Hamarosan megv�lt hivatal�t�l, hogy visszat�rhessen R�m�ba; �s b�r szeretett feles�g�nek elveszt�se nagy f�jdalmat okozott sz�m�ra, politikai sz�vets�g�k meger�s�t�se �rdek�ben h�zass�got k�t�tt Pompeius l�ny�val, Peomeiaval Kr. e. 67-ben. Caesar t�mogatta Lex Gabin�t, amely Pompeiusnak korl�tlan hatalmat biztos�tott a szil�ciai kal�zok felett, majd k�s�bb a Mithriades elleni csat�ban. Nyilv�nval�an a R�ma nagy hadvez�r�vel fenntartott j� kapcsolat k�s�bb m�g Caesar haszn�ra v�lt. A Pompeius �s Crassus k�zti visz�lykod�s nem volt hat�ssal Caesarra, Crassus folyamatosan seg�tette Caesart ad�ss�gai rendez�s�ben az elk�vetkez� �vekben.

Caesar a Via Appia – ami R�m�t�l Cumaen kereszt�l az olasz csizma sark�ig h�z�dott – curatorak�nt szolg�lt, ami nagy jelent�s�ggel b�r� beoszt�s volt. B�r Caesar sz�m�ra ez nagyon k�lts�ges volt, nagy tekint�lyt biztos�tott az ifj� szen�tor sz�m�ra, ami Crassus t�mogat�s�val el�rhet�nek bizonyult. Ez id� alatt szint�n folytatta b�r�i p�lyafut�s�t eg�szen aediles curules-� v�laszt�s�ig, Kr. e. 65-ig. Az aediles curules feladata templomok, k�z�p�letek �p�t�se �s karbantart�sa, valamint a forgalom �s R�ma mindennapi �let�vel kapcsolatos dolgok megszervez�se volt, de az aidile tal�n legfontosabb feladata a nyilv�nos j�t�kok megszervez�se �s a Circus Maximus igazgat�sa volt. Ebben az id�ben Caesar k�zel �llt a szinte teljes anyagi cs�dh�z, de a n�p k�r�ben nagy tekint�lyre tett szert az �ltala szervezett l�tv�nyos j�t�kokkal. L�tv�nyoss�gk�nt apja tisztelet�re Caesar 320 p�r ez�st gladi�torp�nc�lt �ll�tott ki hatalmas k�lts�gek �r�n.

Caesar tov�bbi tervei k�z�tt szerepelt szobrot �ll�tani Mariusnak. Ez nagy felh�borod�st keltett a szan�tus k�r�ben, de n�pszer�s�ge szinte �rinthetetlenn� tette. M�s eszk�z�kkel persze akad�lyozhatt�k politikai p�lyafut�s�t, amikor Caesar az egyiptomi zavarg�sok elfojt�s�nak �l�re volt jel�lve, nem kapott el�g t�mogat�st a tiszts�g bet�lt�s�re. Caesar az �vet aedilek�nt z�rta nagy dics�s�gben �s teljes anyagi cs�dben. Ad�ss�gai t�bb sz�z arany talentumra (amely t�bb milli� doll�rnak felel meg) r�gtak, ami a j�v�beli politikai karrierj�t akad�lyozta.

Ennek ellen�re aedilesk�nt el�rt sikerei nagyban hozz�j�rultak Pontifex Maximus-� (magasrang� pap) val� v�laszt�s�ban, Kr. e. 63-ban, az el�z� pontifex, Quintus Caecilius Metellus Pius hal�la ut�n. Ez a hivatal a Forumon l�v� Domus Public�val j�rt, ami az �sszes r�mai vall�si �gy�rt val� felel�ss�get �s a Vesta sz�zek �rz�s�t jelentette. Caesar sz�m�ra ez a p�nz�gyi ad�ss�gait�l val� megszabadul�st is jelentette, mivel a Pontifex-� val� v�laszt�sa eg�sz �letre sz�l� volt. B�r gyakorlatilag ez nem politikai hivat�s volt, a f�papi m�lt�s�g jelent�s el�nyt jelentett a szen�tussal szemben, �s lehet�s�ge ny�lt a t�rv�nyhoz�sba val� belesz�l�sra.

Caesar Pontifexk�nt val� deb�t�l�s�t botr�nyok k�s�rt�k. Cornelia hal�la ut�n Caesar feles�g�l vette Peompei�t, Sulla unok�j�t, Kr. e. 67-ben. Pompeia mint a Pontifex feles�ge szint�n fontos szem�lyis�g volt, �s az � feladatai k�z� tartozottt a Bona Deafesztiv�l megszervez�se decemberben. Ezen a szent ritu�l�n kiz�r�lag n�k vehettek r�szt, de ennek ellen�re Publius Clodius Pulchernek siker�lt belop�znia n�i �lruh�ban. Ez szents�gt�r�snek sz�m�tott, �gy Pompeiat v�l�s fenyegette. B�r Caesar szem�lyesen azt �ll�totta, hogy Pompeia �rtatlan volt az �gyben, de Caesar feles�g�nek, mint a Caesar csal�d minden tagj�nak minden gyan� felett �ll�nak kell lennie.

