Wolfgang Amadeus Mozart (Salzburg, 1756. janu�r 27. – B�cs, 1791. december 5.) osztr�k klasszicista zeneszerz�, a b�csi klasszicizmus egyik vez�ralakja, az eur�pai komolyzene t�rt�net�nek egyik legnagyobb alkot�ja, az egyik legj�tszottabb �s legismertebb szerz�, aki szinte minden m�fajban alkotott (kamarazen�t�l a szimf�ni�kon �s versenym�veken �t eg�szen az egyh�zi zen�ig, ill. az oper�kig).

Wolfgang Amadeus Mozart, Barbara Kraft posztmuszt festm�nye 1819-b�l.

�lete

Korai �vei

Mozart ebben a h�zban sz�letett (Salzburg, 9 Getreidegasse)

Wolfgang Amadeus Mozart 1756. janu�r 27-�n sz�letett Salzburgban, a mai Ausztria ter�let�n. �desapja Leopold Mozart (1719-1787), zeneszerz�, �desanyja Anna Maria Pertl (1720-1778). A v�ros azonban abban az id�ben a N�met-r�mai Birodalom egy �rseks�ge volt. Sz�let�se m�snapj�n keresztelt�k meg a Szt. Rupert katedr�lisban, Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus Mozart n�vre.

A neve els� r�sz�t a a keresztel�s d�tuma (janu�r 28.) miatt kapta: ez ugyanis Aranysz�j� Szent J�nos (Johannes Chrysostom) napja. A Wolfgangus nagyapja neve volt, a Theophilus pedig �kapja. K�s�bb apja elhagyta a Johannes Chrysostomus r�szt, a Wolfgangust pedig Wolfgangra r�vid�tette.

Mozart szerette a k�z�ps� nev�t v�ltoztani, amelyik az istenszeret�t jelenti: hol az Amadeust (latin), hol az Amad� (francia) v�ltozatot, nagyritk�n a Gottliebet (n�met).

Am�gy az apr�bb n�vv�ltoztat�sok ebben az id�ben igen divatosak voltak: eg�szen k�zeli p�lda Joseph Haydn (Josef, Giuseppe, J�zsef) vagy Ludwig van Beethoven (Luigi, Louis).

Mozart egy�bk�nt saj�t mag�t a k�s�bbiekben leggyakrabban Wolfgang Amad� Mozartnak h�vta.

Utaz�sai sor�n Mozart sok zen�sszel tal�lkozott, �s megismerte sz�mos nagy zeneszerz� (Johann Sebastian Bach, Georg Friderich H�ndel, �s Joseph Haydn) m�veit. Nem csak a muzsikusokra figyelt fel: annyira leny�g�zte a Benjamin Franklin �ltal k�sz�tett �vegharmonika, hogy kompon�lt n�h�ny m�vet a hangszerre.

Koncertk�r�t Nyugat-Eur�p�ban

Egy nem teljesen autentikus k�p, Jean-Baptiste Greuze 1763-ban, P�rizsban k�sz�lt m�ve

Mozart zenei tehets�ge nagyon kor�n, kb. 3-4 �ves kor�ban megmutatkozott. Apja, Leopold Mozart, aki kora egyik legkiv�l�bb zenepedag�gusa volt, heged�iskol�j�t, a Versuch einer gr�ndlichen Violinschul�t pont fia, Wolfgang sz�let�s�nek �v�ben, 1756-ban publik�lt�k. Leopold Mozart m�r igen hamar zenei k�pz�sben r�szes�tette fi�t, zongor�zni �s heged�lni tan�totta. A gyermeke zenei k�pess�gei nagyon gyorsan fejl�dtek.

N�v�re – Maria Anna Mozart (Nannerl) – kott�sk�nyv�be �rt darabok n�melyik�t m�r n�gy�ves kor�ban megtanulta �s j�tszotta, els� ismert kompoz�ci�i pedig Leopold papa feljegyz�se szerint 1761 elej�r�l sz�rmaznak. A legkor�bbi darabjait le�rni m�g nem tudta, ezen m�vek kiz�r�lag apj�nak k�z�r�s�val maradtak fenn, �gy eld�nthetetlen, hogy apja mennyit adott hozz�, ill. vett el.

1761 szeptember�ben l�pett fel el�sz�r nyilv�nosan a salzburgi egyetem egyik sz�nh�zi el�ad�s�nak r�sztvev�jek�nt. (L�sd lejebb, a Magyar vonatkoz�sok fejezetn�l) Kor�nak csal�df�ihez hasonl�an Leopold nem l�tott semmi kivetnival�t abban, hogy fi�nak kiv�teles tehets�g�t k�zszeml�re bocs�ssa, tehets�g�t teljes m�rt�kben kihaszn�lja, a siker �s anyagi haszon rem�ny�ben.

Teh�t Leopold Mozart gyorsan felismerte, hogy jelent�s j�vedelemre tehet szert, ha bemutatja a csodagyermeket Eur�pa udvaraiban. A kis Mozart nagyon j�l zongor�zott, ak�r bek�t�tt szemmel vagy letakart k�zzel is, emellett viszonylag j�l heged�lt. Mozart n�v�re, Nannerl szint�n tehets�gesen zongor�zott, ill. heged�lt, emiatt gyakran k�s�rte �ccs�t a turn�k sor�n. Ezt igazolja az is, hogy Mozart j� n�h�ny heged�-zongoraszon�t�t �rt saj�t maga �s n�v�re sz�m�ra. Egy anekd�ta szerint mikor a kis Wolfgang megbetegedett, apja jobban agg�dott az emiatt kies� bev�tel, mint fia eg�szs�ge miatt. Elk�pzelhet�, hogy az �lland� utaz�sok �s a hideg id�j�r�s hozz�j�rult eg�szs�g�nek k�s�bbi megroml�s�hoz, ill. korai hal�l�hoz.

