Walkr hadmvelet
A msodik vilghbor mr egy vvel korbban, 1944. jlius 20-n befejezõdhetett volna. A Hitler elleni mernylet, amelyet a fhrer legmagasabb katonai krkben megbv ellenfelei ksztettek elõ, gy vonulhatott volna be a trtnelembe. mint egyike azoknak a politikai gyilkossgoknak, amelyek segtettek megvltoztatni a vilgot. De a Walkr-hadmûvelet sikert kezdettõl fogva ktsgess tette a balszerencse s az sszeeskvõk dilettantizmusa.
Cstrtkn, 1944. jlius 20-n reggel hat rakor kt tiszt lpett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik hzbl, Claus Schenk von Stauffenberg grf, vezrkari ezredes, s jogsz btyja, Berthold, aki tengersztiszti egyenruht viselt.
A magas, dlceg termetû, rokonszenves. frfias arc harmincht ves ezredesen slyos nyomokat hagyott a hbor, Tuniszban elvesztette a fl szemt s a jobb karjt, s a bal kezn is csak hrom ujja maradt meg.Csonka baljt most a sapkja ellenzõjhez emelte. viszonozva a sofõr ksznst.
Beltek a jrda mellett vrakoz szolglati kocsiba, s elindultak a Rangsdorf replõtr irnyban. tkzben azonban mg meglltak hogy felvegyk Stauffenberg segdtisztjt, Werner von Haeften fõhadnagyot. A replõtren mr vrta õket egy ktmotoros Heinekel-111-es replõgp s Stieff vezrõrnagy a szrnysegdjvel. Kt aktatskt adott Stauffenbergnek. Mind a kettõben egy-egy Hitlernek sznt idõztet bomba lapll.
Elbcsztak. Stauffenberg s Haeften beszllt a replõgpbe, a tbbiek pedig visszamentek a vrosba. A replõgp reggel ht tjban indult Hitler fõhadiszllsa fel. tszzhatvan kilomternyi utat kellett megtennie. Hitler, aki mint ismeretes, betegesen fltette az lett, a bevehetetlen "Farkastany"-ban rejtõztt. Mrnkk s koncentrcis tborok foglyai ptettk ezt az jabb, tbbszrs pnclozs, fldbe betonozott bvhelyet a kelet-poroszorszgi tavak ingovnyos trsgben, nhny kilomternyire Rastenburgtl. A bunker kor hzott drtsvnybe nagyfeszltsgû ramot vezettek, s radsul nhny vezet aknamezõvel vettk krl. A barna dikttort vlogatott SS-katonk szzai õriztk.
Tbb mint ktrnyi idõ llt Stauffenberg ezredes rendelkezsre, hogy ellenõrizze a bombkat. A szerkezetket mr ismerte, az sszeeskvõk megbzhat angol hexitet hasznltak, egy szrke, kplkeny, hatalmas robbanerejû anyagot, amelyet a brit replõgpek megszllt terletek partiznjai szmra szoktak ledobni. A nmetek ilyen hatkony robbananyagot nem gyrtottak. A bombk idõztõ szerkezete egyszerûsgvel tûnt ki. Egy apr ampullba, (amelyet Stauffenbergnek a bomba hasznlata elõtt egy kis fog segtsgvel szt kellett trnie), nagy hats savat tltttek, a sav pontosan tz perc alatt sztmarta a biztostk drtjt, ezzel kiolddott a robbangyutacs tõszege, s felrobbantotta az egy kilogrammos tltetet. Az egyik bomba, egyenlõre az ezredes aktatskjban pihent egy ingbe csomagolva, a msik, tartalkknt minden eshetõsgre, von Haeften tskjban rejtõztt.
Stauffenberg ezredest az afrikai hadjratban slyos sebesls rte, egy ideig a tuniszi Karthg tbori krhzban fekdt let-hall kztt lebegve, azutn nmet krhzakban kezeltk, s amikor gy-ahogy talpra lltottk, Fromm vezrezredesnek, a tartalk hadsereg parancsnoknak vezrkari fõnke lett. Az sszeeskvõk kzl õ volt az egyetlen, aki e tisztsgnl fogva idõrõl idõre bejutott Hitler fõhadiszllsra, s jelen volt a hadi helyzetrõl folytatott megbeszlseken. Jlius 20-n is beszmolt kellett volna tartania jabb tartalk egysgek bevetsnek lehetõsgrõl az sszeoml nmet arcvonalakon.
10:10-kor a pilta krzni kezdett a rastenburgi replõtr fltt, s t perccel ksõbb a Heinckel mr a kifutplyn gurult. Haeften segdtiszt figyelmezteti a piltt, hogy tizenkettõkor lljon indulsra kszen, az ezredes rnak idejben vissza kell rkeznie Berlinbe. Aztn mindketten kiszllnak, kocsiba lnek, s az elindul velk a tizent kilomter hossz, csapdkkal s õrtornyokkal teli ton, a szgesdrt svnyek s spanyolbakok torlaszain tlra, lczott gyllsok s hlval letakart tankok kz.
A szigor ellenõrzs hrom thatolhatatlan vdõsncn kell thaladniuk. Az õrsgek megvizsgljk Stauffenberg csak erre a napra killtott igazolvnyt, s amint egy soromp flemelkedik, az õrparancsnok tiszt jelenti a kocsi thaladst a kvetkezõ ellenõrzõ vezetnek. A tizent kilomteres t teljes harminc percig tart. Aztn vgre clhoz rnek. Stauffenberg megtudja, hogy mg rengeteg idejk van, Hitler ugyanis fl egyre halasztotta a tancskozs kezdett. Megltogatjk teht a tborparancsnok szrnysegdjt, von Moellendorf kapitnyt, belnek vele villsreggelizni a tezba, s megbeszlik az utols rszleteket, Moellendorf ugyanis szintn be van avatva a tervbe.
Mikor vgeztek, Stauffenberg felllt, s segdtisztjvel egytt a Wehrmacht hrszerzõ szolglatnak parancsnokhoz, Fellgiebel tbornokhoz sietett. Õr hrult az sszeeskvs egyik legfontosabb feladata, a mernylet utn rtestenie kellett Berlint az eredmnyrõl, s radsul gondoskodnia kellett minden sszekttets megszilrdtsrl, hogy Hitler fõhadiszllsa a robbanst kvetõ nhny rn t teljes elszigeteltsgben maradjon.
Tizenegy utn, tz perccel, mr Stauffengerg, kezben a veszedelmes aktatskval, mr Buhle vezrõrnagynl van, hogy megbeszlje vele a tartalk egysgek bevetst, a valsgban azonban a Wehrmacht fõparancsnoksgnak fejre, Keitel tbornagyra vr. Ha ugyanis Keitellel megy be Hitler barakkjba, nem ll fenn annak a veszlye, kiszllnak a gpbõl, felttelezik, hogy az llamcsny mr folyamatban van. De a replõtren mg csak a minisztrium kocsija sem vrja õket. Ez volt az elsõ gyans krlmny, amely meghkkentette Stauffenberget. A telefonhoz kldte Haeftent, krdezze meg, mi trtnt. Elkpedve hallotta, hogy a Bendlerstrassn mg mindig vrjk a jelentst.
Stauffenberg meg van gyõzõdve Hitler hallrl, azrt mg a hogy az aktatskba brki is bele merszeljen nzni. Addig beszl teht Keitellel az elõksztett beszmolrl, mg az idõ mr srgeti õket, s indulniuk kell a tancskozsra.
