Hideg"h�bor�"

A hidegh�bor� sok nemzetk�zi fesz�lts�ggel j�r� korszak volt 1947. �s 1991. k�z�tt, amelyet a k�t szuperhatalom, az Amerikai Egyes�lt �llamok �s a Szovjetuni� k�z�tti folytonos rivaliz�l�s jellemzett. A hidegh�bor� kifejez�s oximoron, mivel a sz� szoros �rtelm�ben h�bor� nem t�rt ki a k�t orsz�g k�z�tt - a hidegh�bor� a m�sodik vil�gh�bor� k�t nyertes nagyhatalm�nak ideol�giai �sszecsap�s�b�l �llt. Ebben az id�szakban volt k�zzelfoghat� a nukle�ris fenyeget�s �s ekkor indult fegyverkez�si verseny �s az �rverseny is. A hidegh�bor� fogalma Bernard Baruch amerikai politikai tan�csad�t�l sz�rmazik, aki 1947. �prilis�ban haszn�lta el�sz�r a Truman-doktr�na megvitat�sakor.

Az �ramutat� ir�ny�ban: John F. Kennedy amerikai eln�k �s Nyikita Hruscsov szovjet p�rtf�titk�r tal�lkoz�ja B�csben, 1961-ben; kelet-n�met hat�r�r�k a Berlini faln�l; az els� szovjet nukle�ris fegyver, Joe-1 tesztel�se; amerikai katon�k Vietnamban a vietnami h�bor� idej�n; a Szputnyik-1 fell�v�se

Az szemben�ll� blokkok kialakul�sa (1945-1955)

A Hidegh�bor� szembe�ll� feleinek eloszl�sa. A v�r�s a szovjet sz�vets�geseket, a k�k az amerikai sz�vets�geseket jel�li. A z�ld ter�letek jelzik az �n. harmadik vil�got.

A m�sodik vil�gh�bor� v�g�re a k�t gy�ztes nagyhatalom k�z�tti egyre nehezebben tarthat� sz�vets�g m�r nem tudott ellen�llni a Szovjetuni� �s az Egyes�lt �llamok ellent�tes ideol�gi�inak �s nagyhatalmi rivaliz�l�s�nak. Mindk�t nagyhatalom a v�delme alatt �ll� eur�pai orsz�gokb�l egy katonai sz�vets�get kov�csolt: nagyr�szt nyugaton 1949-ben az Egyes�lt �llamok vezet�s�vel kialakult az �szak-Atlanti Szerz�d�s Sz�vets�ge, keleten pedig 1955-ben szovjet ir�ny�t�s alatt a Vars�i Szerz�d�s.

Winston Churchill 1946. m�rcius�ban az amerikai Fulton egyetemen tartott h�res besz�d�ben kijelentette, hogy egy „Baltikumt�l Adri�ig tart� vasf�gg�ny hullott le Eur�p�ra”. Ez azonban csak 1948. ut�n lett igaz, amikor is a pr�gai puccs sor�n a kommunist�k Csehszlov�ki�ban megragadt�k a hatalmat.

G�r�gorsz�gban a kommunist�k Moszkva �mogat�s�val t�zelt�k fel a polg�rh�bor�t; Franciaorsz�gban �s Olaszorsz�gban a kommunista p�rtok jutottak v�laszt�si gy�zelemhez. Mao Ce-tung vezet�se alatt hamarosan K�na is a kommunizmus b�sty�j�v� v�lt. A v�lt vagy val�s szovjet fenyeget�sre v�laszul 1947-ben Harry Truman eln�k megh�rdette az �n. Truman-doktr�n�t, azaz a kommunizmus feltart�ztat�s�t h�rdet� politik�j�t (containment), mivel v�lem�nye szerint a h�bor� ut�ni viszonyok t�ptalaj�ul szolg�ltak a kommunizmus terjed�s�hez.

