II. Vil�gh�bor�

A II. vil�gh�bor� az emberis�g t�rt�net�nek legnagyobb fegyveres konfliktusa volt. �zsi�ban 1937. j�nius 7-�n kezd�d�tt �s Jap�n kapitul�ci�j�val, 1945. szeptember 2-�n �rt v�get. Eur�p�ban 1939. szeptember 1-t�l 1945. m�jus 8-ig tartott.

A harcokban, melyek az eur�pai, �zsiai �s afrikai f�ldr�szen folytak, k�zel 70 nemzet vett r�szt. 57 milli� civil �s katona hal�l�t okozt�k. A h�bor�, melynek kit�r�s�hez nagyban hozz�j�rult a k�zvetlen�l az I. vil�gh�bor� ut�n, a Versailles-i b�ke nyom�n kialakult vil�gpolitikai helyzet, a sz�vets�ges hatalmak gy�zelm�vel z�rult �s megalapozta az azt k�vet�, mintegy negyven�ves szemben�ll�st, a hidegh�bor�t.

El�zm�nyek

Az I. vil�gh�bor�t lez�r� Versailles-i b�ke megal�z� felt�telei �s a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g hozz�j�rultak ahhoz, hogy az Adolf Hitler vezette n�ci p�rt 1933-ban hatalomra jutott N�metorsz�gban. Miut�n 1934-ben megszerezte mag�nak a k�zt�rsas�gi eln�ki c�met is, Hitler lett a n�met „F�hrer” (Vez�r), �s hamarosan tot�lis diktat�r�t �p�tett ki. K�lpolitik�j�nak deklar�lt c�lja volt a n�metlakta ter�letek egyes�t�se, illetve a keleti ir�ny� ter�letszerz�s. �gy azt�n 1935-ben felmondta a b�keszerz�d�s �ltal el��rt katonai korl�toz�sokat, �s gyors fegyverkez�sbe kezdett. 1936. m�rcius 17-�n N�metorsz�g csapatai a locarn�i egyezm�nyt felr�gva bevonultak az addig demilitariz�lt Rajna-vid�kre.

Noha Olaszorsz�g a gy�ztesek oldal�n fejezte be az I. vil�gh�bor�t, el�gedetlen volt az el�rt eredm�nyekkel, �s ott m�r 1922-ben hatalomra ker�lt Benito Mussolini Fasiszta P�rtja. A h�szas �vekben itt is tot�lis diktat�ra �p�lt ki, amely azonban kezdetben ellens�gesen viszonyult a n�metekhez: 1934. j�lius 25-�t k�vet�en, az ausztriai n�ci puccsk�s�rlet idej�n az olaszok m�g csapatokat vonultattak f�l a Brenner-h�g�n �s D�l-Tirolban, �gy h�bor�s fenyeget�ssel is megakad�lyozt�k Ausztria N�metorsz�ghoz csatol�s�t. Az �vtized k�zep�n azonban az olaszok fokozatosan k�zeledtek a n�metekhez (az Eti�pia ellen vezetett hadj�rat elidegen�tette �ket a britekt�l �s a franci�kt�l, a spanyol polg�rh�bor�ban pedig k�z�sen t�mogatt�k Francisco Franco jobboldali hadait). 1936-ban Mussolini bejelentette a Berlin-R�ma tengely kialakul�s�t.