A Kr. e. 63-as �v neh�zs�geket hozott nemcsak Caesar, hanem az eg�sz R�mai Birodalom sz�m�ra. Caesart v�rosi praetorr� v�lasztott�k, de m�g miel�tt elfoglalhatta volna hivatal�t, kit�rt a Catilina �sszeesk�v�s. Lucius Sergius Catilina, a k�tszeres consuljel�lt ellen a k�zt�rsas�g megd�nt�s�re ir�nyul� fegyveres �sszeesk�v�s volt a v�d. Catilina b�n�ss�ge vitatott. A Kr. e. 63-as v�laszt�sokon Marcus Tullius Cicero ker�lt ki konsulk�nt Catilin�val szemben.

Nem sokkal ezut�n Crassus n�vtelen levelet kapott, amelyben bizonyos szen�torokat R�ma elhagy�s�ra figyelmeztettek az �llami vezet�k ellen tervezett t�meggyilkoss�g elker�l�se v�gett. Crassus odaadta a levelet Cicer�nak, aki a szen�tus el� terjesztette az �sszeesk�v�s terv�t. Sokan a szen�tusban ezt nem hitt�k el, azt gondolt�k Cicero ezzel csak politikai el�nyre akar szert tenni. V�g�l Cicero sz�noki k�pess�g�vel meggy�zte a szen�tust az igaz�r�l, �s felhatalmaz�st kapott az �sszeesk�v�k megb�ntet�s�re. Az els� sz�m� c�lszem�ly Catilina volt, ez�rt �gy d�nt�tt elmenek�l R�m�b�l. Menek�l�se el�tt m�g egy cselsz�v�st szervezett Cicero meggyilkol�s�ra. A cselsz�v�s nem j�rt sikerrel, Catilina elmenek�lt, �s Etruri�ban a felkel�kh�z csatlakozott.

Catiline 5 t�rs�t vizsg�lat n�lk�l hal�lra �t�ltek. Sz�m�zet�s eset�n a b�n�z�k Catiline etruriai csapataihoz csatlakozhattak volna. A szen�tus tan�cskoz�sa alatt Caesar ak�z� a p�r ember k�z� tartozott, akik a hal�lb�ntet�s ellen sz�ltak. Caesart ellenv�lem�nye miatt azonnal a cselsz�v�sben v�l� r�szv�tellel v�dolt�k – b�r ez nem bizony�tott. Cato kitart� ragaszkod�s�nak k�sz�nhet�en az �t b�n�st m�g aznap kiv�gezt�k. Ugyanezen a napon ker�lt a nyilv�noss�g el� Caesar �gye Servilia Caepionis-szal. Servilia egy levelet k�ld�tt Caesarnak, �s emiatt Cato is ism�t �sszeesk�v�ssel v�dolta Caesart. Caesar �tadta a levelet Cat�nak, Servilia f�ltestv�r�nek. Amint Cato elolvasta a lev�l tartalm�t, undorral f�lredobta azt.

Ha Caesar bele is keveredett a Catiline-�gybe, maradand� k�rt nem okozott sz�m�ra. A k�vetkez� �vben Caesar megkezdte v�rosi praetork�nti m�k�d�s�t. A f�v�ros helyre�ll�t�s�ra szeretett volna egy bizonyos �sszeget kapni, de az ellenz�kkel szemben ez sikertelen pr�b�lkoz�snak bizonyult. Ezzel meger�s�tette poz�ci�j�t Pompeius mellett, aki visszat�r�ben volt a keleti hadj�ratokr�l. Pompeius visszat�r�se nyugtalan�totta az ellenz�ket, akik f�ltek a Sulla st�lus� R�m�ba menetel�st�l �s a diktat�r�t�l. A v�rost �s k�rny�k�t stabil k�rnyezetk�nt akart�k felt�ntetni, amelynek nincs sz�ks�ge Pompeiusra, hogy vissza�ll�tsa a rendet. Ennek ellen�re Pompeius sz�vets�gese, Caesilius Metallus Nepos a szen�tus el� terjesztette Pompeius azon k�relm�t, mely szerint It�li�ban szeretne letelepedni. Caesar t�mogatta Nepost �s Pompeiust, de Cato elvetette a javaslatot. Nepos elhagyta R�m�t, hogy Pompeiushoz csatlakozzon, �s Caesart megfosztott�k a praeror�tust�l. De amikor a t�meg t�mogat�sa vesz�llyel fenyegetett, vissza�ll�tott�k poz�ci�j�t. Caesar lecsillap�totta a t�meget, miel�tt b�rmilyen er�szakos cselekedetre sor ker�lt volna.