A gyermek Mozart. Val�sz�n�leg Pietro Antoni Lorenzoni alkot�sa. Olajfestm�ny 1763-b�l.

1762 janu�rj�ban Leopold Mozart a tehets�gesen �nekl� �s heged�l� Nannerl t�rsas�g�ban Wolfgangot M�nchenbe, majd Passaun �s Linzen kereszt�l B�csbe vitte: a gyerekek f��ri otthonokban l�ptek fel, az arisztokrat�k, t�bbek k�z�tt a bajor v�laszt�fejedelem �s M�ria Ter�zia el�tt.

1763 janu�rj�t�l �jra Salzburgban �lnek. Egy augsburgi �js�g tud�s�t�sa szerint az ekkor h�t �ves Wolfgang Amadeus feln�tt m�don j�tszott. Emellett k�l�nb�z� st�lusokban r�gt�nz�tt, lapr�l k�s�rt (�rtsd: el�je tettek egy vad idegen kott�t, �s r�gt�n lej�tszotta), letakart billenty�zeten egy megadott t�m�hoz basszust szerkesztett �s kiv�teles hall�s�nak is rendszeresen tan�bizonys�g�t adta.

Visszaeml�kez�sek szerint az igen �rz�keny gyermek f�lt a trombita �les �s magas hangj�t�l, emellett hatalmas szeretetig�ny jellemezte. �ntudata �s b�szkes�ge m�r ekkor megmutatkozott: csak olyanok el�tt j�tszott sz�vesen, akik komolyan vett�k a zen�t.

Leopold els� nagyszab�s� terve szerint a csal�d 1763 nyar�n indult el, hogy a „salzburgi csoda” megh�d�tsa az akkori Eur�pa k�t zenei f�v�ros�t, P�rizst �s Londont. A terveiknek megfelel�en valamennyi �tjukba es�, sz�mottev� zenei k�zpontot is megl�togattak, k�l�n�sen azokat, ahol gazdag adom�nyokra volt kil�t�s: M�nchent, Augsburgot, Mannheimt, Mainzt, Frankfurtot, Koblenzt, Aachent �s Br�sszelt, majd csak ezek ut�n �rkeztek meg P�rizsba, ahol �t h�napig maradtak.

1764. janu�rj�ban l�ptek fel Versailles-ban XV. Lajos el�tt. A francia f�v�rosban sz�lettek Mozart els� nyomtat�sban megjelent m�vei (C-d�r szon�ta heged�re �s billenty�s hangszerre �s D-d�r szon�ta heged�re �s billenty�s hangszerre, K. 6-7).

�prilisban indultak tov�bb Londonba, ahol tizen�t h�napot t�lt�ttek. A gyerekek sz�mos nyilv�nos koncertet adtak, de fell�pett III. Gy�rgy udvar�ban, megismerkedett a n�la huszonegy �vvel id�sebb Johann Christian Bachhal (aki a nagy Johann Sebastian Bach egyik fia volt), akivel egy�tt n�gykezesezett (hogy leck�ket kapott volna t�le, arr�l nem maradt fenn dokumentum), �s itt �rta els� szimf�ni�it (Esz-d�r, K. 16; D-d�r; K. 19).

1765 augusztus�ban indultak haza Salzburgba, Lille-ben Wolfgang ugyan megbetegedett, de szeptemberben m�r koncerteket adott Antwerpenben, Gentben, majd H�g�ban.

�jabb betegesked�s ut�n 1766 janu�rj�ban indultak tov�bb P�rizs ir�ny�ba, majd onnan Lausanne-on �s Z�richen kereszt�l Donaueschingenbe, v�g�l M�nchenen �t haza�rtek Salzburgba.

A k�vetkez� kilenc h�napot itt t�lt�tte Wolfgang. Itt hangszerelte versenym�vekk� a P�rizsban megismert zeneszerz�k szon�t�it (K. 37, 39-41 - ezek lenn�nek els� zongoraversenyei) �s �rt h�rom vok�lis m�vet is. Ezek az Apollo et Hyacintuhs, K. 38; Die Schuldigkeit des ersten Gebots, K. 35; Grabmusik, K. 42 (egy anekd�ta alapj�n val�sz�n�leg ez ut�bbit �rta egy szob�ba z�rva, hogy a salzburgi �rsek megnyugodhass�k, hogy val�ban a gyerek saj�t m�ve, �s nem apj��).

1767 szeptember�ben a csal�d B�csbe ment az egyik f�hercegn� esk�v�i �nneps�geire. A menyasszony azonban himl�ben elhunyt, �gy az udvari gy�sz �s az eg�szs�g�ket fenyeget� vesz�ly miatt n�h�ny h�t ut�n a csal�df�, Leopold Mozart �gy d�nt�tt, elhagyj�k a cs�sz�rv�rost.

