Nagy S�ndor

Nagy S�ndor mellszobra

Nagy S�ndor (Pella, Kr.e. 356. j�lius 20. �s j�lius 30. k�z�tt – Babilon, Kr.e. 323. j�nius 10.) III. Alexandrosz maked�n kir�ly. (g�r�g: Αλέξανδρος ο Μέγας (ο Τρίτος ο Μακεδών), Al�xandros ho Megas (ho Tr�tos ho Maked�n) perzsa: Sikandar vagy Iskander). Kiterjesztette a g�r�g (maked�n) birodalom hat�rait, melyet apja, II. Philipposz a kis maked�n �llamb�l �s egy g�r�g v�ros�llamb�l alap�tott, s amely Nagy S�ndor hadj�ratai ut�n Perzsi�t�l �s Egyiptomt�l eg�szen az indiai szubkontinensig terjedt.

�lete

A korai �vek (Kr.e 356–336.)

Nagy S�ndor �s Bukephalosz; bronzszobor

Nagy S�ndor Kr.e. 356-ban, II. Philipposz maked�n kir�ly �s egyik feles�ge, Ol�mpiasz fiak�nt sz�letett. �let�nek szakaszai, els�sorban gyermek�vei k�r� k�s�bb legend�kat sz�ttek. Plutarkhosz p�ld�ul elmes�lte, hogy S�ndor val�di apja Zeusz volt; � �rta azt is, hogy Ol�mpiasz �s Philipposz �lm�ban Aristander, a j�s el�re jelezte, hogy a sz�l�sn�l egy oroszl�n j�n a vil�gra. Az anyja, Ol�mpiasz a g�r�g h�s, Akhilleusz egyenes�gi lesz�rmazottj�nak tekintette mag�t. Apja, Philipposz �ll�t�lag Zeusz fi�t�l, Herakl�szt�l sz�rmazott. Plutarkhosz elbesz�l�se szerint fiatal �veiben tett szert h�res lov�ra, Bukephaloszra, akit addig senki nem tudott meg�lni, �s aki k�s�bb az indiai hadj�ratra is elk�s�rte. S�ndor �szrevette, hogy a l� a saj�t �rny�k�t�l ijedt meg, ez�rt a nappal szembe �ll�totta �s �gy �lt f�l az eddig megzabol�zhatatlan �llatra. Plutarkhosz szerint Philipposz ezt l�tva �gy sz�lt: „�h fiam, keress magadhoz m�lt�bb kir�lys�got. Maked�nia nem el�g nagy sz�modra.“

A legend�kon k�v�l keveset tudunk Nagy S�ndor gyermekkor�r�l. Maked�nia a klasszikus G�r�gorsz�g �szaki szomsz�dja volt, s lak�it sok g�r�g barb�rnak tartotta, annak ellen�re, hogy a kir�lyi h�z g�r�gnek sz�m�tott.

Apja, II. Philipposz a kor�bban jelent�ktelen Maked�ni�b�l, amelyen a hegyvid�ki �s alf�ldi nemesi csal�dok vit�ztak, erre az id�re egy er�s katonai hatalmat hozott l�tre. Megh�d�totta Thessz�li�t �s Thr�ki�t, �s Sp�rta kiv�tel�vel minden g�r�g v�ros�llamot sz�vets�gbe t�m�r�tett a saj�t vezet�se alatt. Ezekben a hadj�ratokban m�r S�ndor is r�sztvett, p�ld�ul Kr.e. 338-ban a khair�neiai csat�ban, ahol a maked�n seregek sz�tvert�k az Ath�n vezet�s�vel egyes�lt g�r�g hadakat. Itt kapott el�sz�r a fiatal f�rfi parancsnoki feladatot apj�t�l: a lovass�g bal sz�rny�t vezette. Az � szem�lyes vezet�s�vel siker�lt felmorzsolni az ellenf�l legf�lelmetesebb sereg�t, a th�bai szent osztagot. Philipposz hader�reformj�nak k�sz�nhet�en a maked�n hadsereg kor�nak a leger�sebb serege volt. De az apja nem csak fia katonai k�pz�s�vel foglalkozott. Pell�ba, a f�v�rosba h�vta Arisztotel�szt, a h�res filoz�fust �s r�b�zta fia nevel�s�t. Arisztotel�sz bevezette S�ndort a filoz�fia, a m�v�szetek �s a matematika tudom�ny�ba. A tud�s hatalmas befoly�st gyakorolt Nagy S�ndor eg�sz �let�re, p�ld�ul tudjuk, hogy hadj�rataira egyetlen olvasm�nyt vitt mag�val, az �li�szt.

Apja �s fia k�z�tt nemsok�ra kirobbant a konfliktus, amelynek kiv�lt� oka Philipposz �j h�zass�ga volt. Kr.e. 337-ben ugyanis feles�g�l vette egyik udvari nemese, Attalosz unokah�g�t, Kleop�tr�t, aki maked�n sz�rmaz�s� volt, m�g Ol�mpiasz nem. Az esk�v�i vacsor�n Attalosz megjegyz�se olaj volt a t�zre, hiszen azt k�v�nta, hogy a n�szb�l v�gre megsz�lessen a kir�lys�g t�rv�nyes �r�k�se. S�ndor nem t�rte a s�rt�st, �s visszav�gott: „Azt akarod mondani, hogy �n fatty� vagyok?” �s serleg�t Attaloszhoz v�gta. Kit�rt a botr�ny. Philipposz, ahelyett, hogy S�ndornak adott volna igazat, Attaloszt vette v�delm�be, �s r�szeg f�vel a fi�ra t�madt, de megbotlott �s elesett. A fia ekkor �gy ki�ltott f�l: „N�zz�tek Urak! Ez az ember k�sz�l �tkelni Eur�p�b�l �zsi�ba, de elv�g�dik, m�g egyik pamlagt�l a m�sikig �r.”

Ezut�n S�ndor sz�m�ra kock�zatoss� v�lt a helyzet, �gy elutazott Pell�b�l anyj�val egy�tt Eperioszba, majd tov�bb utazott Ill�ri�ba. B�r tr�n�r�kl�se bizonytalann� v�lt, egy v�ratlan fordulat miatt f�l �v m�lva visszat�rt Pell�ba.

Philipposzt Kr.e. 336 nyar�n a r�gi f�v�rosban, Aigaiban, l�nya, Kleop�tra �s Epeirosz kir�ly�nak, S�ndornak az esk�v�j�n Pauszainasz, a test�rs�g egyik tagja meg�lte. A tett mot�vuma szem�lyes volt: Pauszainasz volt Philipposz egyik szeret�je �s Attalosz megs�rtette; ezut�n �gy �rezte, hogy Philipposz igazs�gtalanul b�nik vele. Az a h�r j�rta, hogy Nagy S�ndornak �s anyj�nak r�sze volt a mer�nyletben, de ezt bizony�tani nem tudt�k.

A tr�n megszerz�se �s a hatalom biztos�t�sa (Kr. e. 336 – Kr. e. 335)

II. Philipposz maked�n birodalma

Kr.e. 336-ban az akkor h�sz �ves S�ndor k�vette apj�t a tr�non. Hogy ez eml�t�sre m�lt� ellen�ll�s n�lk�l ment v�gbe, az els�sorban Antipatrosznak k�sz�nhet�, aki a sereget r�b�rta, hogy ismerj�k el S�ndort kir�lynak. M�r az els� napokban megindult a lehets�ges tr�nk�vetel�k elleni irt� hadj�rat. Philipposz feles�g�t, Kleop�tr�t �s kisl�ny�t Ol�mpiasz elevenen el�gettette. S�ndor ellens�g�t, Attaloszt �s szinte teljes rokons�g�t Parmeni�n �lte meg. Antipatrosz �s Parmeni�n e tetteikkel kiv�vt�k S�ndor kegyeit.