Praetors�ga v�ge fel� Caesar ism�t komoly vesz�lybe ker�lt az ad�ss�gai miatt. Crassus – megmentve bar�tj�t �s sz�vets�ges�t – a 20 milli� d�n�ros ad�ss�g�nak negyed�t t�rlesztette. Kr. e. 61-ben Caesart Hisp�nia propraetori�nusi korm�nyz�j�v� nevezt�k ki, ahol m�r el�z�leg quaestork�nt szolg�lt. Ezzel a potenci�lisan j�vedelmez� kinevez�ssel hitelez�i cs�kkentett�k k�vetel�seiket. Nem �lve a lehet�s�ggel, Caesar hamarabb elhagyta R�m�t, mint ahogy azt �j k�telezetts�gei megk�vetelt�k volna.

Caesar szobra a Forum Romanumon.

Caesar �s k�s�rete gyorsan v�gtatott, el�rve a Rhone-t 8 nap alatt, el�re jelezve ezzel j�v�beli k�pess�g�t seregeinek gyors el�rehalad�s�ra. Az �ton k�s�ret�nek t�bb tagja megjegyezte a barb�r �s meg�t�l�s�k szerint sil�ny vid�ki �letk�r�lm�nyeket. Caesar erre ambici�zusan megjegyezte: sz�vesebben lenn�k az els� ember ezek k�zt a n�pek k�zt, mint m�sodik ember R�m�ban. Korm�nyz�s�ga alatt Caesar meger�s�tette a gallokkal val� j� viszonyt, ami k�s�bbi terveiben fontos szerepet j�tszott.

Hisp�ni�ba �rkezve Caesar katonai vezet�k�nt jelent�s h�rn�vre tett szert. Kr. e. 61 �s 60 k�z�tt sz�mottev� gy�zelmet aratott a gal�ciaiak �s a luzit�niaiak felett. El�rehaladt az Atlanti-�ce�n fel�, �s leig�zta az �szak-nyugati t�rzseket, amelyek ezel�tt m�g soha nem hajoltak meg R�ma el�tt. A h�bor�k alatt jelent�s haszonra tett szert, amellyel biztos�totta ad�ss�gainak fedezet�t, embereinek jelent�s r�szt biztos�tott a zs�km�nyb�l, �s a r�mai kincst�rt is gyarap�totta. Egyik gy�zelme sor�n emberi imper�tork�nt k�sz�nt�tt�k, amely alapvet� szempont volt a r�mai diadalmenetre jogosults�gra. De Caesar egy rettenetes dilemm�val szembes�lt. Kr. e. 59-ben consul�tusra p�ly�zott, ami R�m�ban val� jelenl�t�t k�vetelte, ugyanakkor a diadalmenetben val� megtiszteltet�st is akarta. Az ellenz�k ezt felhaszn�lta ellene, a v�roson k�v�li v�rakoz�sra k�nyszer�tve, am�g a diadalmenetet j�v�hagyj�k. Ezzel a v�rakoz�ssal elvesz�thette volna az es�lyt a consul�tusra. Kr. e. 60 nyar�n ellenfelei nagy meglepet�s�re Caesar bel�pett R�m�ba, hogy a R�mai K�zt�rsas�g legmagasabb politikai beoszt�s��rt k�zdj�n, lemondva ezzel a diadalmenetr�l.

Az els� triumvir�tus �s a gall h�bor�

A R�mai K�zt�rsas�g Caesar alatt.

Kr. e. 60-ban (vagy 59-ben) a comitia centuriata Caesart a R�mai K�zt�rsas�g consulj�v� v�lasztotta. Partnere politikai ellenfele Marcus Calpurnius Bibulus az optimates p�rt tagja �s Marcus Porcius Cato. Bibulus consuls�g�nek els� tettek�nt visszavonult a politikai �letb�l, hogy az eget f�rk�ssze. Ez a nyilv�nval�an kegyes d�nt�s Caesar consuli �let�nek megnehez�t�s�re ir�nyult. R�mai szat�ra�r�k erre az �vet Julius �s Caesar consul�tus�nak emlegett�k. Caesarnak sz�vets�gesekre volt sz�ks�ge, �s ott tal�lt r�juk, ahol ellens�gei nem is sejtett�k volna.