1768 janu�rj�ban azonban m�ris visszat�rtek, mivel Leopold a fej�be vette: fia oper�t fog �rni B�cs sz�m�ra. A tervhez cs�sz�r is hozz�j�rult, �s �vatosan b�r, de Christoph Willibald Gluck, kora h�res operakomponist�ja is t�mogatta, a La Finta semplice (K. 51) bemutat�ja azonban k�l�nb�z� udvari intrik�k miatt v�g�l elmaradt. Mozart n�mi el�gt�telt kapott, ugyanis egy mag�nel�ad�s keret�ben okt�ber t�j�n el�adt�k egyfelvon�sos singspielj�t, a Bastien und Bastienne-t (K. 50).

1769 janu�rj�ban megint hazat�rtek Salzburgba, itt az �rseki palota sz�nh�z�ban el�adt�k a La Finta semplic�t, amit B�csben csak egy mag�nel�ad�s keret�ben. Mozart ebben az id�ben t�bb r�vid egyh�zi m�vet �rt, illetve t�ncest�lyekre men�ett-sorozatot kompon�lt, ill. ekkor sz�letett t�bb zenekari szeren�d. Okt�ber v�g�n, a tizenh�rom �ves zeneszerz�t salzburgi udvari koncertmesterr� nevezt�k ki.

It�liai turn�k

Mozart Bologn�ban

Miut�n egy �vet Salzburgban t�lt�ttek, h�rom it�liai utaz�s k�vetkezett, miut�n Leopold r�g�ta tervezte, hogy fi�t az �j zene otthon�nak sz�m�t� It�li�ba viszi, miel�tt Wolfgang t�ll�pn� a kort, amelyben tehets�ge m�g csodagyerekk�nt kelthet felt�n�st. 1769 december�t�l 1771 m�rcius�ig, 1771 augusztus�t�l december�ig, �s 1772 okt�ber�t�l 1773 m�rcius�ig.

Els� �t

Az utaz�s, amelyre ez�ttal csak Leopold �s Wolfgang mentek el, minden olyan v�rost �rintett, ahol lehet�s�g�k volt a hangversenyez�sre, vagy valamelyik befoly�sos arisztokrata k�v�ncsi lehetett Mozart j�t�k�ra. Innsbruck, Verona, Mantova, Cremona ut�n Mil�n�ba �rkeztek, ahol t�rgyaltak egy opera megrendel�s�r�l a decemberi karnev�li szezon sz�m�ra. Mozart alkalmass�g�t n�h�ny �ria meg�r�s�val kellett bizony�tania, ezek a K. 77, ill. K. 88.

Mil�n�b�l P�rm�n �t Bologn�ba mentek, ahol megl�togatt�k a neves tan�rt �s zeneteoretikust, Padre Martinit �s tal�lkoztak a legend�s kasztr�lt �nekessel, Farinellivel.

Ezut�n R�m�ba utaztak, ahol a Sixtusi k�poln�ban meghallgatt�k Gregorio Allegri Miserer�j�t, amelyet nem szabadott lem�solni, �s csak az eml�tett helyszinen hangozhatott el. Mozart �ll�t�lag – legal�bb is Leopold besz�mol�ja szerint – els� hall�sra eml�kezetb�l lejegyezett a m�vet, hab�r az egy p�ld�nyban megvolt Padre Martini k�nyvt�r�ban is, ahol Mozart elvileg l�thatta a kott�t, noha val�sz�n�leg k�pes volt a m� lejegyz�s�re.

R�m�b�l N�polyba utaztak, ahol t�bb operael�ad�st meghallgattak. Innen hazafel� vett�k az ir�nyt, menet k�zben �jra meg�lltak R�m�ban, ahol a p�pa Aranysarkanty�-rendet adom�nyozott Wolfgang Amadeusnak, majd Bologn�ba mentek, ahol megkapta a Mil�n�nak megirand� opera (Mitridate, rè di Ponto, K. 87) librett�j�t �s szereposzt�s�t, �s r�gvest neki is fogott a kompon�l�s�nak. Az �j opera bemutat�ja 1770 december�ben volt, s nagy sikert aratott (22 el�ad�st �rt meg).

Miel�tt elhagyt�k Bologn�t, Mozart sikeresen felv�telt nyert a nagy m�lt� �s nagy tiszteletnek �rvend� Accademia Filarmonica tags�gba. Ezut�n Mil�n�, Torino, Velence, Padova, Verona utvonalon t�rtek vissza Salzburgba.

M�sodik �t

Alighogy hazat�rtek, Leopold megint It�li�ba szeretett volna utazni fi�val, mivel gyermeke t�bb olasz megrendel�st is kapott. Ezek k�z�l a Ferdin�nd f�herceg Mil�n�ban tartand� esk�v�j�re megrendelt sz�npadi m�, az Ascanio in Alba (K. 111) val�sult meg. A librett�t 1771 augusztus�nak v�g�n kapta meg Mozart, �s a m� m�r szeptember v�g�re k�szen �llt. Leopold Mozart szerint a darab kirobban� siker volt, s a korszak legjelent�sebb operaszerz�j�nek sz�m�t� Johann Adolf Hasse ugyanerre az alkalomra �rott m�v�t teljesen h�tt�rbe szor�totta. Mozart arra t�rekedett, hogy Ferdin�nd f�herceg alkalmazza, de M�ria Ter�zia azonban �vta a fi�t att�l, hogy „ilyen haszontalan emberekkel” vegye k�r�l mag�t.