1938-ban az angol �s francia megb�k�l�si politik�t kihaszn�lva, Hitler a Harmadik Birodalomhoz csatolta Ausztri�t (Anschluss), majd a szud�ta-v�ls�g kirobbant�sa ut�n a m�ncheni egyezm�nyt k�vet�en a Szud�ta-vid�ket. 1939-ben N�metorsz�g megsz�llta Csehorsz�g marad�k ter�leteit, Szlov�kia pedig �n�ll� �llam lett. 1939. �prilis 7-�n pedig olasz csapatok sz�lltak partra Durazz�ban, Alb�nia pedig v�gleg olasz fennhat�s�g al� ker�lt. 1939 nyar�n Hitler egyre fokozta a fesz�lts�get Lengyelorsz�ggal Danzig szabad v�ros (ma: Gdansk), illetve a n�met ter�leteket Kelet-Poroszorsz�gt�l elv�laszt� Danzigi korridor miatt. Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g - noha a megb�k�ltet�si politika h�vei nem gyeng�ltek meg - katonai garanci�kat �g�rt Lengyelorsz�gnak egy n�met t�mad�s eset�re. Ennek �rdek�ben a Szovjetuni�val is t�rgyal�sokat kezdtek, amelyek azonban nem vezettek eredm�nyre. Nem sokkal a h�bor� kirobbant�sa el�tt Szt�lin elfogadta Hitler javaslat�t egy megnemt�mad�si szerz�d�st megk�t�s�re. Az 1939. augusztus 23-�n megk�t�tt Molotov-Ribbentrop paktum titkos z�rad�ka �n. „�rdekszf�r�kat” hat�rozott meg a Szovjetuni� �s N�metorsz�g k�z�tt. A szovjet �rdekszf�r�ba ker�lt �szakon Finnorsz�g, �sztorsz�g, Litv�nia �s Lettorsz�g, d�len Besszar�bia, valamint Rom�nia egyes ter�letei. A n�met �rdekszf�ra r�sz�v� nyilv�n�tott�k, Lengyelorsz�got pedig a meg�llapod�s �rtelm�ben felosztott�k a k�t �rdekszf�ra k�z�tt.

Az Egyes�lt �llamokban a h�bor� elej�n sok tekintetben a h�sz �vvel kor�bbihoz hasonl� helyzet alakult ki. Az amerikai k�zv�lem�ny nagy r�sze - mik�zben Nagy-Britanni�val �s Franciaorsz�ggal szimpatiz�lt - ellenezte a h�bor�ba val� bekapcsol�d�st. Mindenesetre a Roosevelt vezette korm�ny m�r ekkor is jelent�s anyagi seg�ts�get ny�jtott a sz�vets�geseknek, el�re l�tva, hogy nem ker�lhet� el a h�bor�s r�szv�tel. 1939-ben a Kongresszus t�rv�nyt hozott, amely enged�lyezte, hogy az USA k�szp�nzfizet�s ellen�ben b�rmely orsz�gnak – ami a gyakorlatban Nagy-Britanni�t �s Franciaorsz�got jelentette – fegyvert adjon el (Cash and Carry). 1940-ben, miut�n Franciaorsz�got lerohant�k a n�metek, az USA - t�maszpontok�rt cser�be - 50 rombol�t adott �t Angli�nak, �s nyersanyagsz�ll�t�sokkal is seg�tette. 1941. m�rcius 11-�n megsz�letett a k�lcs�nb�rleti t�rv�ny (Lend-Lease Act), amely lehet�v� tette, hogy az USA fegyvereket �s egy�b felszerel�seket sz�ll�tson sz�vets�geseinek, els�sorban Nagy-Britanni�nak �s a Szovjetuni�nak. Ezzel az USA v�gk�pp feladta kor�bbi semleges �ll�spontj�t.

A h�bor� Eur�p�ban

A Lengyelorsz�gi hadj�rat

N�met csapatok d�szszeml�je Vars�ban, 1939. okt�ber 5.

A Lengyelorsz�g elleni n�met t�mad�sra a k�zvetlen indokot egy �tl�tsz� provok�ci�, a Gleiwitzi (ma: Gliwice) r�di�ad� elleni t�mad�s szolg�ltatta, amikor lengyel egyenruh�ba �lt�z�tt n�metek elfoglalt�k a hat�rmenti kisv�ros r�di��llom�s�t. Szeptember 1-j�n 4.45 perckor a n�met hader� �tl�pte a lengyel hat�rt. Nagy-Britannia �s Franciaorsz�g szeptember 3-�n hadat �zent, ezt azonban m�g hossz� ideig nem k�vett�k komoly hadm�veletek a nyugati fronton („furcsa h�bor�”).

Szeptember 3-�n, a „brombergi v�res vas�rnap”-on a Wehrmacht el�l visszavonul� lengyel hadsereg alakulatai n�met civileket v�geztek ki Brombergben (mai nev�n Bydgoszcz). Az �ldozatok pontos sz�ma a mai napig vitatott, de a t�rt�n�szek becsl�sei 349 �s 5437 k�z� teszik.