Gnaeus Pompeius Magnus a nagy hadvez�r sikertelen�l harcolt a szen�tussal, hogy vetar�njai f�ldh�z jussanak. Marcus Licinius Crassus, egykori consul – �ll�t�lag R�ma leggazdagabb embere – szint�n probl�m�kkal k�szk�d�tt, hogy megnyugv�st szerezzen a publicani kliense sz�m�ra, akik a r�mai ad� begy�jt�s��rt feleltek. Caesarnak mindenk�ppen sz�ks�ge volt Crassus p�nz�re �s Pompeius befoly�s�ra, �gy hamarosan megalakult nem hivatalosan az els� triumvir�tus. Hogy meger�s�ts�k a sz�vets�get, Pompeius feles�g�l vette Julia Caesarist, Caesar egyetlen l�ny�t. A nagy kork�l�nbs�g �s neveltet�sbeli elt�r�s ellen�re ez a politikai h�zass�g igazi szerelemnek bizonyult.

A neh�z consuli �veket k�vet�en Caesart 5 �vre Transalpine Gaul (a mai D�l-Franciaorsz�g) �s Illyria (Dalm�cia partvid�ke) proconsuli korm�nyz�v� nevezt�k ki. Caesar, megel�gelve a t�tlen korm�nyz�s�got elind�totta a gall h�bor�kat (Kr. e. 58-49), amelyben megh�d�totta a gallokat, valamint Germ�nia egy r�sz�vel egy�tt R�m�hoz csatolta �ket. �r�k�sei k�z� tartoztak unoka�ccsei Lucius Julius Caesar �s Marcus Antonius, Titus Labienus �s Quintus Tullius Cicero, Caesar politikai ellenfel�nek legfiatalabb fia, Cicero.

Kr. e. 58-ban Caesar legy�zte a helvetii t�rzset (a mai Sv�jc ter�let�n), a Belga Konf�der�ci�t �s nervii t�rzset Kr. e. 57-ben �s a venet�kat Kr. e. 56-ban. Kr. e. 55 augusztus 22-�n megpr�b�lkozott egy britanniai inv�zi�val, Kr. e. 52-ben legy�z�tt egy gall csapatot, ami Vercingetorix vezet�se alatt �llt az alesiai csat�ban. Caesar a saj�t �lm�nybesz�mol�j�t a hadj�ratr�l a Commentarii de Bello Gallic�ban („A gall h�bor�”) �rta le.

Plutach szerint az eg�sz hadj�rat 800 megh�d�tott v�rost, 300 leig�zott t�rzset, egymilli� rabszolg�nak eladott embert �s h�rommilli� csat�ban elesettet eredm�nyezett. A korabeli t�rt�n�szek k�zismerten elt�lozt�k az ilyesfajta sz�mokat, de Caesar gall hadj�rata mindenk�pp a legnagyobb volt Nagy S�ndor hadj�rata �ta. A gy�zelem is sokkal tart�sabb volt, mint Nagy S�ndor�, a gallok sosem kapt�k vissza kelta azonoss�gukat, sosem pr�b�lkoztak egyetlen nemzeti felkel�ssel, �s h�ek maradtak R�m�hoz eg�szen a Nyugatr�mai Birodalom buk�s�ig, 476-ig.

Sikerei �s R�ma el�ny�nek ellen�re Caesar n�pszer�tlen maradt, k�l�n�sk�pp a konzervat�v p�rt szemb�ben, akik azt gyan�tott�k, hogy kir�lyi bab�rokra p�ly�zik. Kr. e. 55-ben Pompeiust �s Crassust consull� v�lasztott�k, �s tisztelet�k jel��l Caesar proconsuli poz�ci�j�t tov�bbi 5 �vre meghosszab�tott�k. Ez volt az els� triumvir�tus utols� cselekedete.

Kr. e. 54-ben Julia Caesaris meghalt, nagy f�jdalmat okozva ezzel mind Pompeiusnak, mind Caesarnak. Crassust a Kr. e. 53-ban folytatott parthiai hadj�rata folyam�n meg�lt�k. Crassus �s Julia n�lk�l Pompeius egyre jobban az optimates p�rt fel� h�zott. M�g Galli�ban Caesar pr�b�lta Pompeiust t�mogatni azzal, hogy felaj�nlotta az egyik unokah�g�t feles�g�l, de Pompeius ezt elutas�totta. Ehelyett feles�g�l vette Cornelia Metell�t, Metellus Scipio, Caesar egyik legnagyobb ellens�g�nek l�ny�t.

A polg�rh�bor�

Kr. e. 50-ben a szen�tus Pompeius vezet�s�vel visszarendelte Caesart R�m�ba, hadsereg�t pedig feloszlatt�k, mivel a procunsuli megbizat�sa lej�rt. Emellett megtiltotta Caesarnak, hogy egy m�sodik consul�tusra p�ly�zzon. Caesar �gy gondolta, hogy v�dat emelnek ellene �s politikailag kirekesztett lesz, amint R�m�ba �rkezik, mivel m�r nem �lvezte consuli immunit�ss�t �s csapat�nak t�mogat�s�t sem. Pompeius �rul�ssal �s engedetlens�ggel v�dolta �t. Kr. e. 49. janu�r 10-�n Caesar �tl�pte a Rubicont (az orsz�ghat�rt) csup�n egyetlen l�gi�val, �s ezzel polg�rh�bor�t ind�tott el. A t�rt�n�szek v�lem�nye megoszlik arr�l, mit is mondott pontosan Caesar a Rubicon �tl�p�sekor „Alea iacta est”, de a legelterjedtebb „A kocka el van vetve” mond�s.