Mozart�k decemberben m�r ism�t Salzburgban voltak. T�relmes �s j�indulat� munkaad�juk, Sigismund Schrattenbach herceg�rsek haza�rkez�s�k ut�n n�h�ny nappal elhunyt, ut�da Hieronymus Colloredo gr�f 1772 m�rcius�ban l�pett az �rseki tr�nra, erre az alkalomra Mozart �nnepi serenat�t kompon�lt (Il sogno di Scipione, K. 126), majd j�liusban hivatalosan is az udvar szolg�lat�ba �llt 150 forint koncertmesteri fizet�ssel (az elm�lt h�rom �vben fizet�s n�lk�l alkalmazt�k).

Harmadik �t

A harmadik it�liai utaz�s 1772 okt�ber�ben indult. M�r az utaz�st megel�z� ny�ron megkapta az �j, Mil�n�nak irand� opera (Lucio Silla, K.135) sz�vegk�nyv�t. A decemberi bemutat� nem volt �t�t� siker, a darab ennek ellen�re huszonhat el�ad�st �rt meg.

Janu�rban az opera els�sz�m� �nekese, Venanzio Rauzzini sz�m�ra sz�l�motett�t kompon�lt (Exsultate, jubilate, K.165). Az apa minden�ron Salzburgon k�v�l szeretett volna �ll�st tal�lni fi�nak – t�bb f�m�lt�s�ghoz is k�rv�nyt �rt ez�gyben, de a v�lasz minden esetben elutas�t� volt, 1773 m�rcius�ban �gy �jra otthon voltak.

B�cs �s Salzburg k�z�tt, m�ncheni kudarc

Egy Mozart rajzocsak az 1800-as �vek v�g�r�l.

Leopoldnak a salzburgi zenei �letben bet�lt�tt funkci�ja sz�m�ra nem volt el�g rangos, �s ez�ltal fia lehet�s�geit is sz�k�snek tal�lta, ez�rt tervbe vette, hogy megk�s�rli a cs�sz�ri udvar, vagyis B�cs „megh�d�t�s�t”. J�liusban utaztak oda, ahol ugyan M�ria Ter�zia fogadta �ket egy mag�nkihallgat�son, de udvari alkalmaz�st azonban nem nyertek.

Wolfgang viszont kapcsolatba ker�lhetett B�cs zenei �let�vel, �s a leg�jabb m�veket, k�zt�k Joseph Haydn von�sn�gyeseit (t�bbek k�zt az akkort�jt megjelent op. 20-as sorozatot), aminek hat�s�ra hat kvartettb�l �ll� sorozatot kompon�lt (K. 168-173), melynek st�lusa j�val �rettebb �s b�csiesebb az egy �vvel kor�bban It�li�ba kompon�ltakn�l (K. 155-160).

Salzburgba val� hazat�r�s�kkor �rja Mozart els� saj�t zongoraverseny�t (D-d�r, K.175), valamint t�bb szimf�ni�t – legkor�bbi olyan darabjait, melyek a mai koncertreperto�r elengedhetetlen r�szei (g-moll, K. 183; A-d�r, K. 201) – �s n�h�ny mis�t Colloredo herceg�rsek sz�m�ra (F-d�r, K. 192; D-d�r, K. 194).

1774 nyar�n Mozart felk�r�st kapott egy opera buffa (v�gopera) meg�r�s�ra a m�ncheni karnev�li szezonra. December elej�n hagyta el Salzburgot �desapj�val, a La finta Gardiniera bemutat�j�t 1775. janu�r 13-�n, p�nteken tartott�k (tal�n a f�tum az oka a k�s�bbi sikertelens�gnek). M�nchenben mindent megtettek az�rt, hogy �ll�st kapjanak a fejedelmi udvarban – Mozart �rt egy Misericordias Domini offert�riumot (K. 222) un. „tud�s st�lusban”, hogy j� benyom�st keltsen, ezen k�v�l r�szt vett egy billenty�s vet�lked�n a kor�bban szint�n csodagyerekk�nt csod�lt Ignaz van Beecke ellenfelek�nt.

Leopold �s Wolfang er�fesz�t�sei hi�baval�nak bizonyultak, m�rciusban ism�t Salzburgban tal�lhattuk �ket, s b�r sz�mos m� sz�letett a k�vetkez� m�sf�l �vben, Mozart�k sz�m�ra egyre elviselhetetlenebb� v�lt a v�ros provinci�lis l�gk�re. Wolfgang kit�r�si v�gy�t Leopold is sz�totta.

Ebben az id�szakban sz�letett a Metastasio sz�vegk�nyv�re �rott Il rè pastore (K. 208) Maximilian Franz f�herceg l�togat�s�nak alkalm�ra, �prilis �s december k�z�tt Mozart heged�versenyeinek nagyr�sze, a k�s�bbi k�ts�ges m�veket nem sz�molva pedig a teljes (B-d�r, K. 207; D-d�r, K. 211; G-d�r, K. 216; D-d�r, K. 218; A-d�r, K. 219), h�rom zongoraverseny (B-d�r, K. 238; C-d�r „L�tzow”, K.246; F-d�r versenym� h�rom zongor�ra �s zenekarra „Lodron”, K. 242), sz�mos alkalmi darab – divertiment�k, szeren�dok, t�nct�telek – �s j�n�h�ny egyh�zi m�.