M�g 336-ban S�ndor Korinthoszba ment �s fel�j�ttatta a g�r�g v�ros�llamok k�z�tti sz�vets�get. Thr�kia �s Ill�ria n�pe azt hitte, hogy a maked�n uralom v�get �rt, �s a t�rzsek fell�zadtak. S�ndor Kr.e. 335-ben 15.000 katon�val �szakra vonult a mai Rom�nia �s Bulg�ria ter�let�re eg�szen a Dun�ig �s legy�zte a tr�k t�rzseket, majd az ill�reket.

M�g S�ndor �szakon harcolt, d�len a g�r�g�k elhat�rozt�k, hogy itt az ideje megszabadulni a maked�n elnyom�st�l. Vezet�j�k a h�res sz�nok, az ath�ni Demoszthen�sz volt, aki �gy gondolta, hogy S�ndor k�nytelen lesz feladni a kor�bbi hatalmi poz�ci�kat. Th�ba polg�rai ki�zt�k a maked�n katonas�got a v�rosb�l.

Nagy S�ndor azonnal reag�lt a h�rekre �s hadsereg�vel a lehet� leggyorsabban Th�ba al� �rkezett. Perdikasz elfoglalta a v�rost �s kegyetlen p�ld�t statu�ltak a t�bbi v�ros�llam sz�m�ra. A templomok �s Pindarosz, a nagy k�lt� h�za kiv�tel�vel S�ndor mindent leromboltatott. Katon�i hatezer polg�rt �ltek meg �s kb. 30000 embert adtak el rabszolg�nak. Th�ba v�rosa megsz�nt l�tezni. H�sz �vvel k�s�bb �jra fel�p�tett�k, de kor�bbi jelent�s�g�t soha t�bb� nem kapta vissza.

Ath�nnek azonban megkegyelmezett S�ndor, hiszen tiszt�ban volt a jelent�s haj�haddal rendelkez� v�ros fontoss�g�val. Mind�ssze arra k�telezte, hogy loj�lis maradjon a korinthoszi sz�vets�ghez.

Miut�n S�ndor a t�bbi v�ros�llamban is megszil�rd�totta hatalm�t, v�gre arra ford�thatta energi�it, amire m�r uralkod�sa kezdet�n akarta: Perzsia megh�d�t�s�nak megkezd�s�re.

Perzsia megh�d�t�s�nak kezdete (Kr.e. 334–333.)

Nagy S�ndor birodalma (1913-ban kiadott t�rk�p alapj�n)

A perzsa birodalom volt S�ndor kor�ban a F�ld legnagyobb ter�let� hatalma. A perzs�k kir�lya az el�z� sz�z �vben megh�d�totta Palesztin�t, Mezopot�mi�t, Egyiptomot �s Anat�li�t, �s t�bbsz�r megpr�b�lta G�r�gorsz�got is elfoglalni. Amikor S�ndor a perzsa birodalom ellen vonult, ott az Akhaimenida-h�zb�l val� III. Dareiosz uralkodott. M�r Philipposz is tervezte Perzsia elfoglal�s�t �s az els� l�p�seket meg is tette: Parmeni�n vezet�s�vel egy hadsereg m�r az �zsiai Hell�szpontoszon �llom�sozott, de a perzs�k visszavert�k �ket. Alexandrosz 334 m�jus�ban kelt �t a Hell�szpontoszon hadsereg�vel, amely 35.000 maked�n �s g�r�g harcosb�l �llt.

El�sz�r a Granikosz foly�n�l tal�lkoztak a perzsa hader�kkel, akiket a rhodoszi Memnon vezetett. S�ndor gy�zelm�vel lehets�gess� v�lt a kis-�zsiai i�n v�rosok felszabad�t�sa, mely S�ndor hadj�rat�nak egyik oka volt. A gy�zelem ut�n Nagy S�ndor kinevezte a ter�let helytart�j�t �s vil�goss� tette, hogy nem szabad�tja fel a v�rosokat, hanem maked�n ter�letekk�nt elfoglalja.

L�di�ban S�ndor harc n�lk�l vonult be Szardeiszba. Ott felavatta a helyi Zeusz-templomot, lefoglalta a v�ros kincst�r�t �s kifizette az embereit. Azut�n tov�bbvonult Kis-�zsia nyugati partjainak legnagyobb v�rosa, Mil�tosz fel�. Az itteni szatrapa nem adta fel a v�rost, b�zott abban, hogy a 400 haj�b�l �ll� perzsa haj�had megv�di �ket. De S�ndor m�r odarendelte Parmeni�n testv�re, Nikanor vezet�s�vel a 160 haj�b�l �ll� flott�t, amely el�llta az �b�l bej�rat�t, s megakad�lyozta a perzs�k kik�t�s�t. �gy szinte satuba fogta a v�rost, amely megadta mag�t.

Nagy S�ndor �tv�gja a gordiuszi csom�t; Jean-Simon Berth�lemy (1743-1811)festm�nye

A perzs�k, m�g mindig Memnon parancsnoks�ga alatt, K�ria f�v�ros�ban, Halikarnasszoszban gy�lekeztek �s k�sz�ltek a v�ros ostrom�ra. A harc S�ndor sz�m�ra nagy vesztes�gekkel j�rt. K�zben m�g fegyversz�netr�l is alkudozott, hogy a maked�n elesetteket biztons�gba helyezze; s ezt soha azel�tt �s soha azut�n nem tette meg. Amikor v�g�l �tt�rte a v�rosfalakat, Memnon katon�i nagy r�sz�vel haj�kkal menek�lt el a megsz�llt v�rosb�l. Mik�zben S�ndor Halikarnasszosz uralm�t Ad�nak, a k�riai szatrapa l�ny�nak �g�rte, K�ria n�p�vel k�t�tt szerz�d�ssel biztos�totta mag�t. N�h�ny forr�s �gy tudja, hogy Ad�t S�ndor adopt�lta. Itt tan�s�totta el�sz�r azon taktik�j�t, hogy nagyvonal�s�got gyakorol a legy�z�tt n�pekkel szemben, s �gy azok nem l�zadnak a maked�nok ellen.

A perzsa hadj�rat eredeti c�lj�t, Kis-�zsia nyugati partjainak elfoglal�s�t ezzel el�rte. S�ndor m�gis �gy hat�rozott, hogy az exped�ci�t folytatj�k. L�kia �s Pamph�lia partjai ment�n a maked�n-g�r�g sereg semmif�le jelent�s ellen�ll�sba nem �tk�z�tt. Egyik v�ros a m�sik ut�n harc n�lk�l adta meg mag�t. S�ndor bar�tj�t, Nearchoszt nevezte ki L�kia �s Pamph�lia helytart�j�v�.

Kr.e. 334/333 tel�n S�ndor elfoglalta Anat�lia bels� ter�leteit. � maga d�lre vonult, hadvez�re, Parmeni�n Sz�rd�sz fel� nyugatra. A k�t hadsereg Gordiuszn�l, Phr�gia f�v�ros�n�l tal�lkozott. Itt v�gta sz�t Nagy S�ndor a legend�s gordiuszi csom�t egy kardv�g�ssal. A csom�r�l a j�sok azt hirdett�k, hogy aki sz�tbogozza, az lesz �zsia ura.

A maked�nok egy ideig Gordiuszban maradtak, v�rva a katon�k ut�np�tl�s�t �s a term�s betakar�t�s�t. Ebben az id�ben, 333 augusztus�ban halt meg betegs�gben Memnon, a perzs�k parancsnoka. Ut�da Pharnabazosz lett, �s a perzs�k azonnal felsorakoztak, �gy S�ndor �jra elindult. Antigonoszt Gordiuszban hagyta, Phr�gia helytart�jak�nt, akinek feladata �szak-Anat�lia megh�d�t�sa �s az ut�np�tl�si vonalak biztos�t�sa volt.

Kappad�ki�n �t vonult Nagy S�ndor serege Kiliki�ba. Ott egy r�vid �tk�zet ut�n elfoglalta Tarszoszt, �s okt�berig ott maradt.

