve, hogy �j szerz�d�ssel visszat�r P�rizsba, X. K�roly lemond�sa �s az 1830-as j�liusi forradalom miatt felborult, de novemberben ennek ellen�re visszak�lt�z�tt a francia f�v�rosba.

A visszavonul�s

Tov�bbi operatervei voltak, t�bbek k�zt Faustr�l is �rni akart. A tervek nem v�ltak val�ra, de 1832-ben hat t�telt meg�rt a Stabat Mater-b�l, amit azt�n csak 1839-ben, apja hal�l�nak �v�ben fejezett be. Ez is legal�bb annyira sikeres lett, mint oper�i.

1832-t�l mintha egy m�sik ember �letrajz�t olvasn�nk. A kor�bban elk�peszt� sebess�ggel kompon�l�, nagyvil�gi �letet �l� zeneszerz�b�l visszavonult, depresszi�s ember lett. Ebben val�sz�n�leg betegs�gei, t�bbek k�zt a fiatal kor�ban elkapott gonorrhoea (tripper) is k�zrej�tszhatott. 1836-ban visszak�lt�z�tt Bologn�ba, ahol elv�llalta a zeneiskola ir�ny�t�s�t. Feles�ge 1845-ben meghalt. 1847-ben elvette Olympe Pelissier-t �s m�g ugyanabban az �veben a politikai zavarg�sok miatt Firenz�be k�lt�ztek. 1855-ben visszat�rt P�rizsba, h�za a m�v�szek kedvelt tal�lkoz�helye lett. Utols� m�v�t, a Petite Messe Solennelle-t (Kis �nnepi mise) 1864-ben kompon�lta.

1868-ban eg�szs�gi �llapota tov�bb romlott, november 13-�n meghalt. A p�rizsi Père Lachaise temet�ben temett�k el, de hamvait 1887 m�jus�ban �thelyezt�k a firenzei Santa Croce templomba, ahol t�bbek k�zt Michelangelo �s Galileo is nyugszik.

Nem sokkal hal�la ut�n Verdi javasolta, hogy olasz zen�szek k�z�sen �rjanak egy Requiemet a mester hal�l�ra. Hozz� is kezdett �s meg�rta a Libera me r�szt. Egy �vvel k�s�bb a Requiem elk�sz�lt, de csak egy �vsz�zad m�lva, 1988-ban, Stuttgartban mutatt�k be a Messa per Rossinit vagyis a Rossini mis�t.

Szem�lyis�ge

„V�rj a bemutat� el�tti est�ig. Semmi sem annyira inspir�l�, mint amikor siettetnek, legyen az egy r�d v�r� kottam�sol� vagy egy haj�t t�p� impressz�ri�. Az �n id�mben 30 �ves kor�ra minden olasz imperssz�ri� kopasz volt.” „A tolvaj szarka nyit�ny�t a bemutat� napj�n, a Scala egy padl�sszob�j�ban �rtam, ahova az igazgat� b�rt�nz�tt be. N�gy sz�nh�zi munk�s �rz�tt azzal a feladattal, hogy laponk�nt dob�lj�k le az ablakb�l az elk�sz�lt k�ziratot a m�sol�knak. Utas�t�suk volt tov�bb� arra, hogy ha egy lap elmaradna, helyette engem dobjanak ki az ablakon.” „A "Borb�lyn�l" �gyesebben csin�ltam. Nem �rtam nyit�nyt, csak fogtam �s betettem az Anglia Erzs�bet�t. A k�z�ns�g nagyon el�gedett volt.”

Rossini legend�san lusta volt, de b�mulatos sebess�ggel tudott kompon�lni. T�bb oper�j�t (p�ld�ul a Sevillai borb�lyt is) kevesebb mint egy h�nap alatt �rta, mert csak akkor fogott munk�hoz, amikor m�r nagyon k�zeledett a hat�rid�. Az anekdota szerint egyszer az �gy�ban fekve kompon�lt �s leejtett egy kottalapot. Ahelyett, hogy lehajolt volna �rte, ink�bb �jra le�rta a hangjegyeket, mert mint mondta ez k�nyelmesebb volt neki, mint lehajolni. Erre b�szke volt, sz�vesen mes�lt lustas�g�r�l �s gyorsas�g�r�l sz�l� t�rt�neteket.

