Marcus Antonius

Marcus Antonius (Kr. e. 83. - Kr. e. 30.) r�mai politikus, hadvez�r, Julius Caesar h�ve, a II. triumvir�tus tagja, VII. Kleop�tra egyiptomi kir�lyn� szeret�je, aki az Octavianust�l elszenvedett veres�g hat�s�ra �nkez�vel vetett v�get �let�nek.

Ifj�s�ga

A plebejus Antonia gens tagja, Marcus Antonius Orator unok�ja, Marcus Antonius Creticus �s Julia fia, Lucius Julius Caesar unoka�ccse. Mivel apja kor�n, Kr. e. 74-ben meghalt, mostohaapja, Cornelius Lentulus h�z�ban nevelkedett. Ez ut�bbit Kr. e. 63-ban Cicero v�geztette ki, mivel r�szt vett a Catilina-�sszesk�v�sben.

Az ifj� Antonius fiv�reivel, Caiusszal �s Luciusszal h�rhedten kicsapong� �letet �lt, �s hamarosan ad�ss�gokba verte mag�t. A szorult helyzetb�l bar�tja �s t�rsa a dorb�zol�sban, illetve szeret�je, Curio seg�ts�g�vel menek�lt meg. Nevel�apj�nak meggyilkol�sa ut�n bossz�v�gyt�l hajtva a senatus Publius Clodius Pulcher vezette n�pp�rti ellenz�k�hez csatlakozott. Szerepv�llal�sa nem volt t�lzottan jelent�s: m�r Kr. e. 58-ban keletre t�vozott hitelez�i el�l.

Katonai p�ly�n

El�sz�r G�r�gorsz�gba, majd Syria provinci�ba ment, ahol Aulus Gabinius proconsul lovass�g�nak parancsnoka lett. R�szt vett az Arisztobulosz megbuktat�s�ra ir�nyul� palesztinai hadj�ratokban (Kr. e. 57. �s 56.) illetve Ptolemaiosz Aul�t�sz egyiptomi kir�lys�g�nak restaur�ci�j�ban (Kr. e. 55.). Kr. e. 54-ben Galli�ba ment, ahol Julius Caesar szolg�lat�ba �llt, majd annak kegyeit �lvezve a k�vetkez� �vben visszat�rt R�m�ba, �s Kr. e. 52-re elnyerte a quaestori hivatalt. Caesar k�zvet�t�s�vel m�g Cicer�val is kib�k�lt. Quaestork�nt Caesarral tartott a galliai h�bor�ban (Kr. e. 52-51.).

Caesar p�rtj�n

Miut�n a hadvez�r el�tt bizony�totta r�termetts�g�t, Caesar �gy �t�lte meg, hogy a mer�sz �s energikus Antonius lenne a legmegfelel�bb k�pvisel�je R�m�ban, ahol az arisztokr�cia berkeiben mind er�sebb lett a Caesar-elleness�g. Ez�rt azt�n Kr. e. 50-ben R�m�ba menesztette Marcust, akit bev�lasztottak az augurok k�z�, december 10-�n pedig megkezdte tribunusi �v�t, �s nyomban heves kirohan�sokat int�zett a k�zeled� senatori rend �s Pompeius ellen. Kr. e. 4. janu�r 1-j�n a test�let megfosztotta Caesart rendk�v�li hatalm�t�l.

Antonius �s t�rsa, Quintus Cassius Longinus megv�t�zta az ind�tv�nyt, �m a senatus nem vette figyelembe tiltakoz�sukat, helyette megfenyegett�k �ket. Janu�r 7-�n a k�t tribunusnak menek�lnie kellett. Caesar egyetlen legio �l�n l�pte �t a Rubicon foly�csk�t, Gallia Cisalpina �s It�lia hat�r�t janu�r 10-�n, �s k�t nap m�lva Ariminiumban (Rimini) tal�lkozott az elmenek�lt tribunusokkal. Antonius Caesar legatusa lett, �s miut�n a hadvez�r Hispani�ba vonult Pompeius ott �llom�soz� legi�i ellen, � lett It�lia teljhatalm� ir�ny�t�ja.

