100 �ves h�bor�

A sz�z�ves h�bor� modernkori megnevez�se annak a 116 �vig tart� konfliktussorozatnak, ami Anglia �s Franciaorsz�g k�z�tt zajlott 1337 �s 1453 k�z�tt. A t�rt�n�szek ezeket az esem�nyeket k�nyelmi szempontok miatt rendezt�k a "sz�z�ves h�bor�" c�msz� al�. A h�bor� nagyr�szt Franciaorsz�gban zajlott, �s noha visszatekintve legal�bb annyira t�nhet francia polg�rh�bor�nak, mint egy nemzetk�zi konfliktusnak, Philippe de Vries francia t�rt�n�sz v�lem�nye szerint "a h�bor� t�bb�-kev�sb� vid�ki-region�lis szinten zajlott". Fernand Braudel, id�zve �t, hozz�teszi hogy "Anglia r�gi�k�nt vagy r�gi�k csoportjak�nt cselekedett az angol-francia egys�gen bel�l", ami "egyar�nt volt hadsz�nt�r �s hadizs�km�ny". (Braudel 1984 p. 353)

A h�bor� a k�vetkez� t�nyez�k miatt volt jelent�s esem�ny:

• az �j fegyverek �s taktik�k bevezet�se, amelyek felmorzsolt�k a neh�zlovass�g �ltal domin�lt r�gi feud�lis hadseregek rendszer�t;
• az els� sorozott hadseregek Nyugat-Eur�p�ban a Nyugatr�mai Birodalom buk�sa �ta;
• v�ltoz�sok a nemess�g �s a paraszts�g szerepk�r�ben;
• �s �ltal�ban v�ve kulcsfontos�gg� esem�nyek a korai nemzetfejl�d�sben, �s �j monarchi�k kialakul�s�ban.

Gyakran a k�z�pkori hadvisel�s t�rt�net�nek egyik legfontosabb esem�nyek�nt tekintenek r�.

Eur�pa t�rk�pe az 1430-as �vekben, a sz�z�ves h�bor� cs�cs�n

Kor�bbi esem�nyek: 911–1314

A konfliktus h�tter�ben az a 400 �vvel ezel�tti esem�ny �ll, amikor a frank Karoling uralkod�, Egy�gy� K�roly 911-ben enged�lyt adott Rollo vikingjeinek, hogy letelepedhessenek a kir�lys�g�nak azon r�sz�n, melyet Normandia n�ven ismer�nk. A vikingekk�nt is ismert normannok nagyj�b�l m�sf�l �vsz�zaddal k�s�bb, H�d�t� Vilmos, Normandia hercege vezet�s�vel lefoglalt�k Angli�t, az 1066-as normann h�d�t�s sor�n legy�zt�k az angolsz�sz vezet�st, s amint Vilmos elfoglalta az angol tr�nt, meghonos�tott�k az anglo-normann hatalmi strukt�r�t.

Az anglo-normann elit uralta Normandi�t �s Angli�t t�bb mint m�sf�l �vsz�zadon �t, azonban 1216-ban elvesztett�k birtokaikat a franci�kkal szemben. A 14. sz�zadi angol nemesek t�bbs�ge az anglo-normannok k�zeli lesz�rmazottja volt, akik m�g mindig besz�lt�k a francia egy bizonyos v�ltozat�t, �s eml�keztek azokra az id�kre, amikor m�g nagyap�ik� volt Normandia. A nemess�g soha nem adta fel teljesen a gazdag Normandia visszah�d�t�s�nak �lm�t, amelynek visszav�tel�vel Anglia szint�n nagyon gazdagg� v�lhatott volna. A h�bor� teh�t egyar�nt volt a hercegs�g visszaszerz�s�nek "nemzeti" v�gya, �s a nemess�g szem�lyes v�gya a meggazdagod�s �s preszt�zsn�veked�s rem�ny�ben.