Rossini gyakran �tvett r�szleteket saj�t kor�bbi m�veib�l, de n�ha m�s zeneszerz�kt�l is. Legt�bbsz�r a szor�t� hat�rid� miatt, b�r Rossini sosem csin�lt probl�m�t a plagiz�l�sb�l. Ezt akkoriban m�s zeneszerz�k is megtett�k, pl. Bellini vagy Verdi is, de k�ts�gtelen�l Rossinin�l volt a legjellemz�bb. A Sevillai borb�ly h�res nyit�nya eredetileg az Aureliano Palmir�ban c�m� oper�hoz k�sz�lt, innen kis m�dos�t�ssal �tker�lt az Angliai Erzs�betbe �s v�g�l a Sevillai borb�lyban is megtal�lhatjuk. Az Ivanhoe nagyr�szt kor�bbi m�veib�l (Hamupip�ke, Bianca �s Faliero, Armida, Aureliano Palmir�ban, Torvaldo �s Dorliska, Tankr�d, Semiramis) lett �sszeoll�zva, a jeleneteket m�s k�rnyezetbe helyezve �s �thangszerelve. Volt egy s�tem�nyes �vege amiben a zenei �tleteket gy�jt�tte. Ha �ppen nem volt munk�ja vagy b�rmikor ha volt egy kis szabadideje �rt egy nyit�nyt, amit k�s�bb felhaszn�lt az oper�iban. Ez�rt van, hogy nyit�nyai zeneileg nem kapcsol�dnak szorosan a darabhoz, olyan mot�vumokat is haszn�lt, ami a darabban k�s�bb egy�tal�n nem jelenik meg.

Rossini �lett�l kapott legnagyobb aj�nd�ka zenei tehets�g�n t�l a szem�lyis�ge volt. �szint�n szerette az embereket, ha kicsit szarkasztikusan is, de ellenfeleire is szeretettel gondolt. Szerette az �letet sz�ps�geit, k�l�n�sen ha ezt finom �telek �s borok valamint gy�ny�r� n�k form�j�ban �lvezhette. Felt�telezik, hogy boldogan halt meg 76 �vesen, ami akkoriban magas �letkornak sz�m�tott.

M�vei

A k�nnyeds�g jellemzi oper�inak hangv�tel�t, az ut�kor v�rbeli v�gopera szerz�k�nt tartja sz�mon. Sz�m�ra a zene ink�bb a siker, mint a metafizikai tartalom miatt volt fontos, de ez nem azt jelenti, hogy ne �rt volna remekm�veket. Humora, elapadhatatlan dallaminvenci�ja �s biztos forma�rz�ke soha nem hagyta el Rossinit. Operanyit�nyai �n�ll� darabokk�nt is meg�llj�k a hely�ket, t�bbnyire nem is kapcsol�dnak szorosan a m�h�z, ink�bb a k�z�ns�g �s a zen�szek bemeleg�t�s�re szolg�lnak �s ebben a funkci�jukban fel�lm�lhatatlanok.

Oper�k

• A h�zass�gi szerz�d�s (La cambiale di matrimonio) - 1810
• L'equivoco stravagante - 1811
• Demetrio e Polibio - 1812
• L'inganno felice - 1812
• Ciro in Babilonia - 1812
• Selyeml�tra (La scala di seta) - 1812
• La pietra del paragone - 1812
• Alkalom sz�li a tolvajt (L'occasione fa il ladro) - 1812
• Bruschino �r (Il Signor Bruschino) - 1813
• Tankr�d (Tancredi) - 1813
• Olasz n� Alg�rban (L'italiana in Algeri) - 1813
• Aureliano Palm�r�ban (Aureliano in Palmira) - 1813
• A t�r�k It�li�ban (Il turco in Italia) - 1814
• Sigismondo - 1814
• Angliai Erzs�bet (Elisabetta, regina d'Inghilterra) - 1815
• Torvaldo �s Dorliska (Torvaldo e Dorliska) - 1815
• A sevillai borb�ly (Almaviva vagy Il barbiere di Siviglia) - 1816
• La gazzetta - 1816
• Otello - 1816
• Hamupip�ke (La Cenerentola) - 1817
• A tolvaj szarka (La gazza ladra) - 1817
• Armida - 1817
• Adelaide di Borgogna - 1817
• M�zes Egyiptomban (Mosè in Egitto) - 1818
• Adina vagy Il califfo di Bagdad - 1818
• Ricciardo e Zoraide - 1818
• Ermione - 1819
• Eduardo e Cristina - 1819
• A t� asszonya (La donna del lago) - 1819
• Bianca �s Faliero (Bianca e Falliero) - 1819
• Maometto II (Maometto secondo) - 1820
• Matilde di Shabran - 1821
• Zelmira - 1822
• Semiramis (Semiramide) - 1823
• Reimsi utaz�s (Il viaggio a Reims) - 1825
• Ivanhoe - 1826
• Korinthosz ostroma (La siège de Corinthe) - 1826 (A Maometto II �tirata)
• M�zes (Moïse et Pharaon) - 1827 (az 1818-as M�zes Egyiptomban �tirata)
• Ory gr�fja (Le Comte Ory) - 1828
• Tell Vilmos (Guillaume Tell) - 1829

Egy�b m�vek

• Il pianto d'Armonia sulla morte d’Orfeo
• Kis �nnepi mise (Petite Messe Solennelle)
• Stabat Mater
• Cats Duet
• Bassoon concerto
• Messa di Gloria
• Giovanna D'arco - 1832 (kant�ta)
• P�ch�s de vieillesse