Kr. e. 48-ban Antonius er�s�t�sr�l �s ut�np�tl�sr�l gondoskodott Caesar serege sz�m�ra G�r�gorsz�gban, a pharszaloszi csat�ban pedig � vezette a balsz�rnyat. Kr. e. 47-ben, Caesar m�sodik dictatur�j�nak els� �v�ben Antoniust tette meg helyettes�nek (magister equitum), aki ism�t It�lia �gyei�rt felelt, m�g felettese Egyiptomban �s Kis-�zsi�ban hadakozott. Mivel a f�lsziget ir�ny�t�sa nem ker�lt t�lzott er�fesz�t�sekbe, Antonius ism�t h�dolhatott a k�l�nf�le �lvezeteknek: elv�lt m�sodik feles�g�t�l, �s egy sz�n�szn�vel mulatozott a f�v�rosban �s szerte It�li�ban. K�s�bb Cicero Philippik�iban k�ny�rtelen�l kipelleng�rezte ez�rt.

Kr. e. 46-ban n�mileg megromlott a viszonya Caesarral, mivel megv�s�rolta Pompeius elkobzott vagyon�nak jelent�s r�sz�t, azonban eleinte nem akart, majd nem tudott fizetni. A helyzet orvosl�sa �rdek�ben vette feles�g�l Clodius �zvegy�t, a Gracchusok �r�ks�g�t birtokl� Fulvi�t. Kr. e. 45-re az egyet�rt�s marad�ktalanul helyre�llt: Antonius Narbo (Narbonne) sietett a Hispani�b�l hazat�r� Caesar fogad�s�ra, �s a Lupercalia �nneps�g�n felaj�nlotta neki a kir�lyi diad�mot, amit azonban a dictator elutas�tott, �s d�nt�s�t a hivatalos napt�rba is felvette. Kr. e. 44-ben a magister equitum Lepidus lett, Antonius pedig a consuli tiszts�get t�lt�tte be Caesarral egy�tt.

Caesar hal�la ut�n

Caesar m�rcius 15-�n bek�vetkezett hal�la ut�n R�ma egy id�re megb�nult. A Marcus Junius Brutus �s Caius Cassius Longinus vezette republik�nus �sszeesk�v�k a senatus t�mogat�s�val kiegyeztek a Caesar-p�rttal: m�rcius 17-�n Tellus templom�ban megegyeztek, hogy a gyilkosok tette b�ntetlen marad, Caesar int�zked�seit viszont nem vonj�k vissza. A dictatori c�met �r�kk� elt�r�lt�k. Nyilv�noss�gra hozt�k a politikus v�grendelet�t: vagyon�b�l fejenk�nt 300 sestertiust hagyott a plebsre, �s megnyitotta a nyilv�noss�g sz�m�ra hatalmas kertjeit.

K�zben gy�lekeztek a f�v�rosban Caesar veter�njai, akik a fellelkes�lt plebejusokkal egy�tt egyre ink�bb az �sszeesk�v�k ellen fordultak. Jelszavukat Lepidus adta meg, amikor kijelentette, hogy Caesar gyilkosait meg kell b�ntetni. A k�zhangulatot a caeasari�nus vezet�k, �gy Antonius is igyekezett kihaszn�lni. Mag�hoz vette a meg�lt dictator vagyon�t �s iratait, �s halogatta az �r�ks�g kioszt�s�t, azonban Caesar temet�s�n a v�res t�ga felmutat�s�val t�zelte a k�zn�pet. A besz�d olyan t�megmozgalmat ind�tott, amely m�r az eg�sz r�mai elitet vesz�lyeztette. Egy d�l-it�liai g�r�g - H�rophilosz - aki Caius Marius unok�j�nak adta ki mag�t, a m�r-m�r rabszolgafelkel�sre eml�keztet� mozgalom �l�re �llt. V�g�l Antonius maga volt k�nytelen kiv�geztetni �s elfojtani a forrong�st. Az apagyilkosk�nt emlegetett �sszeesk�v�knek menek�lni�k kellett.