Az isszoszi csata (Kr.e. 333)

Nagy S�ndor Bukephaloson az isszoszi csat�ban; mozaikr�szlet (Kr.e. 250 k�r�l)

Tarszoszban hallotta S�ndor, hogy III. Darieosz a vesz�lyt felismerv�n sereg�t Perzsia belsej�b�l nyugatra vezeti. Plutarkhosz szerint a perzsa sereg 600.000 katon�b�l �llt. Ez a sz�m els� pillant�sra is t�lz�snak t�nik. Ha a forr�sokat nagyon �vatosan kezelj�k, akkor a perzsa hadsereg legfeljebb 100.000 emberb�l, a maked�n sereg kb. 25-30.000 katon�b�l �llhatott.

Dareiosznak siker�lt Alexandrosz sereg�t �szakr�l megker�lnie, az Isszoszi-�bl�t el�rnie, �s az ut�np�tl�si vonalakat elv�gnia. Ugyanakkor lem�sz�rolta az Isszoszban h�tramaradt sebes�lteket. Az isszoszi csat�ban a seregek eg�szen addig harcoltak, m�g Darieosz a perzsa sereg nagy vesztes�gei miatt a csatamez�r�l elmenek�lt. A maked�nok 450 halottat �s 4000 sebes�ltet vesztettek. A perzsa vesztes�g ismeretlen, de val�sz�n�leg sokkal magasabb. �sszess�g�ben a perzsa vezet�s a csat�ban t�bb hib�t is elk�vetett, kezdve az elhelyezked�ssel – az �tcsoportos�t�sra Alexandrosz nem reag�lt. A csat�nak szimbolikus jelent�s�ge is volt: Dareiosz nem n�tt fel az ellenfel�hez, �s ez megbosszulta mag�t.

A csata ut�n Parmeni�n k�vette a menek�l� kir�lyt Damaszkuszba. Ott kifosztotta a v�rost, s mivel Darieosz a csata el�tt oda k�ldte a kincseit, a zs�km�ny hihetetlen mennyis�g� volt. 7000 m�lh�s�llaton �rkezett az arany �s az ez�st Isszoszba, ahol Alexandrosz katon�i k�z�tt sz�tosztott�k. A maked�nok foglyul ejtett�k Dareiosz csal�dj�t, anyj�t, feles�g�t, tizen�t �ves fi�t �s k�t l�ny�t. Alexandrosz tisztelettel b�nt vel�k. Dareiosz k�zben el�rte Eufr�teszt �s k�rte Alexandroszt, hogy k�ssenek bar�ti szerz�d�st �s engedje szabadon a csal�dj�t. Alexandrosz azt v�laszolta, hogy ha Dareiosz el�be �ll, �s �t mint �zsia kir�ly�t ismeri el, akkor teljes�ti a k�r�s�t; ellenkez� esetben k�sz�lhet a harcra. Alexandrosz nem �ld�zte Darieoszt, hiszen fontosabb tervei voltak. A Kelet elfoglal�sa el�tt meg kellett semmis�tenie a perzsa flott�t �s meg kellett h�d�tania a F�ldk�zi-tenger keleti partvid�k�t.

A csata ut�n Alexandrosz megalap�totta els� v�ros�t �zsi�ban, amelyet mag�r�l nevezett el: Alexandretta, a mai nev�n Iskenderun. Itt telepedett le a csata 4000 sebes�ltje.

Palesztina megh�d�t�sa. T�rosz ostroma �s Dareiosz m�sodik aj�nlata (Kr.e. 333–332)

III. Dareiosz az isszoszi csat�ban; mozaik (Kr.e. 250 k�r�l)

Az isszoszi csata ut�n Alexandrosz el�tt k�t lehet�s�g �llt: Dareiosz �ld�z�se Perzsia belsej�be vagy a perzsa uralom alatt �ll� f�ldk�zi-tengeri partvid�k elfoglal�sa. Pharnabazosz parancsnoks�ga al� tov�bbra is egy 400 haj�b�l �ll� perzsa flotta tartozott, amely �lland�an t�madott, amikor Alexandrosz csapata az orsz�g belsej�ben volt. Alexandrosz a f�n�ciai �s egyiptomi perzsa kik�t�k elfoglal�s�val vetett v�get ennek.

F�n�ci�ban Alexandrosz ellen�ll�s n�lk�l foglalta el Tripolisz, B�blosz, Ber�tosz (ma Bejr�t) �s Szid�n (ma Saida) kik�t�j�t. Egyed�l T�roszban �tk�z�tt Alexandrosz ellen�ll�sba. Ugyan T�rosz t�rgyal�sokat kezdett, de megtagadta Alexandroszt�l azt a jogot, hogy a v�ros isteneinek templom�ban �ldozatot mutasson be, mert a v�rosba t�rv�ny szerint csak a saj�t uralkod�juk teheti be a l�b�t. Ezt Alexandrosz s�rt�snek �rezte, �s jog�hoz ragaszkodva, ostromolni kezdte a v�rost, amely egy part menti szigeten fek�dt, �s nem mellesleg a perzsa haj�had fontos kik�t�je volt.

T�rosz ostroma Kr.e. 332 janu�rj�ban kezd�d�tt �s h�t h�napig tartott, m�g a maked�n �s beh�dolt f�n�ciai v�rosok haj�ib�l �ll� flotta az ellen�ll�st meg nem t�rte. A T�rosz utc�in foly� harcokban t�bb sz�z maked�n katona vesztette �let�t. Bossz�b�l Alexandrosz minden f�rfit meg�letett; az utols� 2000 t�l�l�t a tengerparton fesz�tett�k keresztre. A t�roszi asszonyokat �s gyerekeket, 30000 f�t rabszolg�nak adtak el.

Dareiosz egy m�sodik �zenetet k�ld�tt Alexandrosznak, amelyben az Eufr�teszt�l nyugatra es� ter�leteket, 10000 talentum aranyat �s egyik l�nya kez�t aj�nlotta fel, valamint azt, hogy Alexandroszt ugyanolyan rang� Nagykir�lynak ismeri el, cser�be a m�g mindig maked�n fogs�gban �l� csal�dj�t k�rte, s azt, hogy legyen ez el�g �s Alexandrosz fejezze be a hadj�ratot. Miut�n az �zenetet meghallott�k a maked�n hadvez�rek, Parmeni�n �gy sz�lt: ”Ha �n Alexandrosz voln�k, elfogadn�m.” Alexandrosz �gy v�laszolt: ”Ha Parmeni�n voln�k, �n is.” Ez az eset m�r jelezte az Alexandrosz �s az id�sebb katon�k k�z�tti ellent�teket, valamint a fiatal uralkod� elhivatotts�g�rz�s�t.

Alexandrosz meg�zente Dareiosznak, hogy nem el�gszik meg birodalma harmad�val, mikor mindet megszerezheti, �s nem el�gszik meg kincsei egy r�sz�vel, mikor mindet megkaphatja.

T�rosz elest�vel minden perzsa haj�k �ltal haszn�lt kik�t� maked�n k�zre ker�lt.A kik�t�v�rosok visszah�vt�k a haj�ikat �s megfosztott�k a perzs�kat a flott�jukt�l. A tenger fel�l t�bb� nem fenyegette vesz�ly Alexandroszt. Dareiosznak �rt v�lasz�val vil�goss� tette minden tisztje sz�m�ra, hogy a F�ldk�zi-tenger keleti ter�leteinek megh�d�t�sa Alexandrosz terveinek csak egy r�sze volt: � az Akhaimenid�k �r�ks�g�t akarta, az eg�sz perzsa birodalmat, �s nem csak egy r�sz�t.

Alexandrosz teh�t tov�bbvonult d�li ir�nyba, �s a k�vetkez� elfoglaland� v�ros G�za volt, amely ellen�llt a maked�n hadaknak. Az ostrom h�rom h�napig tartott �s a teljes f�rfilakoss�g legyilkol�s�val �rt v�get. Batiszt, a v�ros perzsa parancsnok�t Alexandrosz �letben hagyta �s egy harci kocsihoz k�t�zve hal�lra vonszoltatta, �pp �gy, mint Akhilleusz Tr�j�n�l.