Az optimates, k�zt�k Metellus Scipio �s Cato d�lre menek�lt, mivel nem tudtv�n, hogy Caesar csak a 13. l�gi�j�val �rkezett. Caesar eg�szen Brindisiumig k�vette Pompeiust, mivel b�zott abban, hogy sz�vets�g�ket helyre�ll�thatja. Pompeius elmenek�lt el�le, de Caesar egy megd�bbent�, 27 napos menetel�s ut�n Hisp�ni�ba �rkezett, ahol legy�zte Pompeius hadait. Visszat�rt Keletre, hogy Pompeiust ellen�ll�sra k�sztesse G�r�gorsz�gban, ahol Kr. e. 48. j�lius 10-�n Dyrrhachiumn�l �ppen csak elker�lte a v�gzetes veres�get. V�g�l Pharsalusn�l rendk�v�l r�vid �tk�zetben legy�zte Pompeiust, annak ellen�re, hogy Pompeiusnak jelent�s sz�mbeli f�l�nye volt (k�zel k�tszer annyi gyalogs�ggal �s jelent�sebb lovass�ggal rendelkezett, mint Caesar).

Pompeius Egyiptomba menek�lt, ahol XIII. Ptolemaios egyik tisztje meggyilkolta. Caesart R�m�ba visszat�rve dictatorr� nevezt�k ki, majd 11 nap ut�n lemondott, �s egy m�sodik terminusra consull� v�lasztott�k Publius Vatia Isaurcusszal egy�tt. K�vette Pompeiust Egyiptomba, ahol csapat�val let�borozott, �s beavatkozott a Ptolemaios �s h�ga, VII. Kleop�tra k�zt d�l� polg�rh�bor�ba Pompeius meggyilkol�sa miatt, ahol Kleop�tra oldal�ra �llt. �ll�t�lag Caesar els�rta mag�t Pompeius lev�gott feje l�tt�n, amelyet Ptolemaios kamar�sa ajand�kk�nt adott �t neki. Egy konfliktusban Caesar legy�zte Ptolemaios csapatait, �s Kleop�tr�t hatalomra helyezte, akit�l Caesar egyetlen fia sz�letett, XV. Ptolemaios Caesar, vagy ismertebb nev�n Caesarion. Caesar �s Kleop�tra sosem h�zasodott �ssze.

Kr. e. 47 elej�t Caesar Egyiptomban t�lt�tte, majd a K�z�p-Keletre ment, ahol megsemmis�tette II. Pharnaces seregeit a zelai csat�ban. A csata kimenetele olyan gyorsan eld�lt, hogy Caeasar a k�vetkez�k�ppen eml�kezett meg a csat�r�l: „J�ttem, l�ttam, gy�ztem.” ( Veni, vidi, vici.) Onnan Afrik�ba haladt tov�bb, hogy Pompeius megmaradt t�mogat�ival lesz�moljon. Kr. e. 46-ban gyors gy�zelmet aratott Metellus Scipio �s Cato csapata felett Thapsusn�l. Azonban Pompeius fiai, Gnaeus Pompeius �s Sextus Pompeius, Titus Mabienusszal – Caesar legatus propraetor�ja, valamint a gall h�bor� parancsnoka – elmenek�ltek Hisp�ni�ba. Caesar �ld�z�be vette �ket, �s Kr. e. 45-ben v�gs� csap�st m�rt a megmaradt ellenz�kre. Ez id� alatt Caesart harmadszor �s negyedszer is consull� v�lasztott�k Kr. e. 46-ban (Marcus Aemilius Lepidus-al) �s Kr. e. 45-ben (t�rs n�lk�l).

A h�bor� ut�n

Caesar volt az els� ember, akit a R�mai K�zt�rsas�g egy �rm�j�n �br�zoltak.

Kr. e. 45-ben Caesar visszat�rt It�li�ba. Visszat�r�sekor els� dolgai k�z� tartozott, hogy v�grendelet�t elk�sz�tse, Octavianust t�ve meg �r�k�s�v�. Caesar azt is meghagyta, hogy ha Octavianus m�g el�tte meghalna, �gy Brutus �r�k�l mindent. Ez arra az esetre is vonatkozott, ha Octavianus az �r�kl�s ut�n halna meg, Brutus �r�k�lne mindent Octavianust�l. A szen�tus m�r Caesar t�voll�tekor megel�legezte neki a bizalmat. Mivel Caesar megbocs�tott ellens�geinek, ez�rt nem alakult ki igazi ellen�ll�s.