A n�met Wehrmacht g�pes�tett csapatai a l�gier�t�l t�mogatva gyors �temben nyomultak el�re, sz�tzil�lva a kem�nyen k�zd�, de korszer�tlens�g�k miatt es�lytelen lengyel er�ket. A f� csap�st von Kluge t�bornagy csapatai Pomer�nia �s Kelet-Poroszorsz�g, von Rundstedt t�bornagy pedig Szil�zia fel�l m�rte Vars� ir�ny�ba. Szeptember 9-�n megk�zel�tett�k Vars�t, 13-�n �tl�pt�k a Visztul�t, szeptember 17-�n beker�tett�k a lengyel f�v�rost - amelyet s�lyos l�git�mad�s is �rt. A v�ros szeptember 27-�n esett el. Szeptember 17-�n a szovjet hader� is �tl�pte a hat�rt �s megsz�llta a Molotov-Ribbentrop paktumban meg�llap�tott ter�leteket.

A furcsa h�bor� �s a szovjet-finn h�bor�

A nyugati fronton kezdetben meglehet�sen lassan �s l�nyeg�ben meggy�z�d�s n�lk�l folytak az eredetileg eltervezett offenz�va el�k�sz�letei, noha a franci�k �s a kontinensre �tkelt brit exped�ci�s hadtest minim�lis n�met er�kkel �llt szemben. Gamelin francia t�bornok szeptember 12-i gyenge t�mad�sa nem vezetett eredm�nyre, majd a gyors lengyel �sszeoml�s ut�n levett�k az offenz�va terv�t a napirendr�l. Ezt k�vet�en l�nyeges hadicselekm�nyek 1940 tavasz�ig nem t�rt�ntek. A sz�vets�ges l�gier� tev�kenys�ge is kimer�lt abban, hogy n�ciellenes r�pc�dul�kat sz�rt a n�met v�rosok f�l�tt. (Furcsa h�bor�)

Novemberben a Szovjetuni� Leningr�d biztons�g�ra hivatkozva ultim�tumban k�vetelte az Leningr�dt�l mintegy 30 kilom�terre l�v� Viborg �s k�rny�k�nek �tad�s�t Finnorsz�gt�l, cser�be �szak-Kar�li�ban l�nyeg�ben �rt�ktelen ter�leteket aj�nlottak fel. A finn korm�ny elutas�totta az ultim�tumot, amit november 30-�n szovjet had�zenet k�vetett. A harmincas �vek szovjetuni�beli pereinek idej�n tapasztalt �s k�pzett tisztjeit�l megfosztott, emiatt rosszul vezetett szovjet csapatok egym�st k�vet� t�mad�si k�s�rletei sorra megt�rtek a finn ellen�ll�son, �gy a h�bor� a tervezettn�l jobban elh�z�dott. A franci�k �s angolok exped�ci�s er�t terveztek k�ldeni a finnek megseg�t�s�re, a semleges Sv�dorsz�g azonban n�met t�mad�st�l tartva vonakodott �tengedni ter�let�n a sz�vets�geseket. Mire az err�l sz�l� meg�llapod�s megsz�letett, a szovjetek 1940. febru�r 11-19-�n �tt�rt�k a finn er�drendszert, a Mannerheim-vonalat; m�rcius 3-�n elfoglalt�k Viborgot, �s m�rcius 12-�n b�k�t k�t�ttek. Az �j hat�r a szovjet ultim�tumban megszabott vonalat k�vette.

A h�bor� els� nagyobb tengeri �tk�zet�ben 1939. december 13-�n D�l-Amerika partjain�l a brit flotta megrong�lta �s a Montevideo-i kik�t�ben k�rbez�rta az Admiral Graf Spee zsebcsatahaj�t, melyet saj�t leg�nys�ge a La Plata foly� torkolat�n�l els�llyesztett.

D�nia �s Norv�gia megsz�ll�sa

M�rcius 20-�n Franciaorsz�gban megbukott a Daladier-korm�ny, �s Paul Reynaud lett az �j minisztereln�k. El�dj�n�l hat�rozottabb h�bor�s int�zked�sekre k�sz�lt, a n�metek azonban megel�zt�k. �prilis 9-�n ultim�tumot ny�jtottak �t D�ni�nak, �s ezzel egyidej�leg csapataik gyakorlatilag egyetlen nap alatt elfoglalt�k az orsz�got. Ugyanezen a napon jelent�s n�met er�k sz�lltak partra a norv�g partvid�k t�bb pontj�n Osl�t�l Narvikig. Az angolok �s a franci�k m�g �prilisban exped�ci�s er�ket k�ldtek az �szaki orsz�gba. A britek elfoglalt�k Narvikot, a hadm�velet azonban �sszess�g�ben kudarcot vallott. A norv�giai h�df�ket – k�zt�k a legfontosabbat, Narvikot – a britek eg�szen j�niusig tartott�k, Franciaorsz�g �sszeoml�sa ut�n azonban k�nytelenek voltak ki�r�teni. A megsz�llt Norv�gi�ban Vidkun Quisling vezet�s�vel alakult n�cibar�t korm�ny.