A 44-es helyzet meglehet�sen zavaros volt: a caesar-p�rti hadvez�rek a kiegyez�st t�mogatt�k, a senatus optimata csoportjai viszont Sextus Pompeius �s Decimus Brutus hadaira t�maszkodva polg�rh�bor�t akartak kirobbantani. Antonius kiegyezett Pompeiusszal, �s kereszt�lvitte, hogy a sz�m�ra kisorsolt Macedonia provinci�t elcser�lhesse Gallia Cisalpin�ra. K�zben megjelent a sz�nen Caius Octavius is, akit Caesar v�grendeletileg �r�kbe fogadott. Felvette a Caius Julius Caesar Octavianus nevet, �s �g�retet tett a hagyat�k v�grendeletileg megszabott kioszt�s�ra. Antonius megtagadta az �r�ks�g �tad�s�t, mire Octavianus anyai �r�ks�g�n toborzott katon�ival megsz�llta R�m�t, �s megkezdte az Antonius elleni agit�ci�t a veter�nok k�r�ben.

A mutinai h�bor�

A consul jobbnak l�tta sietve a sz�m�ra kijel�lt tartom�ny fel� indulni csapatai �l�n, azonban a helytart�, Decimus Brutus els�ncolta mag�t Mutina (Modena) v�ros�ban, amit Antonius ostrom al� vett. A h�bor�ba hamarosan bekapcsol�dott a senatus �s Octavianus is: Kr. e. 43. �prilis�ban a k�t consul, Caius Vibius Pansa �s Aulus Hirtius valamint a propraetori imperiummal felruh�zott fiatalember haddal vonult Antonius ellen. � �gy k�t t�z k�z� ker�lt, �s k�t csat�ban is veres�get szenvedett. V�g�l k�nytelen volt maroknyi megmaradt ember�vel Gallia Narbonensisbe menek�lni, Lepidushoz, akinek el�z�leg � j�rta ki a pontifex maximusi tiszts�get. �t k�zben n�mileg felduzzasztotta sereg�t, majd a provinci�kba �rve v�rakoz� �ll�spontra helyezkedett Lepidushoz �s Caesar t�bbi hadvez�r�hez (Munatius Plancus, Asinius Pollio) hasonl�an.

Veres�ge h�r�re a senatus a haza ellens�g�v� nyilv�n�totta Antoniust, majd a neki mened�ket ad� Lepidust is, az �sszeesk�v�ket �s Sextus Pompeiust pedig a legk�l�nf�l�bb megtiszteltet�sekkel halmozt�k el. Ez m�r t�rhetetlen volt a Octavianus sz�m�ra is, aki csak saj�t poz�ci�ja megszil�rd�t�sa �rdek�ben pakt�lt le a senatusszal. Miut�n hat�stalanok maradtak a consuls�gra ir�nyul� k�vetel�sei, nyolc legi�j�val megsz�llta R�m�t, �s visszavonatta az eml�tett int�zked�seket (lex Pedia).

A II. triumvir�tus

Miut�n Octavianus consul lett, t�rgyal�sokba kezdett Caesar hadvez�reivel, akik most m�r egys�gesen a senatus ellen foglaltak �ll�st. El�zetes t�rgyal�sok ut�n Kr. e. 43 november�ben Bononi�ban (Bologna) Antonius, Lepidus �s Octavianus megk�t�tte a II. triumvir�tust, melyet a senatus is t�rv�nyes�tett (lex Titia). Ennek �rtelm�ben �t �vre rendk�v�li teljhatalmat kaptak, p�nzt verhettek �s szabadon hal�lra �t�lhettek b�rkit. Egym�s k�z�tt felosztott�k a Birodalom �ltaluk ellen�rz�tt, nyugati fel�t: Marcus Antonius Gallia Cisalpina �s Gallia Transalpina ura lett.

Lepidus Kr. e. 42-ben consul lett, �s R�m�ban maradt, m�g t�rsai a proscripti�kkal felhalmozott p�nzb�l hadat gy�jt�ttek, �s keletre indultak Cassius �s Brutus ellen. A philippi csata a triumvirek gy�zelm�vel z�rult, k�sz�nhet�en Antonius hadvez�ri k�pess�geinek. Az �tk�zet ut�n Antonius megegyezett Octavianusszal, �s keletre ment, hogy int�zkedjen a Parthus Birodalom elleni hadj�ratr�l.