�prilis 21-�n Caeasar gy�zelm�nek tisztelet�re nagy �nneps�get �s j�t�kokat rendeztek. A j�t�kokkal egyetemben Caesar abban a megtiszteltet�sben r�szes�lt, hogy a diadali �lt�z�ket viselhette, bele�rtve a b�bor pal�stot (a r�mai kir�lyokra eml�kezve) �s a bab�rkoszor�t minden nyilv�nos esem�nyen. Caesar kiz�r�lagos haszn�lat�ra hatalmas birtokot adom�nyoztak R�ma k�lts�g�n. Az Imperator titulust �lete h�tral�v� r�sz�ben viselhette. Elef�ntcsont k�pm�s�t minden nyilv�nos vall�si k�rmeneten hordozt�k.

Quirinus templom�ban egy m�sik szobrot emeltek Caesarnak az „A legy�zhetetlen istennek” felirattal. Mivel Quirinus a v�rosalap�t� �s R�ma els� kir�ly�nak Romulusnak volt az isten�tett m�sa, ez Caesart nemcsak az istenek szintj�re emelte, hanem egyenl�v� tette �t az �si kir�lyokkal is. A harmadik szobrot a h�t r�mai kir�ly �s Lucius Junius Brutus ( aki a kir�lyok ki�z�s�re szervezett felkel�st vezette) mellett �ll�tott�k. Tov�bb fokozva a botr�nyt, Caesar saj�t k�pm�s�val p�nzt veretett. Ez volt az els� eset R�ma t�rt�net�ben, hogy �l� ember szerepelt p�nz�rm�n.

Amikor Kr. e. 45 okt�ber�ben Caesar visszat�rt R�m�ba, feladta a negyedik consuli megb�zat�s�t, �s Quintus Fabius Maximuse �s Gaius Treboniust nevezte ki ut�djak�nt a consuli sz�kbe. Ez nagyban irrit�lta a szen�tust, mivel ezzel teljesen semmibe vette a k�zt�rsas�g v�laszt�si rendszer�t, �s saj�t szesz�lye szerint d�nt�tt. Caesar egy �t�dik diadalmenetet is tartott a hisp�niai gy�zelem dics�s�g�re. A Libertas templomot szint�n az � tisztelet�re �p�tett�k, valamint a Liberator titulust is megkapta, �s �lete v�g�ig consull� v�lasztott�k. R�ma szint�n hajland�nak t�nt eddig p�ld�tlan m�don Caesart az egyetlen r�maiv� nyilv�n�tani, aki az imperiumot birtokolja. �gy Caesar immuniss� v�lhatott minden nyilv�nos v�d al� helyez�st�l, �s gyakorlatilag a l�gi�k legfels� parancsnok�v� v�lt.

Tov�bbi megtiszteltet�sk�nt jogot kapott arra, hogy � nevezze ki a magistratus fel�t, amely egy�bk�nt v�laszt�ssal d�lt el. � nevezte ki a magistratusokat minden hat�sk�rbe, amely ezel�tt a szen�tus feladata volt. Sz�let�s�nek h�napj�t, Quintilist �tnezevezt�k Juliusra, sz�let�snapj�t, j�lius 13-�t nemzeti �nnepp� nyilv�n�tott�k. M�g a k�zgy�l�s egyik csoportj�t is r�la nevezt�k el. A Flamen maior templomot �s paps�got a csal�dja tisztelet�re alap�tott�k.

Caesarnak volt egy reformterve: t�rv�nybe hozott egy rendeletet, miszerint 20 �s 40 �v k�z�tti r�mai polg�r nem hagyhatja el It�li�t t�bb mint 3 �vre, hacsak nem katonai szolg�latot teljes�t. Ez elm�letileg meg�rizte volna a helyi farmok m�k�d�s�t, az �zletel�seket �s megakad�lyozta volna a k�lf�ldi korrupci�t. Ha a szoci�lis elit egy tagja ragj�n aluli szem�lyt b�ntalmazott vagy meg�lt, akkor az elk�vet� vagyon�t elkobozt�k. Caesar demonstr�lta, hogy az �llam �rdekeit tartja szem el�tt, de meg volt r�la gy�z�dve, hogy � az egyetlen ember, aki ir�ny�thatja azt. Az ad�s�gok egy negyed�nek cs�kkent�se nagy megk�nnyebb�l�st okozott a n�pnek, �s ez nagyban hozz�j�rult, hogy ezzel m�g nagyobb n�pszer�s�gre tegyen szert.