Tizenkt ra harminc perckor Stauffenberg, Keitel marsall ksretben, s aktatskjban a Hitlernek sznt bombval elindul a bankba, ahol a tancskozst tartjk. Hitler pontosan megszabta a beszmolk idõtartamt, ugyanis sietett. Tizenngy rra, a bukott dikttor, Mussolini ltogatst vrta.
Stauffenberg kldetsnek legnehezebb szakasza elõtt ll. Itt az ideje, hogy feltûns nlkl kibiztostsa a bombt. Megmaradt fl keznek hrom ujja nem elg ehhez, ezrt fogt kell hasznlnia, s termszetesen gy, hogy ekzben senki meg ne lssa. Mr indulnak, amikor hirtelen megtorpan, s sietve visszafordul azzal a megjegyzssel, hogy a fogason hagyta a sapkjt meg a derkszjt. A ruhatrban kinyitja az aktatskt, mint aki mg utoljra meg akar gyõzõdni rla, hogy a beszmolhoz minden szksges jegyzete egytt van, hrom ujja kz fogja a kis fogt, sztszaktja a savas ampullt, s nhny pillanat mlva mr jbl kint van. A bomba idõztõ szerkezete dolgozni kezd. Pontosan tz perc mlva bekvetkezik a robbans.
Stauffenberg kilenc perccel a robbans elõtt lpett Keitellel a helyisgbe, ahol Hitler krl mr huszonhrom tbornok hajolt a trkp fl. Heusinger ppen a keleti fronton kialakult helyzetet ismertette. A mintegy tszr tizenkt mteres helyisgben mindssze egy hossz, hrom masszv tlgyfaalapzattal altmasztott trkpasztal llt. Hitler egy mozdulattal flbeszaktotta Heusingert, dvzlte Stauffenberget, aztn tovbb folyt a megbeszls.
Stauffenberg ezredes mg egyre kezben tartja az aktatskt. Krltekint, hov tehetn, hogy ne legyen tban. Vgl leteszi az asztal al, az egyik vaskos alapzathoz tmasztva, alig hromlpsnyire Hitler lbtl. A Nagynmet Birodalom vezre, akinek a frontokon mr ugyancsak szorul a kapcja, httal ll az ajtnak, szemben a hrom kitrt ablakkal. A barakkban ugyanis elviselhetetlen a hõsg.
Stauffenberg ltszlag figyelmesen hallgatja a trkp fltt foly eszmecsert, a valsgban azonban a fut msodperceket szmllja. Hat perc telt el, nemsokra levegõbe repl Hitler a tbornokaival egytt.
Legfõbb ideje elhagyni a kzdõteret. Az elõrelt ezredesnek erre is volt gondja, mikor Keitel marsallal a telefonkzpont mellett elhaladt, hangosan odaszlt a szolglatosnak, hogy srgõs telefonhvst vr Berlinbõl.
Heusinger tbornok mg egyre beszl, Stauffenberg az rjra pillant, kimegy a helyisgbõl, mintha a telefonhoz menne, az elõszobban azonban kapja a sapkjt meg a derkszjt a pisztolyval, s siet ki. A legkzelebbi parkolhelyen mr vrja Haeften a kocsival. A megbeszls rsztvevõi mg mindig Heusinger tbornok beszmoljt hallgatjk. A helyettese, Brandt ezredes kzelebb akar frkõzni a trkphez, amelyen Heusinger a keleti front alakulst szemllteti, de a lba megakadt Stauffenberg aktatskjban, ezrt lehajol, s odbb lltja, a vaskos alapzat tls, Hitlertõl elfel esõ oldalra. Aztn Heusinger vgez, Stauffenberg jelentse kvetkezne, de az ezredes mg mindig nem jtt vissza. Keitel marsall kimegy az elõszobba, hogy utnanzzen, eszbe jut a Stauffenberg ltl emltett srgõs beszlgets Berlinnel. A telefonkzpontba pillant, de a szolglatos tiszt jelenti, hogy az ezredes egy-kt perccel ezelõtt sietve tvozott. Az elkpedt Keitel teht visszatr a szobba, s ppen abban a pillanatban teszi be maga utn az ajtt, amikor a bomba felrobban.
Stauffenberg szznyolcvan lpsnyire jutott el, a 88. szm bunkerig, ahol a kocsijnl tallkozik Fellgiebel tbornokkal. Mindketten az rjukat nzik. Robbans. A barakkbl, amelyben a tbornokok beszmolnak Hitlernek, srga lngnyelv csap fel a magasba. Fellgiebel tbornok befut az irodjba, Stauffenberg s Haeften kocsiba ugornak, s utastjk a sofõrt, hogy amilyen gyorsan csak tud, hajtson a replõtrre. Egyikk sem ktelkedik benne, hogy Hitler halott.
Mr az elsõ ellenõrzs bonyodalmat hoz, a tiszt nem akarja kiengedni a kocsit az vezetbõl. Stauffenberg ezredes szmra nem marad ms htra, csalst kell megkockztatnia. Kiugrik a kocsibl, megragadja a telefont, beszlgetst sznlel egy magas rang tiszttel, az utn kzli a szolglatos õrparancsnokkal, hogy engedlyt kapott az vezet elhagysra. Az õrsg felhzza a sorompt, a kocsi tovbbgrdl, a tiszt jelenti a tvozst a kvetkezõ õrsgnek.
Ott mr nehezen megy a dolog. Kzben ugyanis az egsz objektum terletre riadt rendeltek el, s a tiszt hallani sem akar az lltlagos engedlyrõl. Rendes krlmnyek kztt rvnyes volna, de riad esetn senki sem mehet se be, se ki. Hiszen ott bent robbant valami, az ezredes r nem hallotta ?
Stauffenbergnek mindenron a replõtrre s a lehetõ leggyorsabban, Berlinbe kell jutnia. Ott vr csak r az igazn nehz feladat. jra a telefonhoz szalad teht, feltrcszza a tborparancsnok segdtisztjnek, Moellendorf kapitnynak a szmt, s az utastja a szolglatos tisztet, hogy kiengedheti Stauffenberg kocsijt a terletrõl.
Mikor mr a mazuri erdõkn t robognak a replõtr fel, von Haeften kinyitja az aktatskjt, leszereli a tartalk bomba robbangyutacst, s a kt rtalmatlann tett rszt a sûrûbe hajtja. Tizent perccel egy ra utn beszllnak a kszen ll replõgpbe, s mr indulnak is Berlinbe abban a szent meggyõzõdsben, hogy a Hitler elleni mernylet sikerlt.
Hitlernek azonban hihetetlen szerencsje volt. A bomba alig nhny mternyire robbant tõle, s neki mgsem trtnt semmi baja. A robbans kzvetlen hatstl megvdte az asztal vaskos tlgyfa alapzata meg az erõs deszka, amelyen a trkp fekdt. A mennyezet egyik lezuhan gerendja csak centimterekkel kerlte el.
"A robbans utn alig lttam - meslte ksõbb Hitler - Mindent fst bortott. Csak egypr alakot tudtam kivenni, amint a fstben ksztak a fldn. Az ajttl nem messze hevertem, egy csom deszka meg gerenda alatt. Mgis flkeltem segtsg nlkl, s megprbltam jrni. Mindssze tmolyogtam egy kicsit."
Hitlert Keitel marsall tmogatta ki a barakkbl, aztn orvosok vettk kezelsbe. Megllaptottk, hogy az arcn nhny jelentktelen vgott seb van, a homlokn pedig egyetlen karcols, a bal keze s a jobb alkarja vralfutsos, s a bõrn vagy szz apr, felleti srls tallhat. A fhrer dobhrtyasrlst csak ksõbb fedeztk fel, viszont, nyilvn az idegsokk kvetkeztben, teljesen megszûnt bal lbnak szntelen remegse.