K�zvetlen el�zm�nyek: 1314–1337

A h�bor�t k�zvetlen�l kiv�lt� esem�nyek a 14. sz�zad elej�n, Franciaorsz�gban kezd�dtek, ahol a Capeting-dinasztia m�r t�bb mint 320 �ve uralkodott, �s egyik fi��r�k�s a m�sik ut�n vette �t a tr�nt (a leghosszabb folyamatosan uralkod� dinasztia a k�z�pkori eur�pai t�rt�nelemben). 1314-ben, amikor a IV. F�l�p francia kir�ly, a Capeting-dinasztia tagja meghalt, h�rom fi��r�k�st hagyott maga ut�n: a k�s�bbi X. Lajos francia kir�lyt, V. F�l�p�t �s IV. K�rolyt. A legid�sebb fi��r�k�s, X. Lajos, 1316-ben halt meg, �s m�r csak hal�la ut�n sz�letett meg fia, I. J�nos, aki azonban m�g abban az �vben meg is halt; l�nya Johanna, pedig F�l�p, Evreux-i gr�f-hoz ment feles�g�l. Hogy a tr�nhoz val� jog�t biztos�tsa, V. F�l�p (IV. F�l�p m�sodsz�l�tt fia), kiv�s�rolta Johanna tr�nk�vetel�si jog�t (f�lhaszn�lva emellett a sz�besz�det, miszerint Johanna anyja h�zass�gt�r�s�b�l, �s nem X. Lajost�l sz�rmazik.). Amikor V. F�l�p meghalt 1322-ben, l�nyait "f�lretett�k" IV. F�l�p harmadik fi��r�k�se, IV. K�roly jav�ra.

1324-ben, IV. K�roly �s az angol kir�ly, II. Edward megv�vta egym�ssal a r�vid Saint-Sardos-i h�bor�-t Gascogne-ban. A h�bor� f� momentuma a Garonne foly� menti La R�ole angol er�d r�vid ostroma volt. A Woodstock -i Edmund, az els� Kent-i earl vezette angol er�k a francia �gy�k t�bb mint egyh�napos t�ze �s a be�g�rt, de soha meg nem �rkezett er�s�t�s miatt megad�sra k�nyszer�ltek. A h�bor� Anglia sz�m�ra tot�lis kudarccal v�gz�d�tt, �s csak Bordeaux �s egy keskeny partmenti s�v maradt angol k�zen. Ett�l kezdve az elvesztett ter�letek visszaszerz�se v�lt az angol diplom�cia f� t�rekv�s�v�. A h�bor� tov�bbi hat�sa volt, hogy fel�l�nk�tette II. Edwardnak az Aquitaine-i angol lordok k�r�ben megl�v� ellenz�k�t, akik k�z�l sokan Lord Wigmore szimpatiz�nsaiv� v�ltak, aki k�s�bb bet�rt Angli�ba �s megfosztotta tr�nj�t�l II. Edwardot.

IV. K�roly, Franciaorsz�g �s Navarra kir�lya, IV. F�l�p legkisebb fia 1328-ban meghalt, csak n�i ut�dokat hagyott maga ut�n, �s hal�la ut�n sz�letett gyermeke is l�ny lett. A Kapeting- dinasztia f�rfi-�ga ezzel kihalt, �s megkezd�d�tt a tr�nvisz�ly a francia korona birtokl�s��rt.

Ek�zben IV. K�roly Angli�ban �l� testv�re Izabella, II. Edward kir�ly feles�ge lemondatta gyengekez� f�rj�t tizen�ves fiuk, III. Edward jav�ra, a hajdani kir�ly hal�l�val pedig a hatalom t�nyleges birtokos�v� v�lt (Fogs�gban halt meg 1327-ben m�ig nem tiszt�zott k�r�lm�nyek k�zepette). A fiatal III. Edward, a francia IV. K�roly unoka�ccse a halott kir�ly legk�zelebbi f�rfi rokona volt, �s az id� szerint az egyetlen �l� lesz�rmazottja IV. (Igazs�gos) F�l�p francia kir�lynak �s a Kapeting-dinaszti�nak. A feud�lis jog angol �rtelmez�se szerint ez�rt a francia tr�n III. Edwardot illette meg.