A kommunizmus nyugat-eur�pai terjeszked�s�nek megakad�lyoz�s�ra 1947-ben beind�tott�k a Marshall-tervet, amelynek keret�n bel�l az Egyes�lt �llamok t�bb milli�rd doll�rros seg�llyel k�v�nta �jj��p�teni a h�bor�ban lerombolt gazdas�gokat. Az �sszes olyan orsz�g elfogadta ezt a seg�lyt, ahol nem �llom�sozott a V�r�s Hadsereg. Az amerikai seg�ly hat�sai gyorsak �s azonnaliak voltak: a francia kommunista p�rt p�ld�ul 1981-ig kiker�lt a korm�nyz�sb�l.

M�r 1947-ben megsz�letett a szovjetek v�lasza - a befoly�suk al� tartoz� orsz�gokat a egys�ges, keleti blokk� kov�csolt�k. Andrej Zsdanov �s Nyikolaj Voznyeszenszkij megalkotta a „k�t vil�gr�l” sz�l� doktrin�t �s kijelentette, hogy a kommunizmus �s a kapitalizmus �sszecsap�sa elker�lhetetlen.

1948-1953: a v�ls�gok kora

A berlini blok�d: 1948. m�jus - 1949. szeptember

Vasf�gg�ny

N�metorsz�g gyorsan a hidegh�bor� k�zep�n tal�lta mag�t: a m�sodik vil�gh�bor� befejez�se �ta Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, az Egyes�lt �llamok �s a Szovjetuni� t�bb megsz�ll�si �vezetre osztotta fel. A szovjet z�na �ltal k�r�lvett Nyugat-Berlinbe l�gi �ton illetve aut�p�ly�n �s vas�ton lehetett eljutni. 1948-ban a francia, a brit �s az amerikai z�n�k egybeolvadtak �s az elszabadult infl�ci� megf�kez�s�re ott bevezett�k az �j n�met m�rk�t. Szt�lin a jaltai egyezm�ny ellen�re Nyugat-Berlint is az ir�ny�t�sa al� szeretn� vonni, ez�rt a v�rost 1948. j�nius 23-�t�l blok�d al� vonta. Az amerikaiak egy hatalmas l�gihidat szerveztek meg a v�ros ell�t�s�ra, �s a sz�nt�l az �lelmiszerig minden sz�ks�ges anyagot rep�l�g�ppel sz�ll�tottak Berlinbe. T�bb, mint egy �ven �t �r�nk�nt egy tucantnyi g�p sz�llt le a v�ros nyugati rep�l�terein. 1949. m�jus 12-�n Szt�lin tudom�sul vette a terv kudarc�t �s feloldotta a blok�dot.

A blok�d els�dleges k�vetkezm�nyek�nt az amerikai, francia �s brit z�n�kb�l megalakult a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g, f�v�rosa pedig Bonn lett. A szovjet z�n�b�l lett a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g, melynek f�v�rosa Berlin volt. A k�t orsz�got egy vasf�gg�ny v�lasztotta el, �s nem ismert�k el egym�st.

A K�nai N�pi Demokratikus K�zt�rsas�g megalakul�sa: 1949. okt�ber 1.

K�n�ban az 1910-es �vek �ta tartott a Mao Ce-tung vezette kommunist�k �s a Csang Kaj Sek vezette Kuomingtang polg�rh�bor�ja. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n az el�bbieket a Szovjetuni�, az ut�bbiakat az Egyes�lt �llamok t�mogatta. Az amerikai seg�ly azonban elapadt, �s 1949-re a K�nai Kommunista P�rt szinte az eg�sz orsz�got ir�ny�t�sa al� vonta. Okt�ber elsej�n Pekingben kiki�ltott�k a K�nai N�pi Demokratikus K�zt�rsas�got. Csang Kaj Sek Form�za sziget�re menek�lt, ahol megalap�totta Tajvant, egy disszidens K�n�t. A k�t K�na, ak�rcsak a k�t N�metorsz�g, k�lcs�n�sen nem ismerte el egym�st.

