Erkel Ferenc

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. - Budapest, 1893. j�nius 15.), zeneszerz�, karmester, zongoram�v�sz, pedag�gus.

�lete

Erkel Ferenc

szobra Gyul�n

R�gi muzsikusdinaszti�ban sz�letett, tanulm�nyait sz�l�v�ros�ban kezdte, majd Nagyv�radon folytatta, s Pozsonyban fejezte be. 1828-t�l Kolozsv�ron zongoram�v�szk�nt majd karmesterk�nt m�k�d�tt. Kolozsv�ron ker�lt kapcsolatba Ruzitska J�zseffel, akinek a hat�s�ra figyelme az opera fel� fordult. 1834-ben ker�lt a f�v�rosba, majd egy �vvel k�s�bb v�gleg letelepedett Budapesten.

1835-ben a Magyar Sz�nj�tsz� T�rsas�g karmesterek�nt helyezkedett el, majd a r�k�vetkez� k�t �vben a pesti n�met sz�nh�z m�sodkarmestere lett. 1838-ban a Pesti Magyar Sz�nh�z (a k�s�bbi Nemzeti Sz�nh�z) els� karmesteri, majd 1862-t�l egy �vtizeden �t a Nemzeti Sz�nh�z f�zeneigazgat�i �ll�s�t t�lt�tte be. 1840-ben szerezte el els� oper�j�t, a B�thory M�ri�t, melynek sz�vegk�nyv�t Egressy B�ni �rta, aki k�s�bb �lland� seg�t�je lett operaszerz�i munk�j�ban. � volt az Operah�z els� zeneigazgat�ja eg�szen hal�l�ig. A K�lcsey Himnusz�nak megzen�s�t�s�re hirdetett p�ly�zatot 1844-ben nyerte meg.

R�szben az � nev�hez f�z�dik az 1837 �s 1843 k�z�tt d�l� „operah�bor�”, mely a k�r�l robbant ki, hogy a Pesti Magyar Sz�nh�z - mint az egyetlen magyar j�t�knyelv� sz�nh�z - m�soraiban milyen ar�nyban k�pviseltesse mag�t az opera �s a dr�ma. A vita sz�nh�zpolitikai k�rd�sek �s egy�ni karrier�rdekek keresztt�z�ben zajlott; Erkel k�pviselte az eur�pai klasszisokat felmutatni k�pes operai m�fajt, m�g Bajza J�zsef �s az Athenaeum foly�irat k�r�l csoportosul� liber�lis �rtelmis�giek a dr�ma �gy�t f�ltett�k.

A szabads�gharc ut�n minden erej�t a f�v�rosi hangverseny�let fellend�t�s�nek szentelte. 1853-ban megalap�totta a Filharm�niai T�rsas�got. P�ly�ja cs�cs�n �rta a B�nk B�nt, mely az utols� Egressy B�ni-sz�vegk�nyv� oper�ja volt. Erkel f�l �vsz�zados munk�val teremtette meg a magyar operaj�tsz�s alapjait. Saj�t oper�i mellett �rt n�psz�nm�-, balett- �s k�s�r�zen�ket is. Pedag�giai tev�kenys�ge mellett zenei int�zm�nyeket is alap�tott, illetve vezetett (Filharm�niai T�rsas�g, Orsz�gos Magyar Dal�regyes�let). 1875-t�l 1886-os nyugd�jaz�s�ig a Zeneakad�mia igazgat�ja �s zongoratan�ra volt. Sz�l�v�rosa, Gyula 1888-ban d�szpolg�r�v� v�lasztotta.

1839-ben feles�g�l vette Adler Ad�lt, s h�zass�gukb�l k�s�bb szint�n zenei p�ly�t v�laszt� fi�k sz�lettek: Gyula, Elek, L�szl� �s S�ndor. Neves sakkoz�, a Pesti Sakk-k�r eln�ke: j�tszm�it a nemzetk�zi sakk�let is figyelemmel k�s�rte. 1893-ban hunyt el.

Eml�ke

Eml�k�t Budapesten sz�nh�z (Erkel Sz�nh�z), az 1952-ben alap�tott Erkel Ferenc-d�j, tov�bb� sz�mos k�zter�let �s kultur�lis int�zm�ny �rzi. Keleti M�rton 1952-ben filmet k�sz�tett Erkel c�mmel a zeneszerz� �let�r�l.

F� m�vei

E fa lombjai alatt �rta a B�nk b�nt

• B�thory M�ria (opera, 1840)
• R�k�czi-indul� (zongoram�, 1840)
• Hunyadi L�szl� (opera, 1844)
• B�nk b�n (opera) (opera, 1861)
• Sarolta (opera, 1862)
• D�zsa Gy�rgy (opera, 1867)
• Brankovics Gy�rgy (opera, 1874) 
• N�vtelen h�s�k (opera, 1880)
• Istv�n kir�ly (opera, 1886)