A francia nemess�g azonban nem akart idegen uralkod�t, k�l�n�sen nem egy angol kir�lyt. A francia nemess�g azt �ll�totta, hogy a tr�n�r�kl�s csak megszak�tatlan f�rfi�gon t�rt�nhet, �s nem sz�llhat egy kir�ly l�ny�r�l (Izabella) annak fi�ra (Edward) (Ezt az elvet k�s�bb, 1356-t�l, "sz�li t�rv�nyek"-k�nt id�zik). A francia nemess�g ez�rt kijelentette, hogy a tr�n jogszer� v�rom�nyosa VI.(Valois) F�l�p, III. F�l�p �ccs�n, Valois K�roly-on kereszt�l. Adva volt a lehet�s�g mind Edward, mind F�l�p sz�m�ra, hogy jogszer� �s bizonyos csoportok �ltal t�mogatott uralkod�ja lehessen Franciaorsz�gnak.

Navarrai Johanna, X.Lajos l�nya (vagy legal�bbis Lajos feles�g�nek l�nya), szint�n jogot form�lhatott volna a tr�nra, de nem �lltak m�g�tte t�mogat�k. Navarr�ban megszokott dolog volt a n�i tr�n�r�kl�s, �s m�r nem rendelkezett a hagyom�nyos "sz�li" akad�lyokkal.

Ek�zben tov�bbra is angol ir�ny�t�s alatt �llt Gasconge, ami a mai d�lnyugat Franciaorsz�got jelentette az Atlanti-partok ment�n. Ez a ter�let m�g az anglo-normann kir�lyok �ltal h�trahagyott, egykor sokkal nagyobb francia ter�letekb�l maradt. Gascogne kereskedelmi szempontb�l is fontos volt s�b�ny�szata �s bortermel�se miatt, ami nagyon j�l j�vedelmezett az angol nemess�g sz�m�ra. Gascogne egy k�l�n�ll� h�b�rbirtok volt, ink�bb a francia korona birtoka, semmint az angol�; �m a ter�let h�b�resk�je m�gsem volt egyszer� k�rd�s. VI. F�l�p el akarta ismertetni mag�t Edwarddal, Edward viszont vissza akarta szerezni az apja �ltal elvesztett ter�leteket. Az 1329-ben megk�t�tt kompromisszumos "h�b�resk�"-vel senki nem volt el�gedett, de 1331-ben s�lyos belpolitikai probl�m�k miatt Edward elismerte F�l�p�t Franciaorsz�g uralkod�j�nak �s feladta a francia tr�n ir�nti ig�ny�t, ez�rt cser�ben Anglia megtarthatta Gasconge-t. 1332-ben Johanna, X. Lajos l�nya fi�gyermeknek adott �letet, a j�vend�beli navarrai II. K�roly-nak. III. Edward imm�ron nem volt t�bb� IV. F�l�p fi��r�k�se a primogenit�ra jog�n; noha IV. F�l�p k�zeli lesz�rmazottjak�nt tov�bbra is �r�k�se maradt.

1333-ben III. Edward h�bor�t kezdett II. D�vid kir�llyal, aki a franci�k sz�vets�gese volt az "angolellenes sz�vets�g" keretein bel�l, �s megkezd�d�tt m�sodik sk�t f�ggetlens�gi h�bor�. F�l�p �gy gondolta, hogy itt a k�n�lkoz� alkalom Gascogne visszaszerz�s�re, mialatt Anglia figyelme otthoni �gyekre korl�toz�dik. A h�bor� azonban Anglia gyors siker�t hozta, D�vid sk�t kir�lynak pedig Franciaorsz�gba kellett menek�lnie, miut�n III. Edward �s Edward Balliol 1333 j�lius�ban a Halidon Hill-i csat�ban legy�zt�k.

1336-ban F�l�p hadj�ratot tervezett, melynek c�lja D�vid visszahelyez�se a sk�t tr�nra, illetve Gascogne megszerz�se volt. Ny�lt ellens�gesked�s robbant ki, amint francia haj�k hozz�kezdtek a part menti telep�l�sek feld�l�s�hoz az La Manche-csatorna ment�n �s 1337-ben F�l�p visszavette a Gascogne-i h�b�rbirtokot, hivatkozva a feud�lis jogrendre �s kijelentve, hogy Edward megszegte esk�j�t (ami b�n volt), mivel nem t�r�d�tt ur�nak sz�ks�gleteivel �s k�vetel�s�ivel. III. Edward erre azzal v�laszolt, hogy val�j�ban � a francia tr�n igazi �r�k�se, �s 1337-ben, Mindenszentek napj�n Henry Burghersh, Lincoln p�sp�ke meg�rkezett P�rizs-ba az angol uralkod� ellen�ll�si �zenet�vel. A h�bor� elkezd�d�tt.