�ll�t�lag Alexandrosz Palesztin�ban Jeruzs�lembe is ell�togatott, de lehets�ges, hogy ez csak egy legenda. Val�sz�n�leg a zsid� lakoss�g t�mogatta �t �s az egyiptomi hadj�ratokban zsid� sz�rmaz�s� zsoldosok is r�szt vettek.

Egyiptom elfoglal�sa (Kr.e. 332–331)

Egyiptom k�nny� zs�km�ny volt Alexandrosz sz�m�ra. M�r Pelusziumban (ma Port Said) v�rta �t Mazak�sz perzsa szatrapa �s kinyilv�n�totta az orsz�g kapitul�ci�j�t. Ezzel megsz�nt az ok a katonai beavatkoz�sra. A maked�nok Heliopoliszba vonultak, ahol Alexandrosz f�ra�v� �s Amon-R� fi�v� ki�ltatta ki mag�t. Innen tov�bbment Memphiszbe. Az antik forr�sok megeml�tik, hogy az �t sor�n a maked�nokat mindenhol felszabad�t�k�nt fogadt�k. Lehets�ges, hogy ez val�ban �gy volt, hiszen az egyiptomiak tizenegy �vvel ezel�tt elvesz�tett�k perzsaellenes harcukat. Alexandrosz megnyerte az egyiptomiakat azzal a l�p�s�vel, hogy hagyta a hatalmi poz�ci�kat helyi lakosokkal bet�lteni.

Alexandrosz a N�lus ment�n �szak fel� vonult �s Kr.e. 331 janu�rj�ban a F�ldk�zi-tenger partj�n megalap�totta legjelent�sebb v�ros�t, Alexandri�t. A v�ros k�s�bb Egyiptom f�v�rosa lett, ma is a legszebb �s a legnagyobb Nagy S�ndor v�rosai k�z�l.

M�rciusban Alexandrosz 600 km-t tett meg a sivatagon kereszt�l, hogy el�rje Amon isten Siwa-o�zisban tal�lhat� j�shely�t. Hogy ott milyen �zenetet kapott, nem tudjuk. Az �kori forr�sok szerint az isten el�rulta neki sz�rmaz�sa titk�t, azt, hogy � Zeusz fia. Viszont k�ts�gtelen, hogy ezut�n Alexandrosz „Zeusz fi�nak” sz�l�ttatta mag�t. Siw�b�l visszat�rt Memphiszbe, ott id�z�tt m�g n�h�ny h�tig, majd k�s�ret�vel visszat�rt Palesztin�ba.

Perzsia bels� ter�leteinek megh�d�t�sa (Kr.e. 331–330)

A babiloni Ist�r-kapu m�solata a berlini Pergamon M�zeumban

331 m�jus�ban Alexandrosz visszat�rt T�roszba. Itt megparancsolta a v�ros �jj��p�t�s�t, s sz�vets�ges f�n�ciaiakat telep�tett le. 15000 katona �rkezett tavasszal Maked�ni�b�l, �s j�liusban T�roszn�l csatlakoztak Alexandroszhoz. �gy serege 40000 gyalogosb�l �s 7000 lovaskaton�b�l �llt.

Alexandrosz kelet fel� vonult [Sz�ria[|Sz�ri�n]] �t �s el�rte az Eufr�teszt. A terve az volt, hogy innen d�l fel� Babilonba vonul, de a perzsa hadsereg Mazaeus szatrapa vezet�s�vel elv�gta az utat. Alexandrosz kiker�lte a sereget, amely nagyobb volt, mint az �v�, �s terv�t megv�ltoztatva �szak fel� vonult. Ek�zben Dareiosz �sszevonta csapatait Assz�ri�ban, �s ez a hader� volt az, amellyel Alexandrosz tal�lkozni akart. 331 szeptember�ben a csapata el�rte a Tigris foly�t.

Szeptember 20-�n, k�zvetlen�l a csata el�tt, holdfogyatkoz�s volt, amit a perzs�k rossz el�jelk�nt fogtak fel. A maked�n sereg 11 km-re t�borozott a perzsa hadseregt�l egy Gaugamela nev� falu mellett, s ez�rt a k�vetkez� csat�t gaugamelai csatak�nt ismerik. Okt�ber 1-n a maked�n �s a perzsa sereg �sszecsapott; a maked�nok ez�ttal is gy�ztek, b�r Dareioszt nem �lt�k meg �s nem kapt�k el. Majdnem ugyanaz t�rt�nt, mint az el�z� �tk�zetn�l: b�r a perzs�k l�tsz�mbeli f�l�nyben voltak, a perzsa uralkod� nem tartott ki, hanem p�nikba esett �s elmenek�lt. A kir�ly menek�l�se ut�n serege gyakorlatilag megsemmis�lt. Alexandrosz uralma al� hajtotta a babiloni ter�leteket �s bevonult a vil�g leggazdagabb v�ros�ba, Babilonba. Mazaeusz, aki a csata ut�n Babilonba vonult vissza, �tadta a v�rost Nagy S�ndornak, aki az Ist�r-kapun �t l�pett be a v�rosba, �s kiki�ltatta mag�t „�zsia kir�ly�v�”.

B�r a g�r�g�k az �zsiaiakat barb�roknak tartott�k, Alexandrosz m�s szemmel n�zte �ket. Babilon pomp�j�t�l elb�v�lve parancsot adott az �p�letek megk�m�l�s�re. Megbocs�tott Mazaeusznak is �s kinevezte babiloni helytart�nak.

�theti id�z�s ut�n Alexandrosz tov�bbvonult kelet fel�, hogy megt�madja Perzsia nagy v�rosait. Szuza harc n�lk�l adta meg mag�t. 330 janu�rj�ban foglalt�k el a maked�nok a perzsa f�v�rost, Perszepoliszt. A v�ros sz�mos lak�ja a maked�nok bevonul�sa el�tt �ngyilkos lett vagy megsz�k�tt. Alexandrosz katon�i a v�rost kifosztott�k �s a kir�lyi palot�t f�ldig rombolt�k.

Dareiosz menek�l�se �s hal�la (Kr.e. 330)

B�r Perzsia m�r Alexandrosz kez�ben volt, III. Dareiosz kir�ly m�g �letben volt �s elmenek�lt. Miut�n Alexandrosz megtudta, hogy Dareiosz M�di�ban van, j�niusban k�vette nyomait �szaknyugatra, Ekbatana fel�. Dareiosz h�veinek m�r nem volt t�bb rem�nye Perzsia visszaszerz�s�re. A t�k�letes veres�g k�t lehet�s�get hagyott: a megad�st vagy az �lethosszig tart� menek�l�st Dareiosz k�s�ret�ben. A kir�lyi csal�d egyik tagja, Bithan�sz, elhat�rozta, hogy Ekbatan�ban marad, ahol fogadta Alexandroszt �s feladta a v�rost. Alexandrosz �jra tan�jel�t adta nagyvonal�s�g�nak, �s egy perzs�t nevezett ki M�dia helytart�j�nak.

Dareiosz k�zben tov�bbmenek�lt. Rem�lte, hogy Baktri�ban b�v�helyre tal�l, hiszen ott rokona, Besszosz volt a szatrapa. De Besszosz elfogatta �s k�ld�nc�t k�ld�tt Alexandroszhoz. Felaj�nlotta, hogy Darieoszt �tadja a maked�noknak, ha cser�be Baktria szabad marad. Alexandrosz nem t�rgyalt, de folytatta az �ld�z�st. Besszosz j�liusban megsz�k�tt �s t�sz�t mag�val vitte, de �tk�zben meg�lette. Dareiosz test�t Nagy S�ndor Perszepoliszba vitette, �s ott illend�en, kir�lyhoz m�lt�an eltemettette. Az Akhaimenid�k t�rv�nyes ut�dj�v� Alexandroszt v�lasztott�k.

