Winston Churchill

Sir Winston Leonard Spencer Churchill (Woodstock, 1874. november 30. – London, 1965. janu�r 24.) brit politikus, minisztereln�k, Nobel-d�jas �r�.

Korai �vek

Az angliai Oxfordshire-ben tal�lhat� Blenheim Kast�lyban sz�letett 1874. november 30-�n. Sz�lei Lord Randolph Henry Spencer Churchill, brit p�nz�gyminiszter �s Jennie Jerome, egy amerikai bank�r l�nya voltak. Tanulm�nyait a ma m�r Londonhoz tartoz� Harrow Schoolban �s a sandhursti Royal Military College v�gezte. Miut�n �desapja 1895-ben meghalt a kir�lyn� negyedik szem�lyes husz�rezred�be sorozt�k be. 1899-ig haditud�s�t�k�nt dolgozott. Ebben az �vben a Morning Star c. �js�g megb�z�s�b�l D�l-Afrik�ba utazott, hogy a b�r h�bor�r�l tud�s�tson. Katonai szolg�latra is jelentkezett, ekkor esett hadifogs�gba, de az els� adand� alkalommal siker�lt megsz�knie.

Politikai karrier

1900-ban Oldham v�laszt�k�rzet�b�l konzervat�v k�pvisel�k�nt ker�l az Als�h�zba. K�s�bb szembe ker�lt p�rtja n�zeteivel, ez�rt �tp�rtolt a Liber�lis P�rtba. Els� korm�nyzati megb�zat�s�t 1905-ben kapta, a gyarmat�gyi miniszter helyettese lett. 1910-11 k�z�tt az Asquith-korm�ny bel�gyminisztere. 1911-15 k�z�tt haditenger�szeti miniszterk�nt az els� vil�gh�bor�ra val� felk�sz�l�sben v�llalt jelent�s szerepet. Elt�k�lt sz�nd�ka volt, hogy fenntartsa Anglia haditenger�szeti f�l�ny�t. 1917-t�l Lloyd George korm�ny�ban kap had�gyminiszteri megb�zat�st. Azon f�radozott, hogy a nyugati hatalmak d�nts�k meg az oroszorsz�gi bolsevik korm�nyt. M�r ekkor meg volt gy�z�dve arr�l, hogy Lenin rendszere nemcsak Oroszorsz�gra, de az eg�sz vil�gra n�zve fenyeget�st jelent.

Hatalom n�lk�li �vek

Churchill politikai karrierje az 1920-as �vek elej�n megt�rt, visszat�rt a torykhoz. V�g�l az 1924-es konzervat�v v�laszt�si sikert k�vet�en lett p�nz�gyminiszter. Ekkor k�vette el karrierje tal�n legnagyobb hib�j�t: elfogadta, hogy az angol fontot vissza�ll�ts�k az aranyalapra. 1929-ben megbukott a korm�ny, Churchill nem kapott t�bb miniszteri posztot a II. vil�gh�bor�ig. Felsz�lal�saiban azonban �lesen b�r�lta Chamberlain, brit minisztereln�k�t Csehszlov�ki�t mag�ra hagy� politik�ja miatt.

A II. vil�gh�bor� minisztereln�ke

1939-ben Neville Chamberlain korm�ny�nak tenger�szeti minisztere lett. 1940-ben, miut�n N�metorsz�g megsz�llta Hollandi�t �s Belgiumot, �s Chamberlain lemondott, VI. Gy�rgy az akkori kir�ly Churchillt b�zta meg az �j korm�ny megalak�t�s�val. Rem�lte, hogy haz�ja k�pes kitartani addig, am�g Amerika be nem avatkozik az antant hatalmak oldal�n. Rem�nyei beigazol�dtak, hiszen Hitler, aki nyugaton Nagy-Britanni�t tekintette legnagyobb ellenfel�nek, lemondott az orsz�g inv�z�j�r�l. Emellett az atlanti kapcsolat, melyet Churchill �s az akkori amerikai eln�k, Roosevelt megteremtett, a mai napig jellemzik a k�t orsz�g viszony�t. 1941 folyam�n k�tszer tal�lkozott a k�t politikus. K�z�sen fogalmazt�k meg az Atlanti Chart�t, meg�llapodtak a k�t orsz�g egy�ttm�k�d�s��rt az atombomba el��ll�t�s�ban. Azonban a h�bor� megnyer�s�hez vezet� utat m�sk�nt l�tt�k. M�g Roosevelt a nyugati, Churchill az �szak-norv�giai vagy d�l-eur�pai partrasz�ll�st er�ltette. A m�sodik frontr�l 1943-ban sz�letett d�nt�s a teher�ni tal�lkoz�n, melyen Roosevelt �s Churchill mellett Szt�lin vett r�szt. 1944-ben vil�gosan l�tszott, hogy Kelet-Eur�pa sors�r�l Churchill �s Szt�lin d�nt, amerikai r�szv�tel n�lk�l. A brit minisztereln�k �gy gondolta, hogy Oroszorsz�g tiszteletben tartja majd az Atlanti Chart�t, �gy �tengedte a Balk�n �s Kelet-K�z�p-Eur�pa feletti fennhat�s�got. A megsz�ll�si �vezetekr�l v�glegesen a jaltai konferenci�n egyeztek meg (1945. febru�r). Helyzete belpolitikailag is megingott, p�rtja az 1945-�s v�laszt�sokon veres�get szenvedett.

A h�bor� ut�ni �vek