Caesar szigor�an korl�tozta az �llami t�mogat�s� gabona v�s�rl�s�t, a prostitu�ltakat �s a j�m�d�aknak megtiltotta az �llami t�mogat�s� gabona felv�s�rl�s�t. Tervei voltak a veter�nok k�zti f�ld eloszt�s�ra �s veter�n kol�ni�k alap�t�s�ra It�lia szerte. A legsz�lesebbk�r� reformj�t akkor hozta, amikor �lete v�g�ig Pontifex Maximuss� v�lasztott�k. Caesar parancsot adott a r�mai napt�r teljes �tszervez�s�re, megalap�tva a 365 napos �vet, 4 �venk�nti sz�k��vvel (ez a Juli�n napt�r volt ut�lagosan XIII. Gergely p�pa �ltal m�dos�tva 1582-ben a modern napt�rr�). Ennek eredm�nyek�nt a Kr. e. 46. �v 445 napos volt, hogy a napt�rt helyrehozz�k.

Tov�bb� nagy nyilv�nos munk�k vett�k kezdet�ket. R�ma nagy kiterjed�s� v�ros volt, nem �ppen figyelemrem�lt� t�gla�p�letekkel, ez�rt a v�rosnak meg�j�t�sra volt sz�ks�ge. Az �j m�rv�ny Rostra, a piact�r, valamint t�bb palota ekkor �p�lt. A nyilv�nos k�nyvt�r, a nagy tud�s Marcus Terentius Varro seg�ts�g�vel szint�n �p�t�s alatt �llt. A szen�tus h�za, a Curia Hostilia, amelyet nemr�giben �j�tottak fel h�tt�rbe szorult egy �j m�rv�ny projekt miatt, amit Curia Julianak h�vtak. A pomerium (a v�ros szent hat�ra) szint�n kib�v�t�sre ker�lt, hogy tov�bbi terjeszked�snek adjon helyet.

Plutarchosz feljegyezte, hogy Caesar k�z�lte a szen�tussal, hogy tal�n ink�bb cs�kkenteni k�ne a tisztelet�re tett kiad�sokat, de azt�n visszavonta ezt az �ll�spontj�t, hogy ne t�nj�n h�l�tlannak. Megkapta a Pater Patriae c�met. Dictatorr� nevezt�k ki harmadik alkalommal, �s ezut�n tov�bbi 9 �vre egy �ves terminusokra dictatornak jel�lt�k. Tov�bb� 3 �vre praefectus morumk�nt (erk�lcsi el�lj�r�) cenzori fennhat�s�ggal rendelkezett.

Kr. e. 44 kezdet�n Caeasar egyre nagyobb dics��t�se elm�ly�tette a szakad�kot k�zte �s az arisztokr�cia k�z�tt. Dictator Perpetuuss� nevezt�k ki, ami eg�sz �letre sz�l� dictatori c�met jelentett. Ez a titulus a Caesar arck�p�t �br�zol� �rm�ken is megjelent, ami �t minden r�mai felett �ll�v� helyezte. N�h�nyan „Rex”-nek (kir�ly) nevezt�k �t, de Caesar visszautas�totta ezt a titulust. Amikor Caesar a Venus templomban tal�lkozott a szen�torok egy deleg�ci�j�val, megtagadta, hogy �rkez�s�kkor fel�ll�ssal k�sz�ntse �ket. B�r ez az esem�ny elk�d�s�l a t�rt�net k�l�nb�z� v�ltozatai miatt, de az teljesen vil�gos, hogy Caesar m�lyen megs�rtette a szen�tust. K�s�bb megpr�b�lta kiengesztelni �ket, ami enyh�tett a helyzeten, de a s�relem miatt az �sszeesk�v�s cs�r�i kezdtek kibontakozni.

Hal�l�nak k�vetkezm�nyei �s k�r�lm�nyei

Caesar kir�lly� v�l�s�t�l val� f�lelem tov�bb folytat�dott, amikor valaki diad�mot helyezett el Caesar a Rostr�n l�v� szobr�n. A tribunusok, Gaius Epidius Marcellus �s Lucius Caesetius Flavius elt�vol�tott�k a diad�mot. Nemsokkal a diad�mmal kapcsolatos eset ut�n ugyanez a k�t tribunus t�bb polg�rt tart�ztatott le miut�n Caesart „Rex”-nek nevezt�k amint R�ma utc�in elhaladt. Caesar szigor�an l�pett fel a t�mogat�it �r� fenyeget�sek ellen . Elrendelte, hogy a letart�ztatottakat engedj�k el, �s a k�t tribunust a szen�tus el� �ll�totta, �s megfosztotta �ket poz�ci�jukt�l.