M�jus 10-�n Londonban - els�sorban a norv�giai esem�nyek hat�s�ra, noha meg�rkeztek az els� h�rek a Franciaorsz�g Hollandia �s Belgium elleni n�met t�mad�sr�l is - megbukott Neville Chamberlain korm�nya. Az �j minisztereln�k Winston Churchill lett, aki a toryk mellett a munk�sp�rtot is bevonva alak�tott h�bor�s kabinetet.

A franciaorsz�gi hadj�rat

Ugyanezen a napon a n�metek megind�tott�k t�mad�sukat a nyugati fronton. von Brauchitsch t�bornok parancsnoks�ga alatt 110 hadoszt�ly �llt: von Bock t�bornok a belga �s a holland hat�r ment�n, a k�z�ps� szakaszon (Meuse) von Rundstedt, d�len von Leeb csoportja. A n�met t�mad�s ereje �s gyorsas�ga meglepte a sz�vets�geseket. Tov�bbi meglepet�st jelentett, hogy nagy t�megben �sszpontos�tva haszn�lt�k fel a g�pes�tett �s p�nc�los er�iket, amelyeket a Luftwaffe hat�konyan t�mogatott, a leveg�b�l z�zva sz�t minden ellen�ll�st. (Kesselring rep�l�i Rotterdamot szinte folyamatosan bomb�zt�k). �t nap alatt – nem zavartatva att�l, hogy a hollandok nagy ter�leteket �rasztottak el, hogy lass�ts�k a n�met el�renyomul�st – elfoglalt�k eg�sz Hollandi�t. A v�delem kulcspontjait ott is �s Belgiumban is ejt�erny�s�k foglalt�k el.

A sz�vets�gesek Gamelin t�bornok f�parancsnoks�g alatt 110 hadoszt�llyal rendelkeztek. Mind t�z�rs�g, mind l�gier�, mind p�nc�losok tekintet�ben sz�m szerinti f�l�nyben voltak, azonban erej�ket nem voltak k�pesek �sszpontos�tva bevetni. K�l�n�s h�tr�nyt jelentett, hogy p�nc�losaikat csak a gyalogs�g t�mogat�s�ra haszn�lt�k. Giraud t�bornok 7. hadserege a tengerparton �szak fel� indult, hogy a v�dekez� belga hader�h�z f�lz�rk�zzon - hasonl�an ahhoz, ahogy az az I. vil�gh�bor�ban t�rt�nt. Ezzel azonban szinte bes�t�lt a n�metek �ltal �ll�tott csapd�ba. Rundstedt p�nc�losai (h�t p�nc�loshadoszt�ly) ugyanis vill�mgyorsan �tkeltek az Ardenneken (a sz�vets�gesek �gy v�lt�k, hogy tankokkal k�ptelens�g �thatolni az erd�s hegyes terepen), 15-�re �tt�rt�k a frontot, majd a sz�vets�gesek h�t�ban a tenger fel� nyomultak el�re. Sorra elfoglalt�k a kik�t�ket, elv�gt�k a Belgiumban harcol� - f�leg brit - csapatokat. Majd - Hitler parancs�ra - az utols� m�g szabad kik�t�, Dunkerque ellen �tmenetileg, egy napig le�ll�tott�k a t�mad�st; ennek k�sz�nhet�en tudtak a sz�vets�gesek mintegy 330 000 embert kimenteni Angli�ba.

J�nius 5-�n a n�metek a Somme vonal�n ind�tott�k meg �j t�mad�sukat, �s 14-�n bevonultak P�rizsba.