Besszosz �ld�z�se (Kr.e. 330–329)

Id�k�zben Alexandrosz bel�tta, hogy a perzsa birodalom feletti uralom biztos�t�sa �rdek�ben sz�ks�ge van a perzsa nemesek t�mogat�s�ra. Dareios meggyilkol�s�t felhaszn�lta arra, hogy a perzs�kat a Besszosz elleni bossz�hadj�ratra sz�l�tsa fel, aki ek�zben IV. Artaxerx�sz n�ven Perzsia Nagykir�ly�v� koron�ztatta mag�t. Alexandrosz katon�i nem lelkesedtek az�rt, hogy az �si ellens�g�k hal�l�t megbosszulj�k, �s hogy a perzs�kkal k�z�sen harcoljanak. Ezen k�v�l az orsz�g �szakkeleti r�sze is teljesen ismeretlen volt sz�mukra. Az ottani provinci�k, Baktria �s Szogdiane k�r�lbel�l azon a ter�leten fek�dtek, ahol napjainkban Afganiszt�n, �zbegiszt�n �s T�rkmeniszt�n.

330 augusztus�ban ind�totta el Alexandrosz �j hadj�rat�t, �s legel�sz�r H�rkani�t foglalta el, a Kaszpi-tenger d�li partjain fekv� perzsa szatr�pi�t. Ellenfele Ox�art�sz volt, Dareiosz egyik testv�re. H�rkania helyett az Ari�n kereszt�l vezet� �ton indult Baktria fel�. Aria szatrap�ja ekkor Szatibarzanesz volt, aki r�szt vett Dareiosz elfog�s�ban. Alexandrosz elfoglalta a f�v�rost, Artako�n�t, lakosait eladta rabszolg�nak, �s a v�rost �tnevezte Alexandrei�nak; mai neve Herat.

K�zben Phil�tasz, Alexandrosz h� vez�r�nek, Parmeni�nnak a fia �sszeesk�v�st szervezett Nagy S�ndor ellen. Hogy ez val�ban igaz volt-e, vagy sem, ma sem vil�gos. Lehet, hogy ez az eset csak �r�gy�l szolg�lt Alexandrosz sz�m�ra, hogy megszabaduljon Parmeni�nt�l, aki kritikusainak sz�sz�l�j�v� l�pett el�. Alexandrosznak az a szok�sa, hogy kedvelte a perzs�kat �s sz�vesen viselte �lt�z�k�ket, sok g�r�g szem�ben azt jelentette, hogy egy barb�r n�ppel a kellet�n�l szorosabb kapcsolatot tart fenn. A perzs�kkal szemben tan�s�tott m�rs�kelt politik�ja miatt is h�borogtak. Phil�taszt a helysz�nen kiv�gezt�k, pedig m�g a k�npadon is �rtatlans�g�t hangoztatta. Alexandrosz egy k�ld�nc�t k�ld�tt Parmeni�n helyettes�hez, hiszen �reg hadvez�re, aki annak idej�n a tr�nra seg�tette, Ekbatan�ban maradt �s val�sz�n�leg az eg�szr�l nem tudott semmit. A helyettes k�vette Alexandrosz parancs�t, �s meg�lte Parmeni�nt.

A Tarnak foly� mellett megtett f�rads�gos utaz�s ut�n �rte el Alexandrosz 329 �prilis�ban a mai Afganiszt�n k�z�ps� ter�let�t, ahol megalap�totta �jabb v�ros�t, amit szint�n Alexandri�nak nevezett el: Alexandria a Hindukusn�l (ma Ch�rik�r). Innen akart Alexandrosz �tkelve a hegyeken Baktria ter�let�re behatolni. Egy legenda szerint megtal�lta azt a hegyet, amelyen Prom�theusz volt lel�ncolva.

Amint a h�rek meg�rkeztek Baktri�ba, hogy Alexandrosz k�zeledik, �s �tkelt a Hindukuson, Baktra (ma Balch) lakosai rettegni kezdtek, hogy a v�rost megb�ntetik, ez�rt el�ld�zt�k Besszoszt. A f�rads�gos �tkel�s a hegyeken arra k�nyszer�tette a katon�kat, hogy m�lh�s�llataik egy r�sz�t megegy�k. Kimer�lten �rkeztek Baktri�ba, �s az harc n�lk�l megadta mag�t.

Alexandrosz nem sok�ig id�z�tt Baktr�ban, hanem k�vette Besszoszt, aki �szakra az Oxusz foly� (Amu-darja) fel� menek�lt. A 75 km-es menetel�s a sz�raz sivatagon kereszt�l sokak v�gzet�t jelentette. Besszosz k�zben elpuszt�ttatott minden haj�t, amellyel az Amu-darj�n �t lehetett volna kelni, �gy a maked�noknak �t napba telt, m�g el�g tutajt k�sz�tettek az �tkel�shez. Azut�n bevonultak Szogdian�ba, ami a mai T�rkmeniszt�n ter�let�n volt.

Besszosz k�s�rete nem akart tov�bb menek�lni. Fell�zadtak ellene, elfogt�k �s �tadt�k Alexandrosznak, aki bebizony�totta k�ny�rtelens�g�t, �s Besszosz orr�t �s f�l�t lev�gatta. A megcsonk�tott foglyot �tadta Ox�art�sznek, �s � M�di�ban arra a helyre vitte, ahol Dareiosz meghalt. Ott Besszoszt keresztre fesz�tett�k.

Alexandrosz ek�zben tov�bbvonult �szak fel� �s megh�d�totta Szogdiana f�v�ros�t, Marakand�t (ma Szamarkand). Ezzel a perzsa birodalom minden r�sze a kez�be ker�lt, �s senki nem merte t�le elbitorolni t�bb� a perzsa kir�lyi c�met.

Alexandrosz Szogdian�ban (Kr.e. 329–327)

Szamarkand elfoglal�sa ut�n Alexandrosz tov�bbvonult eg�szen a Szir-darj�ig �s ott 329 m�jus�ban egy �jabb v�rost alap�tott, Alexandria Eszkhat�t, vagyis a Legt�volabbi Alexandri�t, a mai Hodzsent Tadzsikiszt�nban. Ez id� t�jt Szogdiana n�pe fell�zadt Alexandrosz ellen. A l�zad�s vezet�je Szpitamen�sz volt, aki el�rulta �s Alexandrosznak �tadta Besszoszt. A szogdok, akik Alexandroszt �r�mmel �dv�z�lt�k, most �gy l�tt�k, hogy az egyik idegen elnyom�st a m�sik v�ltotta fel, s lem�sz�rolt�k a v�ros v�delm�re h�trahagyott maked�n katon�kat. Alexandrosz �sszevonta csapatait �s az egyik l�zad� v�rost�l a m�sikig vonult, hetet k�z�l�k megostromolt �s meg�lte a v�rosban lak� �sszes f�rfit, amivel elrettent� p�ld�t statu�lt. K�zben Szpitamen�sz visszafoglalta Marakand�t, �m Alexandrosz �jra elfoglalta. Szpitamen�sz elmenek�lt. Mivel a serege legyeng�lt �s er�sen megfogyatkozott, Alexandrosznak abba kellett hagyni az �ld�z�st. Bossz�b�l azoknak a parasztoknak falvait �s sz�nt�f�ldj�t felperzselte, akik a szogd felkel�sben r�sztvettek. Kr.e. 329/328 tel�n a d�li m�d ter�letekre vonult vissza �s v�rta �j sereg�t, amely nyugatr�l sikeresen meg is �rkezett.

328 elej�n Alexandrosz visszat�rt Szogdian�ba. A forr�sok szerint az Amu-darj�n�l egy �jabb Alexandri�t alap�tott, ami tal�n a mai Ai Khanum telep�l�snek felel meg. A szogd felkel�k elleni harc egy �vig tartott. Az els� h�napban bebizonyosodott, hogy Szpitamen�sz h�vei nem adj�k fel egyk�nnyen a harcot. A l�zad�s vezet�j�t v�g�l nem a maked�nok, hanem egy sivatagi t�rzs tagjai, a masszag�t�k fogt�k el, �s a fej�t elk�ldt�k Alexandrosznak.