Nhny nappal ksõbb bal flre csaknem teljesen megsketlt, s egy ideig mg enyhe egyenslyzavarral kszkdtt, de ettõl eltekintve szinte kvetkezmnyek nlkl lte tl a mernyletet.
A robbans kvetkeztben mindssze ngy tbornok vesztette lett (sõt ott helyben csupn egyetlenegy), Hitler szrnysegdje slyos, a tbbiek csupn knnyebb srlst szenvedtek. Az asztal erõs alapzata, meghatrozott irnyt adott a robbansnak, a nyitott ablakok pedig eloszlattk a lgnyomst, s ezzel annyira cskkentettk a detonci erejt, hogy a vrt hats elmaradt. Hanem az sszeeskvõk, akik Berlinben feszlten vrjk a mernylet eredmnyt, egyelõre mg mit sem tudnak Hitler szerencsjrõl. Ennek nyilvn Fellgiebel tbornok az oka, hiszen az õ feladata lett volna, hogy a berlini Bendlerstrassba tovbbtsa a megbeszlt jelszt. Fellgiebel azonban, gy ltszik, megijedt a kudarctl, mikor megllaptotta, hogy Hitler letben maradt, mr semmit sem mert tenni. Arrl, hogy ksõbb a "Farkastany"-val minden sszekttets megszakadt, tulajdonkppen maga Hitler gondoskodott.
A Berlinben tartzkod Goebbels, bizonyos forrsok szerint, mr tizenhrom ra utn, teht mg az sszekttets megszakadsa elõtt rbeslt a mernyletrõl. s Himmler, akinek a bunkerje mindssze huszont kilomternyire volt a fhrertõl. szintn rvidesen hrt kapott. Azonnal kocsiba lt, s a tett sznhelyre indult. A segdtisztje ezalatt Berlinbõl bûngyi szakrtõket hvott egybe, hogy a tettest kinyomozzk. A mernyletet mindnyjan egy elmehborodott egyni akcijnak tartottk, senki sem gondolt r, hogy szervezett sszeeskvsrõl, radsul nci tbornokok sszeeskvsrõl van sz.
Hitler s kptelen vilghdt tervei ellenrzst vltottak ki, a fhrer ellenes tbor nõttn nõtt. Beck vezrezredes, akinek mr 1938-ban le kellett ksznnie a Wehrmacht vezrkari fõnksgrõl, mert brlni merte Hitler hbors szndkait, mr Csehszlovkia megszllsa elõtt, katonai hatalomtvtelt tervezett, de tervt nem sikerlt megvalstania. Hitler przon tartotta a tbornokait. Egyesek mltnyoltk, hogy mindent megadott nekik, amire szksgk volt, fegyvert, lelkestõ clokat s szmtalan nagyszerû harci alkalmat. A tbbiek fltek tõle, mert tudtk, hogy nem ismer knyrletet. Technikai szempontbl is nehz volt a puccs megvalstsa. Hitler nagyon is tisztban volt egy vratlan tmads fenyegetõ veszlyvel, ezrt meglepetsszerûen vltogatta tartzkodsi helyeit, fõhadiszllst egyik bevehetetlen bunkerbõl a msikba tette t, mindig vlogatott SS-ezredek felgyelete alatt. Tnyrsapkjban golyll aclbettet viselt, szemlyi orvosnak minden asztalra adott telt meg kellett zlelnie. Radsul hihetetlen szerencsje volt, valamennyi ellene tervezett mernylet kudarccal vgzõdtt.
Henning von Tresckow vezrõrnagy mr 1942 ta foglalkozott Hitler eltvoltsnak tervvel, ebben ltta Nmetorszg megmentsnek egyetlen lehetõsgt. Mr 1942-ben sszekttetsbe lpett Goerdeler, egykori lipcsei polgrmester Berlinben mûkdõ ellenllsi csoportjval, s a "Kzp" hadseregcsoport vezrkarnl tett Szmolenszk melletti ltogatsakor megegyezett Goerdelerrel. Utna megllapodott Olbricht gyalogsgi tbornokkal, s kszlni kezdett a mernyletre. Tbbfajta bombt szerkesztett, vgl a legjobb mellett dnttt, az angol plasztikus robbananyagot vlasztotta.
Tresckow feladata a technikai rszletek megoldsa, Olbricht ez alatt a puccsot szervezi, elõkszti Berlin, Bcs, Kln s Mnchen megbzhat egysgekkel val megszllst. Az sszeeskvõk sokig igyekeznek Hitler kzvetlen kzelbe kerlni, aztn megtudjk, hogy a haderõ legfõbb parancsnoka a keleti frontra kszl rvid szemletra, s ekzben egy kis idõre megllapodik Kluge marsallnl Szmolenszkban. Hitlert elõszr foglyul akarjk ejteni egy megbzhat Wehrmacht egysg segtsgvel, de Kluge tbornagy, akit a tervbe szintn beavattak, tiltakozik, egy ilyen akci keresztlvihetetlen, a hadsereg zme a keleti fronton elszenvedett minden veresg ellenre is mg mindig hû a fhrerhez. gy aztn Tresckow a klasszikus mernylet mellett dnt, bombt kszt Hitler ellen.
A gyûllt dikttor nagyszm ksrettel, sajt orvosaival, szakcsaival s szolgaszemlyzetvel rkezett Szmolenszkba 1943. mrcius 13-n. A tbornokok illõ fogadtatst ksztettek szmra, a replõtren a hadsereg egy ragyogra fnyestett Mercedese vrta, amelynek ajtzsebbe idõztett bombt tettek. Csakhogy Hitler nem hitt semminek s senkinek. Mr egy httel korbban elkldette Szmolenszkba sajt kocsijai egyikt, egy megbzhat sofõr ksretben. A mernylet teht meghisult.
De Tresckow nem adta meg magt. Mikor a tbornoki kar kiksrte Hitlert a replõtrre, megkrte a Hitler krnyezethez tartoz Brandt ezredest (ugyanazt, aki ksõbb a "Farkastany"-ban odbb tette az aktatskt, s ezzel akaratlanul is megmentette Hitler lett, m õ maga az letvel fizetett), hogy szveskedjk Stieff vezrõrnagy rszre kt palack konyakot magval vinni a fõhadiszllsra.
A csomagban idõztett bomba volt, amelynek tkzben szt kellett volna szaggatnia Hitler replõgpt utasaival egytt, de nem robbant fel. Az sszeeskvõk hasztalan vrtk Berlinben a katasztrfa hrt, hiba kszlõdtek a nagy fordulatra. A vegyi gyjtszer cstrtkt mondott, Hitler s ksrete idejben s rendben leszllt a rastenburgi replõtren, s von Tresckownak fõhetett a feje, hogy a veszedelmes csomagot, amely brmelyik pillanatban felrobbanhatott, visszakapja.
Egy httel ksõbb jra bevlt Hitler elõreltsa. A zskmnyolt szovjet fegyverek killtst kellett volna nneplyesen megnyitnia. Az sszeeskvõk egyike, Gersdorf tbornok, elõzõleg a fõparancsnoksgnak ppen azt a rszlegt vette t, amely a killtst rendezte. Csak termszetes volt, hogy õ fogadja Hitlert, s õ kalauzolja a killtott fegyverek kztt. A tbornok rendkvli tettre sznta el magt, ksz volt a mernylet sikerrt lett ldozni. Kt idõztett bombval a zsebben ksrte Hitlert, s arra trekedett, hogy a robbanst kzvetlenl megelõzõ pillanatban minl jobban megkzeltse a zsarnokot, de Hitler ismt meghistotta az sszeeskvõk tervt. A program szerint fl rig kellett volna a killtsi teremben tartzkodnia, de mindssze csak nyolc percig maradt. Az idõztõ szerkezetek mg javban futottak, amikor Hitler, Gring, Keitel s Himmler ksretben mr rg eltvozott.