Mannheimi epiz�d

Egy, m�g nem teljesen autentikus k�p az 1780-as �vekb�l. Ez az un. „Hagenauer-Mozart” k�p.

1777-ben Wolfgang elbocs�t�s�rt folyamodott a herceg�rsekhez, aki ap�t �s fi�t egyar�nt �tj�ra engedte. Biztos �ll�s �s ez�ltal meg�lhet�s h�j�n azonban Leopold nem engedhette meg mag�nak, hogy otthagyja az udvart, �gy Wolfgang anyj�val indult P�rizs fel� szeptemberben, hogy apja �jabb nagyszab�s� terveit „v�grehajtsa”.

M�nchenen kereszt�l (a v�laszt�fejedelem udvar�ban nem volt �resed�s) Augsburgba, Leopold sz�l�v�ros�ba mentek. Itt t�bbek k�z�tt Mozart megl�togatta J. A. Steint, a neves zongorak�sz�t�t, f�gar�gt�nz�sekkel k�pr�ztatta el a helyi lakosokat, �s hangversenyt adott a leg�jabb szerzem�nyeivel. Rokonokkal is tal�lkoztak, Wolfgang �l�nk bar�ts�got k�t�tt unokah�g�val, Maria Anna Thekla Mozarttal – a k�s�bbi, meglehet�sen tr�g�r „h�gocska-levelek” c�mzettj�vel –, s feltehet�en els� szexu�lis �lm�nyei is hozz� k�t�dnek.

Okt�berben �rkeztek meg Mannheimba, amely akkor fontos zenei k�zpont volt messzef�ld�n h�res zenekara miatt, amely teljesen �j hangz�sokat k�s�rletezett ki, �s mellesleg az udvar igen rajongott a zen��rt. Mozart itt is szoros bar�ts�gba ker�lt a helyi zen�szekkel, tal�lkozott Carl Theodor v�laszt�fejedelemmel, aki ugyan kedves volt hozz�, de �ll�st nem adott neki. A telet m�gis Mannheimban t�lt�tt�k, val�sz�n�leg nagyr�szt az�rt, mert Mozart beleszeretett Aloysia Weber tizenhat �ves �nekesn�be.

Level�ben azt �rta apj�nak, hogy nem utazik P�rizsba, helyette It�li�ba megy Aloysi�val, akinek oper�kat fog �rni. A naiv �tlet felb�sz�tette Leopoldot (aki egy�bk�nt eddig is levelek tucatj�ban pr�b�lta az �zleti �gyekben kev�ss� j�rtas Wolfgangot tan�csokkal ell�tni), 1778 febru�rj�ban kiadta a parancsot fi�nak: „El veled P�rizsba, m�gpedig azonnal!”

P�rizs

Wolfgang apj�val, testv�r�vel, �s halott anyjuk portr�j�val a falon. Johann Nepomuk della Croce festm�nye, 1780 k�rny�k�r�l

Mozart �s �desanyja v�g�l m�rcius v�g�n �rkeztek meg P�rizsba (teh�t engedelmeskedett apj�nak), ahol Wolfgang felkereste ismer�seit, de kedv�re val� �ll�st ez�ttal sem tal�lt. Ugyan a ny�r elej�n felaj�nlott�k sz�m�ra egy Versailles-i orgonista �ll�st, de ezt visszautas�totta. Opera-megrendel�sre se sz�m�thatott.

A v�rosban a 18. sz�zad folyam�n imm�ron sokadszor is �ppen egy szellemi �sszecsap�s volt, mely ez�ttal Christoph Willibald Gluck �s Niccolò Piccinni operaszerz�k h�vei k�z�tt zajlott. Leopold papa azt rem�lte, hogy fia lehet a nevet� harmadik, de t�vedett. A probl�ma ok�t Wolfgang egyik legfontosabb p�rtfog�ja, Grimm b�r� �rta meg Leopoldnak: „a fi� t�bbre menne P�rizsban fele annyi tehets�ggel �s k�tszer annyi ravaszs�ggal”.

A p�rizsi �t teljes katasztrof�val v�gz�d�tt: Mozart �desanyja, tal�n az utaz�sok k�vetkezt�ben legyeng�lt szervezet�nek k�sz�nhet�en megbetegedett �s j�lius elej�n elhunyt. B�r Mozart �rt n�h�ny darabot P�rizsban (pl. a D-d�r „P�rizsi” szimf�ni�t, K. 297), v�g�l semmilyen lehet�s�ge nem maradt a v�rosban. Leopold, mivel f�lt fia �n�ll�s�gi t�rekv�seit�l, hazarendelte fi�t, aki sz�m�ra tal�lt sz�l�v�ros�ban egy orgonista-�ll�st. Mozart haza�ton m�g tal�lkozott a Weber-csal�ddal, de szerelme, Aloysia h�v�sen fogadta �t, azt�n v�g�l 1779 janu�rj�ban �rt haza sz�l�v�ros�ba.

�jra Salzburgban

Hazat�rte ut�n kinevezt�k udvari orgonist�nak, �vi 450 gulden fizet�ssel. A k�vetkez� �vekben egyh�zi m�veket �s szimf�ni�kat �rt, ill. n�h�ny divertiment�t �s szeren�dot.