Mik�zben a gy�zelmet �nnepelt�k, visz�ly t�madt Alexandrosz �s hadvez�re, Kleitosz k�z�tt. Az id�s�d� Kleitosznak nemsok�ra Baktri�ba kellett mennie. Az ok az �letkora volt, de Kleitosz ezt s�rt�nek �rezte. Amikor mindketten ittassak voltak, Kleitosz elkezdte dics�rni Philipposzt, Alexandrosz apj�t. Ezzel annyira megs�rtette Alexandroszt, hogy kit�rt a veszeked�s, aminek folyam�n Alexandrosz hi�ba kereste fegyver�t, amit �vatoss�gb�l az egyik test�r f�lretett. Alexandrosz tartott a lehets�ges �rul�st�l, ez�rt izgalm�ban kiragadott egy l�ndzs�t egy �rt �ll� katona kez�b�l �s meg�lte Kleitoszt, aki Granikoszn�l megmentette az �let�t. Amint �szhez t�rt, azonnal teljes sz�v�b�l megb�nta a tett�t: azt mondt�k, hogy s�rt, panaszkodott �s megpr�b�lta meg�lni mag�t. Mindenesetre �gy tekintett erre a tett�re, mit egy s�lyos hib�ra, azonban Alexandrosz hajlama az alkohol t�lzott �lvezet�re – b�r kiz�r�lag t�rsas�gban ivott – tov�bbra is olyan gyenges�g maradt, amiben gyakran elvesz�tette az �nkontrollj�t.

A k�vetkez� �vben, Kr.e. 327-ben Alexandrosz m�g k�t szogd hegyvid�ki er�d�tm�nyt foglalt el. Ezut�n az ellen�ll�s teljesen megsz�nt. K�t �vig l�zadt Szogdiana Alexandrosz ellen, �s vonta bele �jabb �s �jabb csat�roz�sba, de v�g�l a legt�bben meghaltak vagy rabszolgasorba jutottak. Miel�tt Nagy S�ndor visszat�rt volna Baktri�ba, 11000 f�b�l �ll� katonas�got hagyott Szogdiana megsz�llt ter�letein.

Alexandrosz Baktri�ban (Kr.e. 327)

Baktr�ba visszat�rve Alexandrosz egy sor olyan parancsot adott ki, amely nem nyerte el a katon�k vezet�inek tetsz�s�t. Mivel a szogdianai hadj�ratokban a baktriai lovasok kit�n� seg�ts�gnek bizonyultak, Alexandrosz megparancsolta a hadvez�reinek, hogy 30000 perzsa �s baktriai ifj�t k�pezzenek ki a maked�n harcmodor szerint. A lovass�gban is alkalmazta a helyieket. A katon�k idegenkedve fogadt�k a parancsot, mert m�g mindig nem b�ztak a perzs�kban.

Alexandrosz Baktri�ban feles�g�l vette Roxanet, egy el�kel� szogd, Ox�art�sz (nem azonos Dareiosz testv�r�vel) l�ny�t. A h�zass�g ok�r�l elt�r� v�lem�nyek sz�lettek. Plutarkhosz szerint szerelemb�l vette el, hiszen az els� pillant�sra beleszeretett �zsia legszebb asszony�ba. Ezenk�v�l megpr�b�lta bevezetni a perzsa udvari etikettet. Ennek egyik r�sze volt az a szok�s, hogy aki a kir�ly el� j�rul, az t�rdre veti mag�t. De katon�i ellen�ll�s�n megbukott, hiszen a b�szke maked�nok �s g�r�g�k csak isteneik el�tt t�rdeltek le. �gy Alexandrosz legt�bb hadvez�re annyira megal�z�nak �rezte ezt, hogy megtagadta. Csak a perzsa alattval�k sz�m�ra maradt k�telez�.

Alexandrosz hasonl� rendelkez�seit szint�n annyira megal�z�nak �rezt�k, hogy a g�r�g katon�k k�z�tt ny�lt l�zad�s l�trej�tte fenyegetett. Hogy ezt megel�zze, Alexandrosz a k�s�ret�ben l�v� emberek egy r�sz�t, k�z�tt�k udvari �letrajz�r�j�t is, kiv�geztette.

Az indiai hadj�rat (Kr.e. 326)

Nagy S�ndor �s P�rosz. Charles Le Brun festm�nye (1673)

A perzsa birodalom eg�sz�nek megh�d�t�sa ut�n Alexandrosz hat�rozatot hozott arr�l, hogy birodalm�t keleti ir�nyba terjeszti ki. India a g�r�g�k sz�m�ra legend�k k�d�be vesz� ter�let volt, amit senki nem ismert. Az a ter�let, amelyet akkor Indiak�nt ismertek, nem azonos a mai Indi�val. Ott kezd�d�tt, ahol a perzsa birodalom v�get �rt: Kelet-Afganiszt�nban. Fel�lelte Pakiszt�nt �s term�szetesen a mai Indi�t. Az akkori India nyugati ter�lete I. Dareiosz uralkod�sa alatt a perzsa birodalom r�sze volt. India nem volt egys�ges �llam, hanem sz�mos kev�ss� ismert kis �llamb�l �llt. Az indiai hadj�ratnak nem volt katonai oka, val�sz�n�leg Alexandrosz k�v�ncsis�g�val �s harci kedv�vel magyar�zhat�.

326 elej�n k�t g�r�g-perzsa hadtest indult el a Kabul foly� v�lgy�be, amely akkoriban India r�sze volt. Az el�renyomul�s k�l�n�sen kegyetlen volt. Alexandrosz a megh�d�tott ter�leteken egyre ritk�bban gyakorolt nagylelk�s�get. V�rosokat �s falvakat romboltatott le �s a lakoss�got meg�lette. A k�t hadsereg az Indusn�l tal�lkozott. Alexandrosz a Kabul �s az Indus k�z�tt fekv� ter�letet Gandhara provinci�nak nevezte el, �s k�s�ret�nek tagj�t, Nikan�rt nevezte ki helytart�v�.

Az Indus m�sik partj�n Alexandrosz k�ld�tts�g�t fogadta Omphisz, Taxila kir�lya. Taxila kb. 30 km-re fek�dt a mai Iszlamabadt�l. Alexandrosz Omphisz udvar�ban felsz�l�totta Pandzsab t�bbi �llam�t, hogy h�doljanak be neki �s ismerj�k el istennek. Ezt a H�daszp�sz (Dzsel�m) foly� t�lpartj�n fekv� Pauravasz kir�lya, P�rosz megtagadta. M�jusban, az es�s id�szakban kelt �t Alexandrosz a H�daszp�szen �s legy�zte a P�rosz fia �ltal vezetett lovas sereget. A g�r�g�k �s a perzs�k tov�bb vonultak kelet fel�. Sz�mszer�leg f�l�nyben voltak P�rosz sereg�vel szemben, de nehezen igazodtak el az �lland� es�z�sben a d�s erd�s ter�leten. K�zben �rtes�t�seket kaptak arr�l, hogy P�rosz harci elef�ntokb�l �ll� egys�get tart fenn, amivel a g�r�g�k m�g soha azel�tt nem k�zd�ttek meg. A H�szpad�sz melletti csat�ban legy�zt�k az indiaiakat. Ebben a csat�ban veszett oda Alexandrosz kedvenc lova, Bukephalosz, de m�s forr�sok szerint m�r a csata el�tt id�skori gyenges�gben pusztult el. Az � eml�k�re alap�totta Alexandrosz Bukephala v�ros�t, (ma Dzsalapur). Porosz a csat�ban megsebes�lt, �s � lett Alexandrosz helytart�ja Pauravaszban.