Gersdorff tbornok elhatrozsa bizonyra szokatlan volt, õ azonban ksõbb elmondta, mi ksztette arra, hogy a legnagyobb ldozattl se riadjon vissza.
- Akkor hatroztam gy, mikor Hitler kiadta a parancsot, hogy a Vrs Hadsereg minden elfogott politikai dolgozjt s megbzottjt haladktalanul tkell adni a Sicherheitsdienstnek megsemmistsre, vagy pedig a helysznen agyon kell lõni. Egyidejûleg parancsot kaptunk, amely szerint a jvõben egszen msknt kell megtlni bizonyos nmet katonk bntethetõsgt. Õket esetleges bûntetteikrt nem kell tbb hadbrsg el lltani. Ez megrendtett s a tisztjeimet nem kevsb.
Az sszeeskvõk azonban nem adtk fel a harcot. Tresckow tbornok 1943 nyarn, a szabadsga idejn nem utazott vidkre, Potsdamban maradt, s dolgozni kezdett a Walkr-hadmûveleten. Minden rszletben tgondolt llamcsnytervezet volt ez, de olyan elõreltssal lczva, hogy bizonyos intzkedsek elõkszleteit maga Hitler is jvhagyta. Az sszeeskvõk ksõbb mg tovbbi, tkletestett vltozatait is kidolgoztk, s ebben a munkban Stauffenberg ezredes is jelentõs mrtkben rszt vett.
Hitler flt az ellenzktõl, s õk tudtk ezt. Ezrt knnyû volt megindokolniuk egy olyan elõzetes terv kidolgozsnak szksgessgt, amely abban az esetben, ha a Birodalomba behurcolt, egymilli klfldi munks fellzadna, biztostan a rend s nyugalom helyrelltst. Az angol-amerikai imperialistk is megprblkozhatnnak ejtõernyõs csapatok nmet terletre val bevetsvel, hogy gy esetleg felkelst robbantsanak ki. Kidolgoztak teht, ezekre a szlsõsges esetekre egy megfelelõ hadmûveleti tervet, de a valsgban a maguk cljaira akartk felhasznlni.
A Walkr-hadmûvelet vgrehajtsra egyedl a tartalk hadsereg fõparancsnoka, Fromm vezrezredes adhatta ki a parancsot. A jelsz elhangzsa utn a tartalk hadsereg egysgeinek azonnal meg kellett volna szllniuk a katonai s gazdasgi objektumokat, a kzlekedsi s tjkoztatsi kzpontokat, a rdit, a postahivatalokat, plyaudvarokat s laktanykat. A hadmûvelet fedõneve megmaradt, de tartalmt s cljt tekintve egszen ms volt, mint aminek Hitler kpzelte.
A hadszati objektumok megszllsn kvl a tartalk hadsereg egysgeinek egyszersmind le kellett volna tartztatniuk a nemzetiszocialista prt funkcionriusait, a gauleitereket, birodalmi vezetõket, minisztereket, rendõrfõnkket, az SS s a Gestapo vezetõit. Az sszeeskvõk a koncentrcis tborok megszllst s a tborparancsnokok elfogst is tervbe vettk, le akartk fegyverezni az õrszolglatot teljestõ alakulatokat, letartztatni a rendelkezseiket nem teljestõ SS-tiszteket, s Gestapo-alakulatokat, valamint megszllni a Gestapo s Sicherheitsdienst parancssoksgait.
Hogy legalbb az elsõ rkban leplezni tudjk mindeme intzkedsek valdi cljt, s idõt nyerjenek Hitler hveinek lerohansra, a rdinak ezt a jelentst kellett volna leadnia:
"A vezr, Adolf Hitler halott. Felelõtlen prtvezetõk egy kis csoportja, amely nem azonostja magt a frontharcosok elveivel, kihasznlta a slyos helyzetet, htba tmadta a harcol frontot, s igyekszik maghoz ragadni a hatalmat sajt cljai rdekben…"
Hitler ellenzknek nem minden tagja volt hve Hitler erõszakos eltvoltsnak, de Stauffenberg, Tresckow s Olbricht szilrdan hittk, hogy egyedl a zsarnok halla adhat kellõ nyomatkkal jelt a nagy fordulatra. A sikeres mernylet a kezdet, minden egyb a tisztek dolga. Nekik kell kezkbe vennik Nmetorszg sorst. Kszltek teht az jabb mernyletre.
1943 novembernek elejn Stieff tbornok lett volna a soros mernylõ, minthogy abban az idõben egyedl neki nylt lehetõsge, hogy Hitler kzelbe kerljn, hivatalos volt a fhrer fõhadiszllsra, a harctri helyzetrõl folytatott megbeszlsekre. Szereztek angol robbananyagot, tadtk Stieffnek, de õ csakhamar knytelen volt megllaptani, hogy a bombt nem sikerl Hitler bunkerbe csempsznie.
Nem sokkal ksõbb Hitler mg a sorozatgyrts megkezdse elõtt meg akarta tekinteni egy j katonakpeny modelljt. Tresckow teht elhatrozta, hogy a mernyletet a bemutat sorn hajtjk vgre. Keresett egy megbzhat tisztet, aki hajland az lett is felldozni. Axel von dem Busche kapitny vllalkozott a feladatra, mita lengyel nõk s gyermekek tmeges legyilkolsrl rteslt, szvbõl gyûllte Hitlert s gyilkos brenceit. Egyenesen a Frontrl jtt Berlinbe, kszenltbe helyezte az idõztett bombkat, s vrt az alkalomra. Csakhogy Hitlernek akkoriban egyb gondjai voltak, s a katonai divatbemutatt minduntalan el kellett halasztani. Vgl az egyenruhamodellekkel megrakott vagon egy lgitmads sorn kigyulladt. a bemutat meghisult. Busche visszament a frontra, s a mernylet elmaradt.
Nem ez volt az utols ksrlet, de a tbbi szintgy nem sikerlt. Egy esetben a Hitlernek sznt robbantltet a "Farkastanya" fa õrtornya alatt robbant fel, a kihallgatsok mr-mr az sszeeskvõk nyomra vezettek, s csak nagy nehezen sikerlt vgl a nyomozst hamis irnyba terelni. A Gestapo azonban mr egyre rulst szimatolt. Sõt Himmler 1944 jniusban kijelentette, hogy bizonyos magas rang tisztek llamellenes kszlõdsrõl szerzett tudomst, s ezt kvetõleg csakugyan le is tartztattk az sszeeskvõk vezrkarnak nhny tagjt. Legfõbb ideje volt teht, hogy a mernyletet megvalstsk. Stauffenberg dnttt, beviszi a bombt Hitler fõhadiszllsra.
Amikor aktatskjban bombval elindult a megbeszlsre, a nci Wehrmacht helyzete a frontokon remnytelen volt. Az sszeoml arcvonalak nveltk az sszeeskvõk eslyt, hiszen most mr csak a legelvakultabb fanatikusok hihettk, hogy Nmetorszg elkerlheti a katasztroflis veresget. Stauffenberget s trsait teht a Walkr-hadmûvelet vgrehajtsra sarkallta az az elhatrozs, hogy megmutassk a vilgnak, nem minden nmet azonostja magt a fasizmus frtelmes cljaival.