J�nius 10-�n, hogy ki ne maradjon a sikerb�l Olaszorsz�g is hadat �zent Franciaorsz�gnak �s Angli�nak. Az olasz csapatok megindul� t�mad�sa azonban nem tudta �tt�rni az Alpok �s a F�ldk�zi-tenger k�z�tti s�von ki�p�tett francia v�delmi vonalat.

Paul Reynaud korm�nya a n�metek el�l Bordeaux-ba menek�lt, majd lemondott, �s az els� vil�gh�bor� h�se, a 84 �ves P�tain marsall alak�tott �j korm�nyt, amely fegyversz�netet k�rt a n�metekt�l. Hogy a franci�kon el�gt�telt vegyen, a fegyverlet�telr�l sz�l� egyezm�nyt Hitler ugyanabban a francia nemzeti erekly�nek tekintett vas�ti kocsiban (Compiègne-i vagon) �ratta al� a francia k�ld�tts�ggel, amelyben a n�met kapitul�ci� t�rt�nt 1918-ban. Ezek ut�n Franciaorsz�g �szaki r�sze – benne P�rizs �s az Atlanti-partvid�k, Franciaorsz�g ter�let�nek mintegy h�rom�t�de – a n�met csapatok megsz�ll�sa al� ker�lt, m�g az orsz�g d�li r�sze Vichy k�zponttal n�vleg �n�ll� maradt.

A kapitul�ci�t k�zvetlen�l megel�z�en Charles De Gaulle t�bornok Angli�ba menek�lt, ahol meghirdette a n�metellenes harc tov�bbi folytat�s�t, �s megalak�totta a Szabad Franciaorsz�g mozgalmat. A tengerent�li francia gyarmatokon – els�sorban az �szak-Afrik�ban, amelynek Darlan tengernagy volt a korm�nyz�ja – �llom�soz� katonai er�ket felsz�l�totta a hozz� val� csatlakoz�sra, azok azonban ingadozva ugyan, de elismert�k a Vichy korm�nyt.

1940. j�lius 3-�n az angolok - noha Petain �g�retet tett, hogy nem engedi meg, hogy a francia haj�k n�met k�zre ker�ljenek �s Anglia ellen haszn�lj�k fel �ket - felsz�l�tott�k az Oranban �s Mers el Keb�rben �llom�soz� francia flottaegys�geket, hogy csatlakozzanak hozz�juk, vagy fussanak be semleges kik�t�be. Miut�n a franci�k elutas�tott�k az ultim�tumot, a britek t�zet nyitottak a francia haj�kra, t�bbet els�llyesztettek, megrong�ltak, k�zt�k a francia flotta legkorszer�bb egys�g�t a Richelieu csatahaj�t.

1942. november 13-�n, miut�n amerikai csapatok sz�lltak partra �szak-Afrik�ban, a n�metek megsz�llt�k Franciaorsz�gnak a Vichy korm�nyzat ir�ny�t�sa alatt maradt r�sz�t is. A flotta Toulonban �llom�soz� haj�it a francia tenger�szek a fen�kszelepek megnyit�s�val els�llyesztett�k, hogy ne ker�ljenek n�met k�zre.

Az angliai csata

A dunkerque-i brit kudarc �s Franciaorsz�g kies�se ut�n Hitler arra sz�m�tott, hogy siker�l b�k�t k�tnie Angli�val. J�lius elej�n a berlini sportcsarnokban elhangzott besz�d�ben k�z�lte is felt�teleit: N�metorsz�g uralja Eur�pa megh�d�tott ter�leteit �s visszakap n�h�ny az els� vil�gh�bor�ban elvesz�tett gyarmatot, cser�be Nagy-Britannia megtarthatja tengerent�li birodalm�t. Angli�ban azonban a n�metekkel val� kiegyez�st csak egy gyenge csoport fontolgatta (els�sorban Lord Halifax k�l�gyminiszter vezet�s�vel), �s az is csak igen hat�rozatlanul. M�g Chamberlain is Churchill mell� �llt, aki a Parlamentben kijelentette: „Harcolunk a tengerpartokon, a kik�t�kben, a mez�k�n �s a v�rosok utc�in �s harcolunk a dombok k�z�tt �s a hegyekben. Soha sem adjuk meg magunkat, �s ha, amit egy percig sem hisz�nk, a sziget, vagy annak nagy r�sze le lenne ig�zva, akkor birodalmunk tengeren t�li r�sz�i a brit haj�had seg�ts�g�vel folytatj�k a harcot.”