A koreai h�bor�:1950-1953

R�szletesen l�sd: www.gportal.hu/addes

Ideol�giai h�bor�

• Az Egyes�lt �llamokban megjelenik a mccarthyzmus, az amerikai korm�nyt felforgat�, v�lt kommunist�k ut�ni boszork�ny�ld�z�s. A Rosenberg-h�zasp�r esete tal�n a legh�resebb: a zsid� h�zasp�rt azzal gyanus�tott�k, hogy a szovjeteknek �tadt�k az atombomba tikt�t. Ethel �s Julius Rosenberget hal�lra �t�lt�k, majd kiv�gezt�k. Az eset Eur�pa-szerte felh�borod�st v�ltott ki, �m a napjainkra megnyitott KGB akt�k szerint a Rosenberg-h�zasp�r csakugyan b�n�s volt.
• A Szovjetuni�ban egym�st k�vetik az ideol�giai kirakatperek - az �tvenes �vek elej�n a „tit�ista bandit�k” elleni tisztogat�s volt �ppen napirenden.

B�k�s egy�tt�l�s �s �jabb kr�zisek: 1953 - 1962

A b�k�s egy�tt�l�s

1953-ban Szt�lin meghalt. Ut�dja, Nyikita Hruscsov a Szovjet Kommunista P�rt XX. kongresszus�n el�t�lte Szt�lin b�neit �s a b�k�s egy�t�l�s politik�j�t h�rdette meg, amelyben enged�lyezte, hogy egyes �llamok ne legyenek kommunist�k.

B�r hivatalosan a k�t nagyhatalom k�zvetlen�l soha nem csapott �ssze, forr�sok szerint t�bb sz�z amerikai k�mrep�l�t l�ttek le ebben az id�szakban a szovjet l�gt�rben. 1956. ut�n az amerikaiak a Lockheed U-2 k�mrep�l�vel t�bb, mint 20 000 m�ter magass�g biztons�g�b�l figyelhett�k meg a szovjet ipari �s katonai komplexumokat. 1960. m�jus elsej�n azonban a k�s�bb U-2 incidens n�ven h�ress� v�lt v�ls�g nyit�nyak�nt az egyik ilyen k�mrep�l�t a szovjet l�gv�delem lel�tte. A pil�ta, Francis Gary Powers fogs�gba esett majd egy jelent�s sajt�visszhangot kapott kirakatper keret�n bel�l k�mked�s�rt b�rt�nre �t�lt�k. Az amerikaiak ezut�n egyre modernebb k�mrep�l�ket fejlesztettek ki, majd k�mm�holdakat is fell�ttek az �rbe.

1956-ra azonban �jabb v�ls�gok alakulnak ki:

• Az 1956-os forradalom
• A szuezi v�ls�g

A kubai rak�tav�ls�g

A kubai rak�tav�ls�g a vil�got az atomh�bor� sz�l�re sodorta. A Szovjetuni� atomt�ltetekkel felszerelt k�z�p-hat�t�vols�g� rak�t�kat telep�tett Kub�ba. Az Egyes�lt �llamok egy Lockheed U-2 k�mrep�l� seg�ts�g�vel vette �szre a rak�t�k telep�t�s�t. A v�ls�g felold�s�t az jelentette, hogy az amerikaiak kivont�k a t�r�korsz�gi Izmirbe telep�tett rak�t�ikat.

Enyh�l�s

A vietn�mi h�bor�

R�szletesen l�sd: www.gportal.hu/addes

Meg�jult konfliktusok

• Afganiszt�n 1979
• Hidegh�bor�s fegyverkez�si verseny - csillagh�bor� / SDI

A hidegh�bor� v�ge : a Szovjetuni� sz�thull�sa (1989-1991)

A hidegh�bor� v�ge a berlini fal led�nt�s�vel kezd�d�tt 1989-ben. 1990-ben �jraegyes�lt a k�t N�metorsz�g, az eur�pai orsz�gok a demokr�cia �tj�ra l�ptek �s 1991-ben sz�thullott a Szovjetuni�.