Stauffenberg a mernylet utn hrom hossz rt tlttt a replõgpen, teljes ttlensgben s tkletes elszigeteltsgben. Nem kapott hrt sem arrl, ami Hitler fõhadiszllsn, sem arrl, ami Berlinben trtnik. Sejtelme sem volt rla, hogy Hitlert csak nhny jelentktelen karcols rte.
S a Bendlerstrassn, a hadgyminisztrium pletben sszegyûlt prttõk szintn teljesen tancstalanok voltak. Azt sem tudta senki, hogy azokban a pillanatokban, amikor Stauffenberg s Haeften gpe a berlini replõtren leereszkedett, Hitler Mussolini fogadsra kszlt. Fennmaradt az ismert fnykpfelvtel, Hitler megmutatja Mussolininak a helyisg romjait, amelyek kzl dlben csodval hatros mdon megmeneklt.
A gtirlitzi plyaudvaron vrta vendgt, Mussolini vonata nagy ksssel futott be. Alighogy kocsiba ltek, Hitler meslni kezdte a ducnak, miknt mentette meg a gondvisels a bombtl. Mussolini tisztelettel hallgatta, de megrtette, hogy immr nemcsak õ jtszotta el a szerept, hanem Hitler csillaga is hanyatlban van. A dikttor hihetetlenl bonyolult s mûszakilag tokletes biztonsgi intzkedsei ellenre a mernylõ mgis bejutott hozz a bombjval. Hitler mg nem akarta elhinni, de Mussolini, akinek jval tbb tapasztalata volt, mr tudta, a barna vezr a jvõben knytelen lesz szmolni azzal, hogy fokozatosan a tulajdon hvei is szembefordulnak vele.
A hadgyminisztrium pletben egybegyûlt tisztek hiba vrtk Fellgiebel tbornok rtestst, s gy nem tudtk, sikerlt-e a mernylet vagy sem, azt pedig vgkpp nem, hogy Hitlernek kutya baja. Csak dlutn fl ngy tjban sikerlt a vezrõrnagynak sszekttetst kapnia Rastenburggal, de mindssze annyit tudott meg, hogy Hitler ellen mernyletet kvettek el, m hogy az sikeres volt-e, az a beszlgetsbõl nem derlt ki.
Br egyelõre Hitler halla nem volt biztos, Olbricht tbornok, fõnke, Fromm tudta nlkl, kb. 15:50-kor sztkldte a csapatok parancsnokainak az elõksztett Walkr-hadmûvelet megindtsnak elsõ utastsait. Berlin fõparancsnoka, Kortzfleisch tbornok felszltst kapott, hogy azonnal jelenjen meg a Bendlerstrassn srgõs parancsok tvtelre. A tartalk haderõ fõparancsnoka, az, akinek egyedli joga volt a riadt kihirdetni, egyelõre semmirõl sem tudott.
A ktmotoros Heinckel kzvetlenl ngy ra elõtt szllt le Stauffenberggel s Haeftennel a berlini Rangsdorf replõtren. Sietve replõtrrõl parancsot ad az akci megindtsra. Hitler halott, a hatalmat az llamban a nmet haderõ veszi t ! Az sszeeskvõk csak most trnek magukhoz, rszleges parancsokat adnak ki, Olbricht megjelenik Fromm tbornok irodjban, jelenti neki Hitler hallt, s kveteli, hogy adja ki a Walkr-parancsot.
Nem teljesen vilgos, milyen mrtkben volt Fromm vezrezredes beavatva a mernylet elõkszleteibe s a Wehrmacht tervezett hatalomtvtelbe, de bizonyos, hogy rendkvl vatosan viselkedett, kszen arra, hogy a mindenkori gyõztes oldalra lljon. Ezrt nem elgedett meg azzal, hogy Olbricht halottnak mondta Hitlert, meg akart bizonyosodni Olbricht lltsnak igaz voltrl, br a tbornok vltig lltotta, hogy a hrt magtl Fellgiebel tbornoktl kapta a vezr fõhadiszllsrl.
A ktelkedõ Fromm sszekttetsbe lpett a "Farkastany"-val, s Keitel marsallt krte a telefonhoz. Nhny msodperc mlva meghallotta a hangjt. Ez a krlmny teljesen vratlanul rte Olbrichtot, hiszen a telefonkzpontot ki kellett volna kapcsolni.
- Tbornagy r, mi trtnt tulajdonkppen a fõhadiszllson ? - krdezi Fromm - Itt Berlinben a legkptelenebb hrek keringenek.
- Mi trtnt volna ? - lepõdik meg Keitel - Semmi klns. Minden a legnagyobb rendben van.
- De ppen az imnt jelentst kaptam, hogy a fhrer mernylet ldozata lett.
- Ostobasg ! Igaz, mernylet trtnt, de a mernylõ kudarcot vallott. A vezr csak jelentktelen srlseket szenvedett. Hanem mondja csak, hol van tulajdonkpp az n vezrkari fõnke, Stauffenberg ezredes ?
- Mg nem trt vissza. Nlam legalbbis nem jelentkezett.
Fromm leteszi a hallgatt, s mozdulatlanul lve marad az asztalnl, Olbricht elmegy. Tudja, hogy Fromm ezek utn nem rja al a Walkr-hadmûvelet megindtsra vonatkoz parancsot. Az sszeeskvõk teht elhatrozzk, hogy maguk adjk ki. A vezrkar parancsnoka, Mertz von Quirnheim megteszi a szksges intzkedseket. Estig mintegy hsz krzeti parancsnok kap utastst, hogy a hadsereg nevben vegye t a hatalmat. A tviratokat von Witzleben tbornagy s Stauffenberg ezredes rta al.
Stauffenberg ekzben a Bendlerstrassra rt, s mialatt a Gestapo a replõtren keresi, berobban Olbricht dolgozszobjba, elszrnyed a helyzeten, s jra meg jra biztostja a jelenlevõket, hogy Hitler halott, a tulajdon szemvel ltta a robbanst, a bunkerben senki sem maradhatott letben. Mikor tudomst szerez arrl, hogy Fromm tbornok telefonbeszlgetst folytatott a rastenbergi fõhadiszllssal, Olbricht ksretben Fromm dolgozszobjba rohan. Meggyõzõen lltja, hogy Keitel kzlse csak flrevezetõ manõver, amelynek idõnyers a clja.
Kzben a Bendlerstrassn jabb sszeeskvõk jelennek meg, az j nmet llam leendõ elnke, Ludwig Beck tbornok, Hoeppner vezrezredes, akinek Fromm helybe kell lpnie, tovbb Helldorf rendõrfõnk s az akci htterben ll s a klflddel val sszekttetst biztost szrke eminencis - Gisevius. Beck figyelmezteti a jelenlevõket a Hitler hallt illetõ ellentmondsos hrekre. Keitel azt lltja, hogy l, Stauffenberg viszont azt, hogy halott. Beck egy ideig mrlegel, aztn kijelenti,
- Az n szmomra halott. Ehhez tartom magam. Nem szabad ktelkednnk, nem szabad eltrnnk a tervtõl, mert ezzel pnikot keltnk a tulajdon sorainkban. Arrl, hogy Hitler l, s hogy nem csupn az alteregjrl van sz csak nhny ra mlva gyõzõdhetnk meg. Kzben a tervezett akcit be kell fejezni.
t ra fel Fromm dolgozszobjban jra megjelenik Olbricht tbornok Stauffenberg ksretben. Az ezredes biztostja Frommot, hogy Hitler nem l.