Messze keleten, a Gangeszn�l fek�dt Magadha fejedelems�ge, amit maguk a pandzsabiak is alig ismertek. Alexandrosz ezt a f�ldet is meg akarta h�d�tani. A heves monszunes�kben k�zd�tte mag�t tov�bb a demoraliz�lt sereg �s az egyik meg�radt foly� ut�n kelt �t a m�sikon. J�lius v�g�n �rt�k el a H�phaszisz (ma Biasz) foly�t, �s Magdaha egyre t�volabbinak t�nt. A katon�k fell�zadtak �s megtagadt�k a tov�bbvonul�st. Alexandrosz mag�nk�v�l volt, de sem a sz�noklatok, sem az �g�retek nem hatottak a v�gs�kig kimer�lt emberekre. Alexandrosz a H�phaszisz partj�n alap�tott m�g egy Alexandri�t, ahol veter�nokat telep�tette le, akik m�r csak rem�nykedhettek abban, hogy valaha visszat�rnek G�r�gorsz�gba.

Visszat�r�s Perzsi�ba (Kr.e. 326–325)

Nagy S�ndor hadj�ratainak �tvonala

A H�daszp�szig vezet� neh�z �t szeptemberig tartott. Bukephal�ban 800 haj�t �p�ttetett, amelyekkel a foly�n eg�szen az Indiai-�ce�nig kellett lehaj�zni. Ez azonban nem volt el�g arra, hogy az eg�sz sereget elsz�ll�tsa, �gy a haj�kat a gyalogosok a parton k�s�rt�k. Novemberben hagyt�k el Bukephal�t, �s t�z nap m�lva el�rt�k azt a pontot, ahol a H�daszp�sz tal�lkozik az Akeszinesszel (ma Chenab) egy zuhatagban, s ezen a helyen sok haj� s�llyedt el �s sok g�r�g katona halt meg.

A tov�bbi �t olyan indiai �llamokon vezetett �t, amelyeket Alexandrosz nem ig�zott le. A sereget �jra �s �jra megt�madt�k, �s a g�r�g�k �s a perzs�k elpuszt�tott�k a falvakat �s v�rosokat, ami az �tjukba esett. Alexandroszt az egyik csat�ban egy ny�l s�lyosan megsebes�tette. A v�ll�n kereszt�l a t�dej�t is �rte, de Alexandrosz t�l�lte. A l�badoz�s�nak idej�t arra haszn�lta fel, hogy egy �jabb v�rost alap�tson az Akeszinesz �s az Indus �sszefoly�s�n�l, amelynek mai neve Uch. Az �j provincia helytart�j�v� pedig ap�s�t, Ox�art�szt nevezte ki.

Amikor Alexandrosz megt�madta Sindh v�ros�t, serege el�tt szabadd� v�lt az �t d�l fel�. Miel�tt a monszun �jra elkezd�d�tt, a sereg 325-ben el�rte az Indus torkolat�t �s az Indiai-�ce�nt. Alexandrosz itt egy �jabb v�rost alap�tott, X�linepoliszt (ma Bahmanabad) �s meger�s�tette flott�j�t. Mivel csak serege negyed�t tudta a tengeri �ton elind�tani, a nagyobb r�sz�vel sz�razf�ld�n kellett visszat�rni Perzsi�ba. 325 augusztus�ban a sz�razf�ldi sereg Alexandrosz vezet�s�vel �tnak indult. A flotta Nearkhosz parancsnoks�ga alatt egy h�nappal k�s�bb sietve kelt �tra, mivel az �slakosok k�z�tt l�zad�s kezd�d�tt.

A mai Beludzsiszt�n neve akkoriban Gedroszia volt. J�llehet a perzs�k �vt�k a gedrosziai sivatagon val� �tkel�st�l, Alexandrosz v�llalta a kock�zatot, hiszen val�sz�n�leg ez volt a legr�videbb �t, s az �ce�n parti hegys�gek is erre k�nyszer�tett�k. A hadsereg l�tsz�ma ma is k�rd�ses; a 100000 f�l�tti sz�mok bizonyosan t�lzottak, a 30000 k�r�li becsl�sek ink�bb re�lisak. A hatvan napig tart� vesz�ds�ges �tkel�s alatt a h�guta, a kisz�rad�s �s a f�rads�g tizedelte a hadsereg tagjait �s a k�s�r�ket: a f�rfiak fele �s az �sszes asszony �s gyerek odaveszett. Alexandrosz a katon�ival egy�tt gyalogolt, �s vel�k t�rte a h�s�get �s a sz�razs�got. Decemberben �rtek a katon�k Pur�ba (ma Bampur), Perzsia egyik d�li hat�rv�ros�ba.

A sz�zai menyegz�, l�zong�s Opiszban (Kr.e 324)

Miut�n visszat�r�s�ket meg�nnepelt�k, Alexander 324 janu�rj�ban egy �jabb Alexandri�t alap�tott (ma Golashkerd). �tjuk v�g�n Sz�z�ba �rtek Nearkhosz �s emberei is, akik sz�m�ra a tengeri �t tov�bb tartott. Egy �jabb �nneps�get tartottak, amelyen 10000 g�r�g �s maked�n katona �s 10000 perzsa n� k�t�tt h�zass�got. Alexandrosz c�lja a t�meges h�zass�gk�t�ssel az volt, hogy a m�g mindig ellens�ges g�r�g�ket �s perzs�kat kib�k�tse; a katon�knak jutalmul ad�ss�guk elenged�s�t �g�rte. � is p�ld�val j�rt el�l, hiszen feles�g�l vette Dareiosz l�ny�t. A h�zass�gk�t�s perzsa ritu�l� szerint ment v�gbe. Ezzel a h�zass�ggal csup�n hatalm�t szil�rd�totta meg. A perzsa �llam egy tov�bbi jelk�p�t �tv�ve H�phaisztiont, aki hossz� �vek �ta volt a bar�tja �s iv�cimbor�ja, kinevezte vez�rnek (hal�la ut�n Perdikkasz vette �t a tiszts�get), �s hadvez�r�t, Ptolemaioszt el�k�stol�nak. Nyugaton mindk�t c�m ismeretlen volt.

Az �talak�t�sok csak n�velt�k a szakad�kot Alexandrosz �s a maked�n hadvez�rek k�z�tt. A perzsa katon�k sz�mar�nya a hadseregben a g�r�g�k ellen�ben n�tt, �s �gy att�l tartottak, hogy eg�szen eljelent�ktelenednek. A perzs�k egyre magasabb rangot t�lt�ttek be, ami a g�r�g�ket nagyon zavarta. Amint a hadsereg el�rte a Tigris melletti Opisz v�ros�t, Alexandrosz sok maked�nnak megengedte, hogy visszat�rjen G�r�gorsz�gba. Amit �k v�rva v�rtak, az ellent�tek forr�sa lett, hiszen a hely�ket Alexandrosz perzs�kkal t�lt�tte be. Kider�lt a sz�mukra, hogy Alexandrosz egy�ltal�n nem sz�m�t r�juk, s ez l�zad�shoz vezetett. V�g�l, miut�n l�tt�k, hogy S�ndor nem enged, �k k�ldtek k�ld�tts�get urukhoz, hogy bocs�nat�t k�rj�k. Alexandrosz megbocs�tott �s �nnep�lyesen im�t mondott a g�r�g papok �s perzsa m�gusok t�rsas�g�ban, hogy a birodalm�ban bar�ts�g �s �sszetart�s legyen. A k�vetkez� napokban 11500 g�r�g katona indult vissza haz�j�ba.

324 �sz�n Alexandrosz Ekbatan�ba ment, ahol bar�tja, H�phaisztion alkoholm�rgez�sben meghalt. Alexandrosz m�ly gy�szba mer�lt. Bar�tja orvos�t kiv�geztette, t�bb napos b�jt�t tartott, �s hatalmas temet�si szertart�st rendezett. De a hal�lesetben nem l�tta a sors int�s�t, �s italoz�, kicsapong� �letm�dj�n semmit nem v�ltoztatott.