A h�bor� kezdete: 1337–1360

A h�bor� nagyj�b�l n�gy szakaszra bonthat�: az angol sikerek id�szaka III. Edward idej�n 1337 �s 1360 k�z�tt; majd a 1360-t�l 1400-ig tart� szakasz, amikor a franci�k majdnem ki�zt�k az angolokat; az 1400 �s 1429 k�z�tti nagy angol gy�zelmek id�szak�ra V. Henrik uralkod�sa alatt; �s v�g�l egy 1429-t�l 1453-ig tart� szakaszra, melyben Franciaorsz�g egyes�lt a Valois kir�lyok ir�ny�t�sa alatt. A h�bor� kezdetekor Franciaorsz�g lakoss�ga 14 milli� f� volt, �s �ltal�nos n�zet volt, hogy a franci�k rendelkeznek a legnagyobb l�tsz�m�, �s legjobban kik�pzett lovagsereggel Eur�p�ban. Anglia lakoss�ga ebben az id�ben mind�ssze 2 milli� f�t tett ki.

A h�bor� els� �veiben III. Edward sz�vetkezett a n�metalf�ldi nemesekkel �s Flandria polg�raival, de k�t eredm�nytelen hadj�rat ut�n, 1340-ben a sz�vets�g sz�tesett. A n�met hercegeknek ny�jtott t�mogat�sok, �s a hadsereg k�lf�ldi fenntart�s�nak k�lts�gei fizet�sk�ptelenn� tette az angol korm�nyt, hatalmas k�rokat okozva ezzel III. Edward tekint�ly�ben. A franci�k egy ideig f�l�nyben voltak a tengeren, �s sz�mos part menti angol v�rost kifosztottak. De 1340-ben, mik�zben az angol hadsereg partrasz�ll�s�t k�v�nt�k megakad�lyozni, a francia flotta majdnem teljesen megsemmis�lt a sluys-i csat�ban. A h�bor� tov�bbi r�sz�ben a la Manche-csatorna v�gig angol k�zen maradt, megakad�lyozva ezzel egy esetleges francia partrasz�ll�st.

1341-ben megkezd�d�tt Bretagne-i Hercegs�g birtokl�s��rt v�vott breton �r�k�s�d�si h�bor�, melyben Edward Montfort-i J�nos-t, F�l�p pedig Blois-i K�roly-t t�mogatta, akik k�z�l eleinte az ut�bbi volt sikeres. A k�vetkez� �vekben tulajdonk�ppen adok-kapok harc folyt Bretagne-ban, ahol pl. Vannes v�rosa j�n�h�nyszor gazd�t cser�lt, �s hasonl� jelleg� hadj�ratokra ker�lt sor Gascogne-ban is.

1346 j�lius�ban Edv�rd egy jelent�s partrasz�ll�st hajtott v�gre a csatorn�n kereszt�l, melynek sor�n a normandiai Cotentin-f�lszigeten k�t�tt ki, majd katon�i �l�n tov�bb menetelt Normandi�ba. F�l�p egy nagy hadsereget gy�jt�tt �ssze, hogy szembesz�lljon vele, mire Edv�rd a ter�let megszerz�se �s megtart�sa helyett �gy d�nt�tt, hogy �szaknak tart N�metalf�ld fel�, v�gigfosztogatva, ami �tj�ba ker�l. L�tva, hogy nem tudja elker�lni a F�l�ppel val� �tk�zetet, Edv�rd csatarendbe �ll�totta seregeit, majd kiv�rta, hogy F�l�p serege utol�rje, �s megkezd�d�tt a h�res Crecy-i csata. A sokkal nagyobb francia sereg t�bb hull�mban t�madta meg az angolok kiv�l�an k�pzett, angol hossz��jjal felszerelt angol �s wales-i �j�szait, akik minden �jabb hull�mot visszavertek, s�lyos vesztes�geket okozva a franci�knak, m�gnem a franci�k hatalmas veres�get szenvedtek �s k�nytelenek voltak visszavonulni.