- Az lehetetlen ! - tiltakozik Fromm. - Keitel pp az imnt gyõztt meg ennek az ellenkezõjrõl.
- A marsall hazudik, mint mindig - veti ellen Stauffenberg - A sajt szememmel lttam, amint viszik ki Hitler holttestt.
- ppen ezrt mr kiadtuk az illetkes parancsnokoknak a Walkr jelszt. Hogy a belsõ nyugtalansgnak idejben elejt vegyk ! - jsgolja Olbricht.
Fromm felugrik, klvel az asztalra vg. Ordt.
- Ez a fegyelem nyilvnval megszegse ! Ki az a mi ? Ki adta ki tulajdonkppen a parancsot ?
- A vezrkari fõnkm, Mertz von Quirnheim ezredes - feleli Olbricht tbornok.
- Azonnal hvjk ide Mertz von Quirnheim ezredest - rendelkezik Fromm.
Rvid csend. Aztn belp Mertz von Quirnheim, s megerõsti, hogy kiadta a parancsot a Walkr-hadmûvelet megindtsra. Fromm ismt felemelkedik, majd kitr,
- Letartztatom ! A tbbit majd megltja !
Stauffenberg ezredes kzbelp. Nyugodtan s meggyõzõen kijelenti,
- Vezrezredes r, n magam tettem a tancskozs kzben Hitler lbhoz az aktatskt, amelyben a bomba volt. s robbant. Olyan robbans volt, mint amikor egy tizent centimteres grnt becsap. Abban a helyisgben senki sem maradhatott letben.
- Stauffenberg grf, az n mernylete nem sikerlt - vlaszolja Fromm szrazon - Nincs ms vlasztsa, mint hogy azonnal fõbe lõje magt.
- Arra ne szmtson !
- Vezrezredes r - szlal meg Olbricht tbornok -, elrkezett a tettek ideje. Ha azonnal be nem avatkozunk, haznk mindrkre elveszett.
- Ht a maga keze is benne van ebben a puccsban, Olbricht ?
- gy, ahogy mondja ! Br csak az utols vagyok azoknak a sorban, akik kezkbe veszik Nmetorszg sorst.
- Akkor ht mind a hrman ezennel le vannak tartztatva !
- n nyilvnvalan nincs tisztban az erõviszonyokkal - vlaszolja Olbricht. - Nem n tartztat le minket, hanem mi tartztatjuk le nt, Fromm vezrezredes !
Fromm tiltakozik, de valaki pisztolyt szegez r, aztn beksrik a tulajdon segdtisztje irodjba, s rzrjk az ajtt. Az iroda ajtaja el ugyan lltank õrt, de az hanyagul vigyzza a foglyot, s ezzel lehetõv teszi, hogy Fromm kapcsolatba lpjen feletteseivel. Fromm mg egy palack j bort is kap, s egy tlcn szendvicset.
A helyettese, Hoeppner civilben rkezett a Bendlerslrassra, egy kis bõrndben hozta magval az egyenruht. Most tltzik, hogy kellõkppen reprezentljon. Az sszeeskvõk fõhadiszllsn teljes a zûrzavar. A tapasztalt katonai stratgk msodrendû rszletkrdsekkel tltik idejket, s rthetetlenl hibt hibra halmoznak.
Nemcsak hogy Frommot nem õriztettk szigoran, de nem gondoskodtak a fõhadiszllsul vlasztott plet biztonsgrl sem. Az plet õrzsre kirendelt alakulat nem kapott vilgos parancsot, kit bocsthat be, s kit nem. A pnclos egysgeknek, amelyeknek mindjrt az elsõ percektõl fogva biztostaniuk kellett volna az pletet, se hrk, se hamvak. ppen gy nyoma sincs olyan alakulatoknak, amelyeknek megbzhat legnysge kiegsztette volna az õrcsapatot. Megjelent azonban Kortzfleisch tbornok, meghallgatta a parancsokat, s felmrve a helyzetet kijelentette, hogy õ nem kalandor, az adott krlmnyek kzt nem hirdethet a krzetben statriumot, egyszval megtagadja a csatlakozst.
Az sszeeskvõket mg egy kellemetlen meglepets rte. Okozja Piffrader SS-katona volt, ugyanaz a Piffrader, aki ksõn rkezett a replõtrre, s mr nem rte ott Stauffenberg ezredest. Most bksen bekopogtatott az irodja ajtajn, s azzal a krdssel lepte meg, mirt tvozott olyan hirtelen a vezr fõhadiszllsrl. Stauffenberg nem sokat kukoriczott vele. Szltotta az õrsget, s bezratta Piffradert a pincbe. Ez utn az eset utn vgre tudomsul kellett volna vennie, hogy odakint nincs minden rendben, hogy az pletbe brki bejhet, hogy Kaltenbrunner, sõt taln Himmler is mr valsznûleg megkezdte az ellenakcit, az sszeeskvõk teht veszlyben forognak.
gy ltszik, nem gondolt erre. Taln akkor sem bredt tudatra a veszlynek, amikor, a rdi hrl adta, hogy mernyletet kvettek el ugyan Hitler ellen, de a vezr tllte, semmi baja sem trtnt, s mihelyt becses vendgnek, Mussolini olasz dacnak llami ltogatsa vget r, rdi szzatot intz a nmet nphez.
Az sszeeskvõk mûkedvelõkhz illõ kvetkezetlensggel jrtak el. Egyikk sem gondolt a Deutschlandsender rdilloms megszllsra, senki sem adott parancsot, hogy fogjk el Goebbelst, aki a szolglati laksban ldglt. Azzal sem trõdtek, hogy fegyveres egysgeik idejekorn elfoglaljk a fontos pleteket, s gy megvdjk a bendlerstrassei kzpontot az esetleges tmadstl.
Mg a kapuõrsg sem kapott pontos utastst. gy trtnhetett meg, hogy hat ra tjban feltûnt a folyosn a mit sem sejtõ Specht, Kunze s Strecker tbarnok, akiket mg az elmozdtott Fromm hvott ssze tancskozsra. Az õr bebocstotta õket az pletbe, s a magas rang tisztek bekopogtak felettesk ajtajn. Fromm vendgeit a tartalk hadsereg j fõnke, Hoeppner fogadta, megmagyarzta a helyzetet, s felajnlotta nekik az sszeeskvõkkel val egyttmûkdst. Ajnlatt mind a hrman kereken elutastottk, meg voltak ugyanis gyõzõdve arrl, hogy az llamcsny eleve kudarcra van tlve, Hitler l, s este rdibeszdet tart.
Hoeppner tbornok teht bezratta õket abba a helyisgbe, ahol egy veg bor s egy tl szendvics mellett mr ott lt Fromm. Hihetetlen, hogy senki sem lltott az ajthoz megbzhat õrt, s az pleten bell sem gyelt senki a fegyelem szigor betartsra. Mind a hrom õrizetbe vett tbornoknak sikerlt megszknie. Fromm kiknyrgte, hogy tegyk hzi õrizetbe, s az sszeeskvõk becsletszra tengedtk a szolglati laksba, ahonnan telefonlhatott.