Antonius keleten

M�g Antonius a hadj�rathoz gy�jt�tt p�nzt �s hadsereget, Octavianus It�li�ban int�zkedett a veter�nok letelep�t�s�r�l, ami n�pszer�s�g�nek megrend�l�s�hez vezetett It�lia sokat szenvedett n�pet k�r�ben. A t�voll�v� Antonius egyre n�pszer�bb lett, amit epheszoszi amnesztiarendelete csak fokozott. A keleti tartom�nyok azonban igencsak megs�nylett�k Antonius jelenl�t�t: a parthus hadj�rathoz �jabb �ri�si ad�kat vetett ki a hajdan Brutus�k m�g� �ll� v�rosokra �s vazallusokra. Tiszt�ban volt azzal is, hogy Egyiptom t�mogat�s�ra is nagy sz�ks�ge van, ez�rt Kr. e. 41-ben tal�lkozott Cilici�ban VII. Kleop�tra kir�lyn�vel, Caesar hajdani szeret�j�vel, aki oly vonz� volt, hogy Antonius nem volt k�pes ellen�llni neki. Kleop�tr�val fenn�ll� viszonya term�szetesen politikai sz�vets�get is jelentett, azonban kamatoztat�s�ra m�g v�rnia kellett.

It�li�ban ugyanis Kr. e. 41. tavasz�n feles�ge, Fulvia �s �ccse, Lucius Antonius consul l�zad�st robbantott ki Octavianus ellen, �s hazah�vt�k Marcust, akir�l kijelentett�k, hogy vissza�ll�tja a k�zt�rsas�got. Mire azonban Antonius vissza�rkezett a f�lszigetre, a perusiai h�bor� m�r v�get �rt Octavianus gy�zelm�vel, h�la hadvez�re, Marcus Vispanius Agrippa hadvezet�s�nek. R�ad�sul Kr. e. 40-ben a parthusok is lerohant�k Syri�t.

Antonius Brundisiumn�l (Brindisi) sz�llt partra, miut�n sz�vetkezett Sextus Pompeiusszal egy Octavianusszal kit�r� h�bor� eset�re. A k�t triumvir hader�i nem voltak hajland�ak egym�ssal harcolni, �s miut�n meg�rkezett Fulvia hal�lh�re, megk�t�tt�k a b�k�t. Ennek �rtelm�ben Lepidust megfosztott�k nyugati tartom�nyait�l, helyette az afrikai ter�leteket juttatt�k neki, Antonius megkapta az Adriai-tengert�l keletre es� tartom�nyokat, Octavianus pedig a nyugatiakat. It�li�ban mindketten toborozhattak Pompeius �s a parthusok ellen. Az egyezs�g megpecs�tel�sek�nt Antonius feles�g�l vette Octavi�t, Octavianus meg�zvegy�lt n�v�r�t. A k�vetkez� �vben kiegyeztek Sextus Pompeiusszal (puteoli, m�sn�ven misenumi egyezm�ny). Ez ut�bbi egyezs�g nem volt tart�s, a k�vetkez� �vben m�r kit�rt a harc a szic�liai had�r �s a triumvir k�z�tt.

Antonius visszat�rt keletre, �s a had�gyeket Publius Ventidius Bassusra �s Caius Sosiusra b�zta, akik f�nyes gy�zelmeket arattak Syri�ban �s Palestin�ban. �pp Ath�nban tart�zkodott, amikor Octavianus h� bar�tj�t, Caius Cilnius Maecenast k�ldte �rte Kr. e. 37-ben seg�ts�g�rt Pompeius ellen. A tarentumi egyezm�ny �rtelm�ben Antonius 120 haj�t adott triumvirt�rs�nak 20000 gyalogos�rt cser�ben. Ezzel gyakorlatilag megkapta kor�bbi galliai haderej�t.

Kr. e. 36-ban ind�totta szem�lyesen els� hadj�rat�t a parthusok ellen, kihaszn�lva a IV. Phraat�sz hal�l�t k�vet� tr�nvisz�lyt. A t�mad�s nem j�rt sikerrel, noha bet�rt Mezopot�mi�ba: Antonius jelent�s vesztes�geket szenvedett, �s k�nytelen volt visszavonulni. Kr. e. 34-ben �j hadj�ratot ind�tott, ez�ttal azonban csak Armenia kauk�zusi kir�lys�g�ba, �s �rul�s r�v�n az uralkod�t is foglyul ejtette. Ekkor v�gleg visszat�rt Alexandria v�ros�ba, ahol f�nyes gy�zelmi �nneps�get tartott.