1780 nyar�n kapta meg Mozart a v�rva v�rt opera-megrendel�st M�nchenb�l. Mivel az �nekesek egy r�sz�t kor�bbr�l ismerte, az Idomeneo (K. 366) kompon�l�s�t szinte azonnal megkezdte, a m� v�gleges form�ja azonban hosszas munka eredm�nyek�nt alakult ki. A bemutat� 1781 janu�rj�ban m�rs�kelt sikert aratott. Mozart �s csal�dja m�g n�h�ny h�napot M�nchenben t�lt�tt (feltehet�leg itt sz�letett h�rom zongoraszon�ta, k�zt�k a „Rondo alla turca”, magyarul T�r�kindul� c�m� z�r�t�tel�r�l h�ress� v�lt A-d�r, K. 331). M�rciusban azt�n Wolfgangot B�csbe h�vt�k, ahol a II. J�zsef cs�sz�r tr�nral�p�s�t k�s�r� �nneps�geken r�sztvev� salzburgi herceg�rsek k�s�ret�hez csatlakozott.

Mozart B�csben

Az un. Edliner Mozart k�p

1781-ben Mozart munkaad�ja, a szigor� Hieronymus Colloredo t�rsas�g�ban B�csbe ment, ahol �sszer�gta vele a port. (Mozart besz�mol�ja szerint t�nylegesen egy fen�kr�g�ssal dobt�k ki.) Ennek ellen�re Mozart �gy d�nt�tt, hogy itt telepszik le �s – miut�n felkeltette a helyi arisztokr�cia �rdekl�d�s�t – itt folytatja karrierj�t.

Mozart feln�tt kor�ban a felvil�gosod�s hat�s�ra csatlakozott a szabadk�m�vesekhez, s�t, azt is siker�lt el�rnie, hogy apja is csatlakozz�k 1787-ben bek�vetkezett hal�la el�tt. K�s�i oper�ja, a Var�zsfuvola sz�mos szabadk�m�ves t�m�t �s szimb�lumot tartalmaz. Ugyanahhoz a szabadk�m�ves p�holyhoz tartozott, amelyhez Joseph Haydn.

1782. augusztus 4-�n apja akarata ellen�re elvette feles�g�l Constanze Webert (1762-1842); apja v�g�l az esk�v� ut�n k�nyszer�s�gb�l beleegyezett a h�zass�gba. �sszesen hat gyermek sz�letett a h�zass�gb�l, k�z�l�k kett� �rte meg a feln�ttkort: Carl Thomas Mozart (1784-1858) �s Franz Xaver Wolfgang Mozart (1791-1844).

A k�vetkez� id�szak a konszolid�ci��: Mozart megk�s�rli, hogy mint szabadon alkot� zeneszerz�, m�vei tiszteletd�j�b�l, koncertez�sb�l �s tan�t�sb�l �ljen meg. E h�rmas funkci�j�nak nagyszer� eredm�nye zongoraversenyeinek ragyog� sorozata, amelyet nyilv�nos hangversenyein („akad�mi�in”) maga mutatott be. De ez az �j korszak jelenti egyben a „g�l�ns” st�lussal val� v�gs� lesz�mol�st is az ekkort�jt �lm�nyszer�en felfedezett �s behat�an tanulm�nyozott „tud�s” st�lus jav�ra. Johann Sebastian Bach n�h�ny m�v�nek megismer�se revel�ci�szer�en hatott Mozartra, �s k�sei, �rett kompoz�ci�in ez a hat�s jelent�s�gteljesen mutatkozik meg.

Egy id�ben az uralkod�, II. J�zsef is mutatott n�mi j�akaratot, megb�z�st kap a Sch�nbrunnban rendezend� �nneps�gen bemutat�sra sz�nt Szinigazgat� (K. 486) c. r�vid v�gopera kompon�l�s�ra, s�t, a sz�veg�r� Lorenzo da Ponte k�zbenj�r�s�ra azt is megengedi a cs�sz�r, hogy Beaumarchais h�rhedt Figaro lakodalma c�m� kom�di�j�b�l olasz nyelv� v�goper�t �rjon. Mindk�t bemutat� 1786-ban zajlik le. A Figaro h�zass�ga (K. 492) Pr�g�ban is sz�nre ker�l, �s �ri�si sikere nyom�n Mozart az ottani olasz operat�rsulatt�l �jabb v�goper�ra kap megrendel�st: a Don Giovanni (K. 527) c�m� — ugyancsak Da Ponte librett�j�ra k�sz�lt — „j�t�kos dr�ma” e megrendel�snek k�sz�nheti l�trej�tt�t.

1788-ban Mozart �jabb barokk zenei �lm�nyekkel gazdagodik: Van Swieten b�r� orat�rium-el�ad�sai sz�m�ra Georg Friedrich H�ndel t�bb m�v�t k�sz�ti el�, sz�ks�g szerint a hangszerel�sen is m�dos�tva. Utols�, nagyszer� szimf�ni�i is ebben az �vben �r�dnak, a zeneszerz� anyagi helyzete azonban v�ltozatlanul labilis, olykor k�ts�gbeejt�, s b�r a cs�sz�r kinevezi kamaramuzsikus�nak, Mozart �letk�r�lm�nyein ez mit sem jav�t.