Az elk�vetkez� Lupercalia fesztiv�l R�ma n�p�nek tesztje volt arra n�zve, akarja-e Caesart kir�ly�nak. Kr. 44. febru�r 15-�n Caesar fel�lt a Rostr�n l�v� aranyozott sz�k�re b�bor k�nt�sben, v�r�s cip�ben �s arany bab�rkoszor�val a fej�n, Dictator Perpetuusk�nt. A fesztiv�l egyik hagyom�nya volt a szenthat�r (pomerium) k�r�li verseny. A verseny keret�n bel�l Marcus Antonius a F�rumra futott, �s a papok a Rostr�ra emelt�k. Antonius egy diad�met mutatott fel, �s megpr�b�lta Caesar fej�re helyezni, mondv�n „a n�p aj�nlja ezt neked �ltalam”. De a t�meg nem mutatott �r�mujjong�st, ez�rt Caesar gyorsan elutas�totta a diad�met. A t�meg beleegyez�sk�nt �v�lt�tt, de Antonius ennek ellen�re ism�t megpr�b�lta a diad�met Caesar fej�re helyezni. Miut�n a t�meg m�g ekkor sem hallatta beleegyez� rivalg�s�t, Caesar fel�llt sz�k�b�l, �s azt mondta „Nem leszek R�ma kir�lya. Jupiter a r�maiak egyetlen kir�lya.” A t�meg egy emberk�nt �ljenezte Caesar d�nt�s�t.

Caesar m�g egy hadj�ratot tervezett Daci�ba �s ut�na Parthi�ba. A parthiai hadj�rat jelent�s vagyonnal kecsegtette R�m�t, valamint azt az �letsz�nvonalat biztos�totta volna, amelyet Crassus 9 �vvel azel�tt vesz�tett el. Egy r�gi legenda szerint Parthiat csak egy kir�ly h�d�thatja meg, ez�rt a szen�tus felhatalmazta Caesart, hogy koron�t viseljen b�rhol a birodalom ter�let�n. Caesar �gy tervezte, hogy Kr. e. 44 �prilis�ban indul, ez�rt az er�s�d� titkos ellenz�knek gyorsan kellett cselekednie. Az ellenz�k, amely t�bbnyire azokb�l szervez�d�tt akiknek Caesar megbocs�tott, tudta, hogy egyetlen es�lye R�m�t Caesart�l megszabad�tani, ha nem hagyj�k �t Parthi�ba indulni.

A r�mai szen�tus hagyom�nyosan a Curia Hostili�ban gy�lt �ssze, amely �t�p�t�s alatt �llt egy t�zv�sz miatt, amely egy �vvel kor�bban elpuszt�totta. Ez�rt Caesar a Theatrum Pompeiumba h�vta �ssze a szen�tust m�rcius idus�n (Kr. e 44 m�rcius 15). P�r nappal el�tte egy j�s azt mondta Caesarnak, �vakodjon m�rcius idus�t�l. Ahogy a szen�tus �sszegy�lt, Caesart megt�madta a szen�torok egy csoportja, akik magukat Liberatoresnek nevezt�k, tett�ket azzal alapozt�k, hogy zsarnok�l�snek nevezt�k azt, nem gyilkoss�gnak, �s a k�zt�rsas�g zsarnokt�l val� megszabad�t�s�nak. A gyilkosok – akik a gyilkoss�g ut�n bez�rk�ztak Jupiter templom�ba – k�zt volt Gaius Trebonius, Decimus Junius Brutus, Marcus Junius Brutus �s Gaius Cassius Longinus; Caesar annak idej�n szem�lyesen kegyelmezett meg k�s�bbi gyilkosainak, valamint seg�tette �ket karrierj�kben. Brutus t�voli rokona volt Caesarnak, aki bizalmas j�bar�tj�nak tekintette, �s egyik �r�k�s�v� tette �t. Bizonyos feltev�sek szerint Brutus Caesar t�rv�nytelen fia volt, mivel Caesarnak viszonya volt Brutus anyj�val, Servilia Caepionissal, de Caesar csup�n 15 �ves volt amikor Brutus sz�letett. Caesar 23 (m�sok szerint 35) sz�r�st szenvedett el, �s ironikus m�don Pompeius szobr�nak l�b�n�l esett el.

Egyes feltev�sek szerint Caesar tudott az ellene szervezett �sszeesk�v�sr�l �s �ll�t�lag m�g a test�r�t is elk�ldte, hogy az �sszeesk�v�k meg�lhess�k. Ezt a d�nt�st Caesar epilepszi�j�nak tulajdon�tj�k. Ezen elm�let t�mogat�i azt �ll�tj�k, hogy Caesar sz�nd�kosan �lette meg mag�t a szen�tussal, hogy megmentse mag�t az egyre gyakrabban jelentkez� rohamok miatti megal�ztat�st�l, �s biztos�tsa hagyat�k�t. B�r Caesar meggyilkol�sa kedvez� k�r�lm�nyeket teremtett �r�k�se, Octavianus hatalomra emelked�s�hez, nincsenek hiteles bizony�t�kok, amelyek hitelt adn�nak ennek a feltev�snek.