Az is slyos hiba volt, hogy Stauffenbergk elmulasztottk idejben megbzhat ellenõrzs al vonni a hrkzlõ llomsokat. A telefonkzpontoknl s a rdiadnl tovbbra is Hitler hvei ltek, s amikor megtudtk, hogy a fhrer l, nem egy esetben szndkos zavart keltettek a Bendlerstrasse parancsainak tadsa krl. m a koszt, amely minden bizonnyal a puccs csõdjnek legfõbb oka volt, mindenekelõtt maguk az sszeeskvõk okoztk. A Walkr-hadmûvelet vgrehajtsra olyan ksõn adtak parancsot, hogy az sok helytt mr nem volt keresztlvihetõ. Csak este ht ra tjban kezdtk ugyanis sztkldeni az utastsokat a kormnyhivatalok, forgalmi gcok s koncentrcis tborok megszllsra s a nci vezetõk elfogsra. A ksve tjkoztatott parancsnokok ttovztak, ktelkedtek, amikor pedig megtudtk, hogy a Hitler elleni mernylet nem sikerlt, elodztk a parancs teljestst, s vrtk, mikpp alakul a helyzet.
Kzben Hitler kiksrte Mussolinit a plyaudvarra, s hat rakor elbcszott tõle. De mr egy teljes rval korbban levltatta Frommot, s Himmler SS birodalmi vezetõt nevezte ki a helyre. Fl hatkor, teht rviddel az elõtt, hogy Mussolinival a grlitzi llomsra indult volna, telefonlt Berlinbe Goebbelsnek, s megbzta egy rdiszzat kidolgozsval. Hromnegyed htkor az utn valamennyi hangszrban felhangzott a jelents, hogy Hitler ellen mernyletet kvettek el, de a vezr srtetlenl tllte a tmadst.
A rdi kzlemnye csak mg fokozta a zavart az sszeeskvõk tborban. A telefonok szakadatlanul csengtek, Stauffenberg pedig fradhatatlan jhiszemûsggel magyarzta, hogy a vezr ktsget kizran halott, minden egyb hr csak egy hozz hû csoport megtvesztõ manõvernek a rsze, az llamhatalmat a mai naptl fogva a Werhmacht tisztjei vettk t, Witzleben marsall s Beck tbornok vezetsvel. Csakis a Bendlerstrasse parancsai mrvadak ! Azonnal vgre kell hajtani a Walkr-hadmûvelet valamennyi parancst ! Mg este ht ra utn is kzlemnyt adott ki, amelyben biztostja a hadsereg valamennyi krzeti parancsnokt, hogy Keitel lltsa szemenszedett hazugsg, Hitler dl ta halott.
Hanem a haderõ j parancsnoka, von Witzleben mg mindig nem jelent meg a sznen. Csak este fl nyolckor rontott be a bendlersttassei pletbe, s mr a folyosn akkorkat kromkodott, hogy visszhangoztak tõle a falak. Ez a nap ugyanis lete legszrnyûbb napja volt. Kora reggel ta kszen llt, hogy nyomban a jelsz kihirdetse utn tvegye j hivatalt. Tbornagyi egyenruhban s marsallbottal a kezben (nyugdjban volt mr, s idõkzben kegyvesztett is lett), kocsiba lt, s elindult a vezrkar zosseni objektuma fel, de mr az elsõ õrsgek megtagadtk tõle a bebocstst, nem kaptak ugyanis semmifle parancsot. Von Witzleben marsall egyszer-ktszer mg megprblt bejutni a terletre, ahol ettõl a pillanattl fogva õt kellett volna hogy illessen minden hatalom, de amikor ltta, hogy minden igyekezete hibaval, megfordtotta a kocsijt, s a Bendlerstrassba hajtatott.
Porlepte egyenruhban, marsallbottal a kezben sietett be az pletbe, ahol mr teljes volt a zûrzavar. Pr perc mlva mindent megrtett. A nmet hadsereg kijellt parancsnoka az j nmet llam leendõ elnkhez, Beckhez vezettette magt. Kezet fogtak, majd heves szvltsra kerlt sor. Nem segtett sem Stauffenberg, sem Olbricht bizonykodsa. Von Witzleben marsall nem volt hajland rszt venni az elpuskzott puccsban, nyolc ra utn elhagyta az pletet, s hazautazott a birtokra. Hadszati szakemberek mr a nci haderõ 1941-1942-es keleti veresge utn tudtk, hogy a fronthelyzet alakulsban trs llt be. Hitler tbornokai az eurpai orszgokban "villmhborkkal" nyertk meg hadjrataikat, az oroszoktl elszenvedett veresg azonban vget vetett ennek a stratginak, s meggyorstotta a puccs elõkszleteit. De az sszeeskvõk hinyosan biztostott tervei, a kvetkezetlenl vgrehajtott parancsok, az ellenfllel szemben val engedkeny magatarts elõrevettette a Walkr-hadmûvelet kudarcnak rnykt.
Hitler, Himmler, Gring, de Goebbels is kezdetben gy vlte, hogy, a mernylet egyetlen ember mûve. Gyanakodtak ugyan Stauffenberg ezredesre, mirt is hagyta el olyan feltûnõ hirtelensggel a "Farkastanya" terlett, de konkrt vd nem merlt fel ellene. A tervezett llamcsnyrõl csak ksõbb szereztek tudomst. Fl hat tjban ugyanis Goebbels fontos informci birtokba jutott.
Dr. Hans Hagen hadnagy, a propagandaminisztrium klnleges megbzats alkalmazottjaknt szolglt a Grossdeutschland elit õrzszlaljnl. A napokban fejezett be egy mintegy negyven elõadsbl ll politikai iskolzst, s aznap Dberitzben tantvnyaival, valamint Remer õrnaggyal, a zszlalj parancsnokval egytt pp a tanfolyam befejezst nnepelte. De alighogy leltek a tertett asztalhoz, Remer parancsnok utastst kapott a Walkr-hadmûvelet vgrehajtsra, s radsul arra, hogy tartztassa le Goebbels propagandaminisztert, vagyis Hagen fõnkt. A hadnagy felugrott, kocsiba vgta magt, s fl hatkor mr Goebbels laksn referlt.
Hitler propagandaminisztere nyomban a tettek mezejre lpett. Elõszr is elkldte Hagen hadnagyot Remer õrnagyrt. Remer, miutn gondoskodott a parancs vgrehajtsrl, s embereivel krlvette a propagandaminisztriumot, nyugodtan eleget tett Hagen kvnsgnak, hiszen tulajdonkppen mr a foglyt ltogatta meg. Csakhogy Remer, az egyszerû katona nem gyõzhetett a "snta rdg" Goebbels ellen. Tudta az jl hogyan kell elbnnia vele.
Nem ismeretes, mikpp folyt le kettejk prbeszde, br a tettre ksz Remer a hbor utn rszletesen elmondta akkori "hõstettt". Az eredmnybõl mindenesetre kitûnik, hogy az õrnagy alulmaradt, mert az sszeeskvõk elleni fronthoz szegõdtt. Amikor ugyanis az õrzszlalj parancsnoka kitartott amellett, hogy teljestenie kell a kapott parancsot, Goebbels feltrcszta Hitler rastenburgi fõhadiszllst, s az elkpedt õrnagy kezbe nyomta a kagylt. Az itt kvetkezõ beszlgetsnek tbb vltozata maradt fenn, de az egyes vltozatok mindssze aprsgokban trnek el egymstl.
- Megismeri a hangomat, Remer ? - krdi Hitler.
- Igen, vezrem ! - kiltja az õrnagy szinte nkvletben, s vigyzzba vgja magt.
- n tudniillik nagyon jl emlkszem magra, pr httel ezelõtt tûztem a mellre a tlgyfalombos vaskeresztet. Ltom, hogy a kitntetst teljes mrtkben megrdemelte. Most azonban jl figyeljen a szemlyes parancsomra. Megparancsolom, hogy gondoskodjon Berlin biztonsgrl. Nyomjon el mindennemû ellenllst. Az n szemlyes parancsnoksgom alatt ll mindaddig, mg csak Berlinbe nem rkezik Himmler, SS birodalmi vezetõ.