A k�vetkez� �vben, n�metorsz�gi k�r�tja sor�n eljut Lipcs�be, ahol Bach tan�tv�nya a „Singet dem Herrn” motetta el�ad�s�val �jra fel�breszti �rdekl�d�s�t Bach zen�je ir�nt. B�csbe visszat�rve ism�t ellepik az anyagi gondok, feles�g�nek sz�ntelen gyeng�lked�se; az a rem�nysug�r, amit II. J�zsef �jabb operai megb�z�sa megcsillant (a da Ponte sz�vegk�nyv�re �rt Cosi fan tutte), a cs�sz�r hal�l�val mind�r�kre szertefoszlik, mivel ut�da, II. Lip�t nem rajong a zen��rt.

K�ts�gbeesett helyzet�ben elfogadja Emanuel Schikaneder sz�nigazgat� aj�nlat�t egy l�tv�nyos fantasztikus mesej�t�k kompon�l�s�ra, amely a k�lv�rosi sz�nh�z k�z�ns�g�t vonzan�, �s amelynek sz�veg�t maga a v�llalkoz� szellem�, sokoldal� Schikaneder �rn�. Ez a l�tv�nyos, hat�sos – �s val�ban nagysiker� – mesej�t�k a Var�zsfuvola (K. 620), amelynek el�ad�sain Mozart m�g utolj�ra �lvezheti a – mint maga �rja egyik level�ben – „csendes siker” melenget� napf�ny�t.

A k�vetkez� megb�z�s m�r balj�s k�r�lm�nyek k�z�tt k�ri fel a zeneszerz�t egy gy�szmise kompon�l�s�ra, amelynek sor�n Mozart nemegyszer �rzi, hogy a maga temet�s�re �r k�s�r�zen�t: ez a m� a Requiem, amelynek csup�n Lacrymosa-t�tel�ig jutott el a zeneszerz�. 1791-ben, B�csben hunyt el.

Betegs�ge �s hal�la

Mozart egy h�res romantikus portr�ja

„A hal�lt�l mindenki f�l, �m a m�v�sznek nem kell tartania t�le. Rem�nye, bizonys�ga a halhatatlans�g... F�ldi maradv�nyai m�r r�gen az eny�szet� lesznek, mikor m�g mindig hat majd az elj�vend� nemzed�kekre. Ez a meggy�z�d�s t�lthette el Mozartot, mid�n ezernyi f�l hallgatta a h�rok minden rezd�l�s�t, a fuvol�k halk suttog�s�t, mid�n a piheg� keblek �s a szapor�n ver� sz�vek mind-mind arr�l �rulkodtak, hogy harm�ni�i szent �rzem�nyeket keltettek” - �rja visszaeml�kez�seiben egy karlsbadi nemesember, Franz Alexander von Kleist, az 1791-es pr�gai koron�z�si �nneps�gek Don Giovanni el�ad�s�r�l.

Mozart betegs�ge �s hal�la k�nyes t�m�k: a romantikus legend�k �s ellentmond� �ll�t�sok k�l�n�sen neh�zz� teszik a tiszt�nl�t�st. A zenet�rt�n�szek k�l�nb�z� v�lem�nnyel vannak afel�l, mik�nt romlott meg a zenek�lt� eg�szs�gi �llapota. K�l�n�sen vitatott, hogy mikor ismerte fel hal�la fenyeget� k�zels�g�t, illetve, hogy ez mennyiben befoly�solta a k�s�i darabjait. A romantikus �ll�spont szerint Mozart �llapota fokozatosan romlott, �s m�vei t�kr�zik a fokozatokat. Manaps�g azonban n�h�ny zenet�rt�n�sz – felhaszn�lva Mozart utols� �v�ben folytatott levelez�s�t – azt �llap�totta meg, hogy Mozart j� hangulatban volt; csal�dja �s bar�tai sz�m�ra megd�bbent� m�don, hirtelen halt meg, a Requiem �r�sa k�zben.

Mozart hal�l�nak k�zvetlen oka (a halotti bizony�tv�ny szerint "hitziges Frieselfieber") is vitatott. A legval�sz�n�bb a trichinosis, higanym�rgez�s vagy reumatikus l�z. Az egyik felt�telez�s az volt, hogy Mozarttal a szabadk�m�vesek v�geztek, mivel A var�zsfuvol�val t�l sok szabadk�m�ves titkot �rult el.

A legenda szerint Mozart hal�lakor koldusszeg�ny volt �s mindenki elfeledte, �s amikor meghalt, szeg�nys�rba temett�k. Val�j�ban, m�g ha nem is volt olyan n�pszer� B�csben, mint n�h�ny �vvel hal�la el�tt, tov�bbra is j�l fizet� �ll�sa volt az udvarban �s sz�mos megrendel�st kapott Eur�pa k�l�nb�z� r�szeib�l, k�l�n�sen Pr�g�b�l. Val� igaz, hogy fennmaradtak seg�lyk�r� levelei, de ezek nem annyira szeg�nys�g�nek, hanem annak bizony�t�kai, hogy mindig t�bbet k�lt�tt, mint amennyit keresett. Nem t�megs�rba, hanem szab�lyos k�zs�rba temett�k az 1783-as t�rv�nyek alapj�n. Rendes temet�st feles�g�nek hanyags�ga miatt nem rendeztek. Ma jelk�pes eml�km�ve �ll B�cs temet�j�ben.

Constanza 1809-ben hozz�ment Georg Nikolaus von Nissen (1761-1826) d�n diplomat�hoz. Von Nissen rajongott Mozart�rt, �letrajzot is �rt r�la, mely a szerz� hal�la ut�n, 1828-ban jelent meg.