Edward ellen�ll�s n�lk�l haladt �szak fel� �s megostromolta, majd bevette a partmenti Calais v�ros�t a La Manche-csatorna ment�n 1347-ben. Egy Sk�cia elleni angol gy�zelem folyam�n (Neville's Cross-i csata) elfogt�k II. David sk�t kir�lyt, ami nagyban cs�kkentette a Sk�cia fel�li vesz�lyt.

1348-ben a fekete hal�l s�p�rt v�gig Eur�p�n, �s ez mind Anglia, mind Franciaorsz�g sz�m�ra s�lyos k�vetkezm�nyekkel j�rt. Ez megakad�lyozta Angli�t abban, hogy b�rmilyen nagyobb m�ret� offenz�v�t ind�tson vagy t�mogasson. Franciaorsz�gban 1350-ben VI. F�l�p meghalt �s fia, II. (J�) J�nos vette �t a tr�nt.

A harcok sz�rv�nyosan folytat�dtak Bretagne-ban, a lovagiass�g olyan pr�bat�teleivel, mint a Harmincak csat�ja 1351-ben, amikor is 30 francia lovag Chateau Josselin-b�l kih�vott �s legy�z�tt 30 angol lovagot. A hagyom�nynak megfelel�en a franci�k v�lts�gd�jat k�veteltek sz�mos legy�z�tt angol lovag�rt, mint pl. Robert Knolles �s Hugh Calveley eset�ben, akik k�s�bb t�bb sikerrel vett�k fel a harcot Franciaorsz�ggal.

Amikor a pestisj�rv�ny elm�lt �s Anglia valamelyest talpra �llt p�nz�gyileg, Edward kir�ly fia, Edward, a Fekete Herceg, lerohanta Franciaorsz�got Gascogne-b�l 1356-ban, �s hatalmas gy�zelmet aratott a Poitiers-i csat�ban, ahol az angol �j�szok megism�telt�k a Crecy-n�l m�r j�l bev�lt taktik�t, tov�bb� a Gascon nemes Captal de Buch oldalba t�madta �s elfogta az �j Valois-h�zi kir�lyt, II. J�nost, �s sz�mos m�s francia nemest. J�nos t�zsz�netet k�t�tt Edwarddal, �m t�voll�t�ben a korm�nyzat kezdett �sszeomlani. J�nos v�lts�gd�j�t 2 milli� �cu-ben �llap�tott�k meg, de J�nos enn�l mag�t t�bbre tartotta, �s ragaszkodott hozz�, hogy legal�bb 4 milli�t k�rjenek.

K�s�bb az �v folyam�n (1356) al��rt�k a m�sodik londoni egyezm�nyt, amely garant�lta a 4 milli� �cu-s v�lts�gd�j kifizet�s�t az�ltal, hogy a Valois-csal�d sz�mos tagja Londonba utazott, ahol megadt�k magukat, hogy t�szk�nt tarts�k �ket fogva, m�g J�nos visszat�rt Franciaorsz�gba, hogy el�teremtse a v�lts�gd�jat. Az egyezm�ny r�szek�nt Anglia birtok�ba ker�lt Aquitania, egy nagy partmenti ter�let D�lnyugat-Franciaorsz�gban, bele�rtve Poitiers-t �s Bordeaux-t is. Kir�lyi foglyokk�nt szabadon j�rhattak-kelhettek, �gy amint J�nos visszautazott, a t�szok is gyorsan visszasz�ktek Franciaorsz�gba. J�nos, aki "J�" �s lovagias volt, elborzadt azon hogy szavaszeg� lett, majd becs�let�t elveszettnek �rezv�n visszat�rt Angli�ba �s feladta mag�t az angoloknak. V�g�l rabs�gban halt meg Angli�ban 1364-ben, de tisztelet�re nagy lovagi �nnep�lyt rendeztek, mert az angolok k�z�l is sokan elismer�en tekintettek tett�re.