- Igenis, vezrem !
Elsõ pillantsra gy tetszik hogy Hitler parancsa, amelyet a jelentktelen, ismeretlen õrnagynak adott, nagyon is kockzatos. Mgsem volt az. Remer az adott pillanatban, kezben tartotta a vgrehajt hatalmat, taln mint egyetlen, akinek mdjban llt beavatkozni. Hiszen az õ õrzszlalja vigyzta az sszeeskvõk fõhadiszllst, arra volt hivatva, hogy megvdje õket. De mi a klnbsg a vdelem s a bekerts kztt ? Technikai szempontbl semmi. A fegyveres egysgek urai a helyzetnek mind az pletben, mind az plet krl. Elegendõ, ha a parancsnok tll az ellensg oldalra, vagy hirtelen megvltoztatja a nzeteit, s a vdencekbõl mris foglyok lesznek. Amikor Remer õrnagy Goebbelstõl visszatrt az embereihez az sszeeskvõk remnytelenl be voltak kertve.
Ez alatt Goebbels s az idõkzben mr Berlinbe rkezett Himmler riadztatta az SS s a Gestapo alakulatait. Walter Schellenberg, a titkosszolglat fõnke, az elmozdtott Canaris tengernagy utda, s Otto Skorzeny, szmos diverzi hõse, aki klnsen Mussolini elrablsa rvn vlt hress, szintn munkhoz lttak. De a krlkertett plet belsejben is vlsgosra fordult a helyzet.
A bendlerstrassei hadgyminisztrium risi plet volt, kilomter hosszsg folyoskkal. Az irodkban tisztek szzai dolgoztak. Csak ht ra tjban kezdtk rebesgetni, hogy odakint valami nincs rendben. Ksõbb mr konkrtebb hrek rkeznek, de a tisztek mg vrnak. gy tz fel, amikor a Deutschlandsender lloms mr ki tudja hnyadszor ismtli a hrt, hogy a vezr ellen mernyletet kvettek el, de l s egszsges, nhnyan ellenakcira sznjk el magukat. Mr csak azrt is, mert alibire van szksgk.
Fegyverekrõl gondoskodtak kvlrõl. A folyoskon egyszerre ldk tûnnek fel teljesen j gppisztolyokkal, valaki rviden ismerteti, hogyan kell velk bnni. S mialatt valamennyi hrkzlõ szerv ismerteti a Hitler fõhadiszllsrl rkezett tviratot, hogy csakis a keitl s Himmler ltal alrt parancsok rvnyesek, von der Heyde s Herbert hadnagyok vezetsvel tisztek indulnak Olbricht dolgozszobjba.
Stauffenberg ezredes ekzben egyik telefonkszlktõl a msikhoz szalad, s fanatikus konoksggal bizonygatja a ktelkedõknek, hogy Hitler halott, a puccs vghezvitelnek nincs akadlya, a rdi lltsa hazugsg, Keitel csupn idõt akar nyerni, ennyi az egsz. Vgl megrtette, hogy mr minden hibaval, s hromnegyed tizenegykor feladja a kzdelmet. Mikor telefonon beszl a prizsi vezrkar fõnkvel, Stlpnagel tbornokkal, akinl a puccs tervszerûen folyt le, s az sszeeskvõk tbb mint ezer gestapst letartztattak, Stauffenberg beismeri a veresget. Alig t perccel ksõbb bekvetkezik a Walkr-hadmûvelet teljes sszeomlsa.
Az j golyszrkkal felfegyverzett tisztek Olbricht irodja fel vonulnak. Aki tkzben elbk kerl, attl megkrdik. Hitler prtjn van-e, s termszetesen csupa igenlõ vlaszt kapnak. Aztn feltûnik a folyosn Stauffenberg s Haeften, s lvldzsre kerl sor. Az ezredes vllt tallat ri, erõsen vrzik.
J tz percig kiltsoktl s golyszrk tztõl hangosak a folyosk, aztn csnd lesz. De csak affle vihar elõtti, baljslat csnd ez. Beck, Hoeppner, Olbricht, Stauffenberg s Haeften remnytelen helyzetbe kerlt. A folyoskon felfegyverzett tisztek cirklnak. S egyszerre, mint a bosszlls vrszomjas istene, megjelenik a sznen Fromm tbornok. Elgttelt akar venni a megalztatsrt, de mert egy ideig mgiscsak spekullt, hogy ktlnek lljon-e vagy sem, rdemeket kell szereznie Himmler elõtt. Elhatrozza, hogy rvid ton vgez ellenfeleivel.
Pisztollyal a kezben rontott Olbricht irodjba. Von Haeften egy gyors mozdulattal szintn elõkapta a pisztolyt, s Frommra szegezte. Nhny msodpercig egyenlõ esllyel lltak egymssal szemben, aztn kzjk lpett a sebeslt Stauffenberg.
- Vesztettnk - mondta. - A tovbbi vrontsnak semmi rtelme.
Megmentette az ellensge lett. Fromm azonban mr eldnttte magban az ezredes likvidlst. Semmi szksge sem volt megingsnak tanira.
- Nos, urak - mondta -, fordult a kocka. Most pp olyan helyzetben vannak, mint amilyenben n voltam ma dlelõtt. Azt teszem nkkel, amit nk tettek velem. Tstnt tegyk le a fegyvert !
Haeftenen kvl azonban a helyisgben senkinek sincs fegyvere. Nem szmtottak r, hogy majd vdekeznik, sõt mi tbb, tmadniuk kell. Haeften flreteszi a pisztolyt, a tbbiek a helykn maradnak. Aztn megszlal az idõs Ludwig Beck tbornok, akinek a Hitlertõl megszabadtott Nmetorszg elnkv kellett volna lennie.
- Az n pisztolyom ott van. Krem, hagyjk nlam, sajt hasznlatra.
- Ahogy hajtja - vlaszolta Fromm - De iparkodjon, ne hzza az idõt !
Beck tbornok az asztalhoz lpett. a fikjbl egy Parabellum pisztolyt vett elõ, s tltnytrt tolt bele.
- Azokra a rgi idõkre gondolok… - kezdte, de Fromm kzbevgott.
- Ez nem tartozik ide ! Siessen, krem !
Beck tbornok remegõ kzzel a halntkhoz emelte a pisztolyt. Elcsattant a lvs, a mennyezetrõl levlt egy darab vakolat, Beck tbornoknak vrzik a halntka, s csodlkozva megllaptja.
- Ez valahogy nem sikerlt.
Fromm tbornok nem egyedl tmadt a felkelõkre. A flig nyitott ajtn tl llig felfegyverzett Gestapo-legnyek llnak elõszegezett golyszrval. Fromm utastja õket, hogy vegyk kezelsbe a sebeslt Becket. A tbornok a fldre rogy, de a pisztolyt nem adja ki kezbõl, jbl megksrli az ngyilkossgot. A msodik lvst is tlli. Vgl az egyik gestaps megknyrl rajta, s egy golyval tsegti a msvilgra.
Fromm tkletesen ura a helyzetnek. Kzli a jelenlevõkkel, hogy vgk, nem vrhatnak tõle knyrletet. Aki akar, rhat egypr sort a hozztartozinak. Egyedl Olbricht kpes r, hogy megrja utols zenett. Alig fejezi be, taln t perc sem telt el, Fromm mr ismt az irodban van.
- A vezr nevben az imnt sszehvtam egy rgtntlõ katonai brs |
AJÁNLOM AZ OLDALT