M�vei

F� sz�cikk: Wolfgang Amadeus Mozart f� m�vei

Ein Musikalischer Spa� r�szlete, amely Mozart par�di�ja az akkori, k�zepes min�s�g� zenkr�l. Vannak benne k�s�rletek: pl. a k�pen l�that� bitonalit�s.

Mozart term�keny zeneszerz� volt �s rengeteg m�fajban alkotott. M�veit a K�chel-jegyz�k tartalmazza; a m�vek mellett a K�chel-jegyz�ksz�m felt�ntet�se szok�sos.

Legismertebb m�vei:

• Oper�k: (Idomeneo, Sz�ktet�s a szer�jb�l, Figaro h�zass�ga, Don Giovanni, Così fan tutte, Var�zsfuvola)
• zongoraversenyek, �s versenym�vek egy�b hangszerekre
• von�sn�gyesek �s - �t�s�k.
• Mozart ezen k�v�l sok zongoradarabot, kamarazen�t, mis�t, vall�sos darabokat, divertiment�t �s m�s sz�rakoztat� muzsik�t �rt.

Hat�sa

Sz�mos zeneszerz� csod�lta �s tisztelte Mozartot.

• Beethoven egyik tan�tv�ny�nak, Riesnek azt mondta, hogy � maga sosem tudna olyan nagyszer� dallamot kital�lni, mint a 24. zongoraverseny els� t�tel�nek f�t�m�ja. Mozart sz�mos t�m�j�ra �rt vari�ci�kat, p�ld�ul a k�t vari�ci�sorozatot is szerzett csell�ra �s zongor�ra a Var�zsfuvola egy-egy t�m�j�ra. Kadenci�kat is �rt Mozart sz�mos zongoraverseny�hez, p�ld�ul a d-moll versenym�h�z (K. 466.).
• Csajkovszkij a zeneszerz� magasztal�s�ra �rta Mozartian�j�t.
• Mahler utols� szava pedig „Mozart” volt.

A Mozart-m�tosz

Mozartr�l sz�mos m�tosz �s legenda terjeng. Egy elk�pzel�s szerint pl. saj�t mag�nak �rta a Requiemet. N�h�ny m�tosznak lehetnek val�s�gos alapjai, de a zenet�rt�n�szeknek �lland� �s bosszant� munk�t jelent, hogy a val�s esem�nyeket sz�tv�lassz�k a l�gb�l kapott t�rt�netekt�l. A dr�ma- �s forgat�k�nyv�r�kat azonban nem terheli ugyanaz a felel�ss�g, mint a zenet�rt�net kutat�it, �k �jra �s �jra ihletet mer�tenek ezekb�l a legend�kb�l.

K�l�n�sen n�pszer� az a legenda, mely szerint Mozart �s Salieri rivaliz�ltak egym�ssal. Ez a t�m�ja Puskin darabj�nak, a Mozart �s Salierinek, Szergej Rachmanyinov azonos c�m� oper�j�nak �s Peter Shaffer Amadeus c�m� sz�ndarabj�nak, illetve az ebb�l k�sz�lt Forman-filmnek is. Val�j�ban Salieri rajongott Mozart�rt. Shaffernek sokan felr�tt�k, hogy a darabban Mozartot – igazs�gtalanul t�lz� m�don – k�z�ns�gesnek �s faragatlannak �ll�tja be. Megjegyzend�, hogy Salieri a beteg�gy�n azt mondta Ignaz Moschelesnek, Beethoven tan�tv�ny�nak: "hal�losan beteg vagyok, ez�rt azt�n becs�letszavamra elmondhatom �nnek, hogy egy sz� sem igaz abb�l a k�ptelen pletyk�b�l, tudja, hogy megm�rgeztem volna Mozartot. Nem igaz, rosszindulat� r�galom az eg�sz, mondja meg a vil�gnak kedves Moscheles".

Mozartr�l k�s�bb �dess�get is elneveztek, ez a Mozartkugel.

Magyar vonatkoz�sok

Mozart Egerben �rz�tt levele

• Az egri egyh�zmegyei k�nyvt�rban tekinthet� meg az egyetlen Magyarorsz�gon �rz�tt eredeti Mozart-lev�l.
• 1761-ben a kis Mozart egy [Luxemburgi Zsigmond]]r�l sz�l� dr�m�ban j�tszott. (Marian Wimmer/Johan Ernst Ebelin: Sigismundus, Hungariae Rex)
• Mozart 11 �ves kor�ban �rta La finta semplice c. oper�j�t, amelyben a h�rom f�szerepl�: Fracassi kapit�ny, Rozina �s Simone magyar sz�rmaz�s�ak.
• A legh�resebb Mozart-heged�verseny kadenci�kat is magyarok �rt�k: Joachim J�zsef, ill. Auer Lip�t.
• Mozart gyakran keverte a t�r�k janics�rzen�t a magyar verbunkossal - �gy sokszor szerepelnek magyar elemek a m�veiben (Nr. 5-�s A-d�r heged�versen, Sz�ktet�s a szer�jb�l, T�r�k indul�, stb.)
• Gabriele von Baumberg sz�vegeit gyakran haszn�lta Mozart saj�t dalaihoz - a h�lgyem�ny meg egy�bk�nt Bats�nyi J�nos feles�ge volt.
• A Szabadk�m�ves gy�szzene ind�ttat�sa egy magyar ember miatt volt - Eszterh�zy Ferenc hal�l�ra �r�dott.