Legfontosabb csat�k

• 1340. j�nius 24.: a Sluys–i csata; III. Edward Flandria partjain�l megverte VI. F�l�p francia �s genovai haj�kb�l �ll� flott�j�t �s megszerezte a La Manche-csatorna feletti ellen�rz�st.
• 1346. augusztus 26.: a Crecy-i csata; Az angol �j�szok Abbeville-n�l legy�zt�k a francia lovass�got.
• 1346-1347: Calais ostroma
• 1351: A harmincak harca; Beaumanoir harminc francia lovagja a Josselin-kast�lyn�l kih�vta �s legy�zte Pembroke �s Brambaugh harminc angol lovagj�t.
• 1356. szeptember 16. : a Poitiers-i csata; Edward, a Fekete herceg elfogta II. J�nos francia kir�lyt. Franciaorsz�gban kit�rt a z�rzavar.
• 1364. szeptember 29.: az Auray-i csata; a breton �r�k�s�d�si h�bor� v�ge .
• 1415. okt�ber 25.: az Agincourt-i csata Az V. Henrik vezette angol �j�szok legy�zt�k a Charles d'Albert �ltal vezetett francia sereget.
• 1418. j�lius 31. ? - 1419. janu�r 19.: Rouen ostroma; V. Henrik megvetette a l�b�t Normandi�ban.
• 1421. m�rcius 22.: a Bauge-i csata; VII. K�roly francia �s sk�t er�i Earl of Buchan vezet�s�vel legy�zt�k V. Henrik Duke of Clarence �ltal vezetett sereg�t.
• 1423. j�lius 31.: a Cravant-i csata; A francia hadsereg veres�get szenvedett Cravantn�l a Yonne foly� partj�n.
• 1424. augusztus 17.: a Vernuil-i csata; D�nt� veres�g a sk�t er�kre.
• 1428. okt�ber 12.- 1429. m�jus 8. az Orl�ans-i csata; Az angol sereg Earl of Salisbury, Earl of Suffolk, �s Talbot (Earl of Shrewsbury) vezet�s�vel megostromolta Orleans-t, de az angol csapatokat el�ld�zt�k, miut�n Jeanne d’Arc vezet�s�vel meg�rkezett a felment� sereg a v�rosba.
• 1429. j�lius 17.: a Patay-i csata; A francia sereg La Hire, Richemont, Jeanne d’Arc �s m�sok vezet�s�vel kereszt�lt�rte a Lord Talbot �ltal vezetett angol �j�szok vonal�t, majd �ld�z�be vett�k �s felsz�molt�k az angol hadsereg t�bbi r�sz�t. K�r�lbel�l a sereg fele (2200 f�) fogs�gba esett vagy meghalt. Earl of Shrewsbury-t (Talbot) �s Hungerfordot foglyul ejtett�k.

• 1435 a Gerbevoy-i csata; La Hire legy�zi az angol er�ket.
• 1450. �prilis 15. a Formigny-i csata; Count of Clermont �s Earl of Richmond �gy�kkal �tt�rik az �j�szok vonal�t �s legy�zik a Kyriell �ltal vezetett angolokat.
• 1453. j�lius 17. a Castillon-i csata; A Valoi-k �gy�k seg�ts�g�vel legy�zik a Lancaster-p�rtiakat �s v�get �r a sz�z�ves h�bor�. A 80 �ves Talbotot meg�lik, amikor megpr�b�lja sz�tsz�ledt sereg�t �sszegy�jteni.

A sz�z�ves h�bor� fontos szerepl�i

Anglia

III. Edward	1327–1377	II. Edward fia
II. Rich�rd	1377–1399	III. Edward unok�ja
IV. Henrik	1399–1413	III. Edward unok�ja
V. Henrik	1413–1422	IV. Henrik fia
VI. Henrik	1422–1461	V. Henrik fia
Edward, a Fekete herceg	1330–1376	III. Edward fia
John Talbot, Earl of Shrewsbury		Lovag
Sir John Fastolf		Lovag

Franciaorsz�g

VI. (Szerencs�s) F�l�p	1328–1350
II. (J�) J�nos	1350–1364
V. (B�lcs) K�roly	1364–1380
VI. (�r�lt) K�roly	1380–1422
I. (Anjou) Lajos	1380–1382	VI K�roly r�gense
VII. (Gy�zedelmes) K�roly	1422–1461
Jeanne d'Arc	1412–1431
Jean de Dunois	1403–1468	Jean d'Orl�ans
Gilles de Rais	1404–1440
Bertrand du Guesclin	1320–1380
Jean Bureau
La Hire	1390-1443