Alexandrosz hal�la Babilonban (Kr.e. 323)

Nagy S�ndor �ll�t�lagos szarkof�gja

Kr.e. 323 febru�rj�ban Alexandrosz visszat�rt Babilonba. Itt felv�zolta egy �j hadj�rat terveit: az Arab-f�lszigetet akarta megh�d�tani. Ez csak az els� l�p�s lett volna, hiszen a hadj�rat tov�bb folytat�dott volna. T�volabbi terveiben szerepelt a F�ldk�zi-tenger nyugati medenc�j�nek elfoglal�sa Karth�g�val �s R�m�val egy�tt. El akart jutni eg�szen a Gibralt�rig. Hozz� is l�tott a hadj�rat el�k�sz�t�s�hez: Nearkhosszal megbesz�lte egy �jonnan fel�ll�tand� hatalmas haj�had terveit, valamint strat�giai fontoss�g� t�maszpontok fel�ll�t�s�t hat�rozta el. J�niusban megbetegedett, s b�r a g�r�g orvosok mindent megtettek, Nagy S�ndor emberfeletti meger�ltet�st�l �s alkoholt�l megt�rt szervezete nem b�rt ellen�llni a k�rnak, �s Kr.e. 323. j�nius 13-�n, nem eg�szen harminck�t �vesen meghalt.

Hal�l�nak oka az �kori h�rad�sok alapj�n val�sz�n�s�thet�. Az antik le�r�sok arra engednek k�vetkeztetni, hogy Nagy S�ndor t�d�gyullad�ssal s�lyosb�tott mal�ri�ban halt meg. Annyi bizonyos, hogy az �lland� fizikai ig�nybev�tel, a kicsapong� �letm�d �s a m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s hatalmas k�rt tettek a szervezet�ben, s ez�rt a m�jzsugorod�s sem kiz�rt, mint hal�l�nak egyik oka.

Hal�la ut�n sz�lte meg Roxane Nagy S�ndor egyetlen fi�t, IV. Alexandroszt.

Nagy S�ndor birodalm�nak sorsa

Alexandrosz hal�la ut�n hatalmas, de kell�en meg nem szil�rd�tott birodalma r�vid id� alatt darabokra hullott. Nagy S�ndor nem jel�lt ki �r�k�st maga ut�n. �, aki mindig mindenre sz�m�tott, arra az egyre nem, hogy meghalhat. Ez�rt szinte hal�la pillanat�ban megindult az �njel�lt �r�k�s�k, a diadokhoszok k�z�tt a harc az �r�ks�g�rt: Kasszandrosz, Antipatrosz fia Maked�ni�t �s G�r�gorsz�g eur�pai r�sz�t szerezte meg, �s megalap�totta az Antagonid�k uralm�t; L�szimakhosz Kis-�zsi�ban �s Thr�ki�ban alap�tott birodalmat (k�s�bb meg�lt�k), I. Szeleukosz Mezopot�mi�ban �s Sz�ri�ban jutott hatalomra �s I. Ptolemaiosz Egyiptomban. A birodalom romjain t�bb kisebb �llam is l�trej�tt: Pergamon, Bith�nia, Kappad�kia, �s egyes g�r�g �llamoknak is siker�lt meg�rizni�k f�ggetlens�g�ket, mint Kr�t�nak �s Rhodosznak.

A h�bor�knak �s hatalmi harcoknak Nagy S�ndor csal�dja is �ldozatul esett. Roxane meggyilkoltatta Alexandrosz m�sodik feles�g�t, Ol�mpiasz meg�lette Alexandrosz f�lkegyelm�, uralkod�sra alkalmatlan f�ltestv�r�t csal�dj�val egy�tt. Kasszandrosz meg�lette Ol�mpiaszt, majd Roxan�t a kisfi�val egy�tt. Tizenh�rom �vvel hal�la ut�n k�zvetlen csal�dj�b�l �s ut�daib�l senki nem volt �letben. R�gi harcost�rsai k�z�l csak Antipatrosz halt meg term�szetes hal�llal. Birodalm�b�l h�rom jelent�s ut�d�llam �s uralkod�h�z n�tt ki: az Antigonid�k Maked�ni�ban Kr.e. 148-ig, a Szeleukid�k Sz�ri�ban Kr.e. 64-ig �s a Ptolemaid�k Egyiptomban Kr.e. 30-ig uralkodtak.

T�rt�nelmi jelent�s�ge

Nagy S�ndor �s Arisztotel�sz

Nagy S�ndor tetteit tal�n rendk�v�l �sszetett szem�lyis�ge magyar�zza: maked�n kir�ly, hell�n vil�gpolg�r �s keleti �nk�ny�r volt egyszem�lyben. Arisztotel�sz tan�tv�nyak�nt viselkedett, amikor Th�b�ban megk�m�lte Pindarosz h�z�t, maked�n kir�lyk�nt, amikor megszerezte apja �r�ks�g�t, hell�n vil�gpolg�rk�nt, amikor Perzsia megh�d�t�s�ra indult, �s keleti despotak�nt, amikor kiv�geztette Parmeni�nt.

Arisztotel�sz meg�llap�t�sa: „a hell�ns�g a vil�g ur�v� lehetne, ha egys�ges �llamszervezetbe t�m�r�lne”, vez�rfonal volt sz�m�ra. R�j�tt, hogy a g�r�g�k csak a perzs�k ellen�ben hajland�k az egys�gre. Az egys�ges �llam l�trej�tt�nek els� l�p�se volt a perzsaellenes hadj�rat. Ahhoz, hogy a hell�n egys�ges kult�r�ra alapozhassa hatalmas birodalm�t, a provinci�lis perzs�kkal �s a konzervat�v maked�nokkal szemben a keleti �nk�nyuralmi m�dszereket kellett bevetnie. Korl�tlan hatalm� �rnak kellett mutatkoznia, egy�bk�nt az el�rt eredm�nyeket megsemmis�ti az �llam hat�rain bel�l �l� n�pek egym�s k�z�tti h�bor�ja.

Utols� �veiben jellem�ben er�teljesen el�t�rbe ker�ltek az �nk�nyuralkod�i von�sok. T�bb tett�re ma sem tal�lnak igaz�n logikus magyar�zatot a kutat�k. Val�sz�n�leg ha valaki megk�rdezte volna, mi�rt h�d�totta meg Indi�t, a v�lasz lakonikusan egyszer� lett volna: „Mert ott volt.” (V. �. Edmund Hillary)

Jellem�nek legpozit�vabb von�sai a csat�kban, katon�i k�z�tt jelentek meg. B�tor volt, gondolkod�s n�lk�l vetette bele mag�t a harc s�r�j�be. Csatat�ren hozott d�nt�sei, gyors felfog�k�pess�ge �s taktikai �rz�ke p�rj�t ritk�tott�k. B�r az apj�t�l �r�k�lt hadi g�pezet, a hihetetlen�l j�l kik�pzett maked�n hadsereg seg�tette, saj�t k�pess�gei, az, hogy �szt�n�sen tudta, mikor kell t�madni, vagy visszavonulni, a vil�gt�rt�nelem legnagyobb hadvez�rei k�z�tt biztos�tj�k a hely�t.

Birodalm�nak buk�sa ily r�vid uralkod�s ut�n szinte t�rv�nyszer� volt. T�l nagy volt, t�l nagyok voltak a k�l�nbs�gek a t�l sok nemzetis�g k�z�tt, �s t�l kev�s ideje volt a megszil�rd�t�s�ra. Az egyes orsz�gok a gazdas�gi-t�rsadalmi fejl�d�s k�l�nb�z� fok�n �lltak, �s minden n�pnek m�s szok�sai �s politikai hagyom�nyai voltak. A birodalom Nagy S�ndor hal�la idej�n csak laza katonai-adminisztrat�v sz�vets�g volt, amelyet Alexandrosz szem�lye k�t�tt �ssze, �s hal�l�val ez a k�tel�k megsz�nt.