Szak�t�s Octavianusszal

Antonius denariusa Kr. e. 32-b�l. Az els� oldal�n hadihaj�t l�thatunk, a h�toldalon a III. legio jelv�nyei

M�g Antonius kudarcot vallott hadvez�rk�nt, ny�lt h�zas�letet �lt Kleop�tr�val �s egyre ink�bb egy keleti despota von�sait vette fel, Octavianus rendezte a helyzetet nyugaton, �s egyre n�pszer�bb lett. Lesz�molt Sextus Pompeiusszal, Lepidust sz�m�zte, megh�d�totta Illyricumot, kiegyezett a senatori renddel (ennek megpecs�tel�sek�nt feles�g�l vette az el�kel� Livia Drusill�t), R�m�ban pedig a plebsnek nagy �p�tkez�seken adott munk�t, amellett t�bb juttat�sban r�szes�tette �ket. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt hat�sos volt agit�ci�ja Antonius ellen, amelyet csak fokozott, hogy ellenfele v�grendelet�ben Alexandri�ban k�v�nta eltemettetni mag�t, �s Kleop�tr�t�l sz�rmaz� gyermekeire hatalmas vagyont hagyott volna.

A s�gor�ra m�r csak Octavi�val szembeni h�tlens�ge, majd v�l�sa miatt is neheztel� Octavianus Kr. e. 32-ben �zent hadat - Kleop�tr�nak. Antoniusnak ugyanis m�g mindig jelent�keny b�zisa maradt R�m�ban, �gy pl. a szak�t�s ut�n a senatus harmada csatlakozott hozz�.

A buk�s

Octavius Agrippa vezette flott�ja Kr. e. 31. szeptember 2-�n �tk�z�tt meg Antonius �s Kleop�tra haj�had�val az Aktion-hegyfokn�l, a g�r�g partok mellett, �s hatalmas gy�zelmet aratott felette. Antonius haditerve nem rekonstru�lhat�, mindenesetre az egyiptomi vez�rhaj�t k�vetve mag�ra hagyta haj�it, �s a hadip�nzt�rral egy�tt visszamenek�lt Alexandri�ba. Octavianus Kr. e. 30-ban indult keletre, �s a sz�riai fejedelems�gekkel sz�vets�gben Egyiptom ellen vonult. Antonius �s Kleop�tra nem tudott jelent�s hadat ki�ll�tani ellen�k, �s a veres�gek hat�s�ra a r�mai hadvez�r �ngyilkos lett, �ll�t�lag szeret�je hal�lh�r�re. Kleop�tra azonban csak Antonius hal�la ut�n vetett v�get �nkez�vel �let�nek, miut�n felismerte, hogy Octavianust�l nem sz�m�that k�ny�r�letre.

Antonius h�zass�gai �s ut�dai

1. H�zass�g Fadi�val
2. H�zass�g unokatestv�r�vel, Antonia Hybrid�val (Plutarkhosz szerint Antonius eltasz�totta feles�g�t, miut�n bar�tj�val, a tribunus Dolabell�val h�lt. Mindazon�ltal nem tudni, hogy elv�ltak, vagy elhunyt).
   • Antonia, Marcus Aemilius Lepidus menye (Kr. e. 36.).
3. H�zass�g Fulvi�val
   • Marcus Antonius Antyllus, akit Octavianus v�geztetett ki Kr. e. 30-ban
   • Iullus Antonius, Claudia Marcella Maior Maior f�rje, Octavia veje
4. H�zass�g Octavi�val
   • Antonia Maior, Lucius Domitius Ahenobarbus feles�ge
   • Antonia Minor, Nero Claudius Drusus feles�ge, Livia Drusilla cs�sz�rn� menye
5. Kleop�tr�t�l sz�rmaz� gyermekei
   • Ikrek:
     • Alexander H�liosz
     • Kleop�tra Szel�n�, II. Juba numidiai (�s k�s�bb mauretaniai) kir�ly feles�ge
   • Ptolemaiosz Philadelphosz