Mindazon�ltal a franciaorsz�gi hadj�rat befejez�s�t k�vet�en azonnal megkezd�dtek az Anglia elleni hadj�rat el�k�sz�letei: a hadm�velet az Oroszl�nf�ka (Seel�we) fed�nevet kapta. A brit tengeri f�l�ny miatt a n�met haditenger�szet - els�sorban Reader admir�lis - ragaszkodott, ahhoz, hogy a La Manche-csatorna f�l�tt a Luftwaffe teljesen l�gif�l�nyt szerezzen, mert csak �gy biztos�thatta az �tkel�st �s a partra sz�ll� csapatok ut�np�tl�s�t. Az angliai csata els� c�lja �gy a Kir�lyi L�gier� (RAF) teljes kiiktat�sa volt. A n�metek sz�mszer�leg jelent�s f�l�nyben voltak az angolokkal szemben. A bomb�z�er� gerinc�t mintegy 5000 Junkers Ju 88-as, Dornier 17-es, Heinkel 111-es k�tmotoros k�zepes bomb�z�g�p alkotta (ezek k�zel�be sem j�ttek, azoknak a neh�zbomb�z�knak, amelyeket a sz�vets�gesek k�s�bb a N�metorsz�g elleni l�gih�bor�ban bevetettek), amelyek franciaorsz�gi �s belgiumi rep�l�terekr�l sz�lltak fel. Az Anglia f�l� rep�l� k�tel�keket Messerschmitt ME 109-es �s kisebb sz�mban k�tmotoros ME 110-esek k�s�rt�k. A ME 109-es gyorsas�gban fel�lm�lta a vel�k szemben felsz�ll� brit Hurricane �s Spitfire vad�szokat, azok azonban fordul�konyabbak voltak. Sokat sz�m�tott a v�dekez�sben �s ellens�lyozta a n�metek sz�mbeli f�l�ny�t, hogy az angolok - egyebek mellett a ki�p�tett radarrendszer seg�ts�g�vel - olyan megfigyel�si �s l�giir�ny�t�si rendszert alak�tottak ki, amely lehet�v� tette, hogy a vad�szk�tel�keket rugalmasan mindig a legvesz�lyeztetettebb t�rs�gekbe ir�ny�ts�k. Nem kis el�nyt jelentett a RAF sz�m�ra az sem, hogy a lel�tt n�met g�pek szem�lyzete - m�gha siker�lt is ejt�erny�vel f�ldet �rnie - fogs�gba, vagy a tengerbe esett, m�g a lel�tt brit pil�t�k ism�t harcba vethet�k voltak. (Term�szetesen a l�gi�tk�zetek sor�n k�z�l�k is sokan elestek, vagy megsebes�ltek, t�bbsz�r is el�fordult azonban, hogy a d�lel�tt lel�tt angol pil�ta d�lut�n egy �jabb g�ppel ism�t felsz�llt.) A n�metek �gy sorra vesz�tett�k el legtapasztaltabb pil�t�ikat, akiket csak nehezen siker�lt p�tolniuk. Meg kell eml�teni m�g, hogy t�bb RAF vad�szsz�zad szem�lyzet�t a megsz�llt orsz�gokb�l menek�lt pil�t�k adt�k. Akadtak k�z�tt�k franci�k, lengyelek, csehszlov�kok, kisebb sz�mban belg�k, hollandok �s amerikai �nk�ntesek is.

Az els� nagyobb t�mad�s az angliai rep�l�terek ellen augusztus 8-�n t�rt�nt, ekkor a Luftwaffe 2669 g�pet vetett be. A csata els� szakasz�ban a n�metek els�sorban a rep�l�tereket, radar�llom�sokat, l�giir�ny�t�si pontokat t�madt�k. A t�rt�n�szek t�bbs�ge egyet�rt abban, hogy az elszenvedett s�lyos vesztes�gek ellen�re k�zel jutottak ahhoz, hogy f�lmorzsolj�k a Kir�lyi L�gier�t �s �tvegy�k a l�giuralmat D�l-Anglia f�l�tt. Csak augusztus 24. �s szeptember 6. k�z�tt a RAF 233 pil�t�t �s 466 g�pet vesz�tett el, mik�zben a teljes vad�szl�gier� ebben az id�szakban alig haladta meg az 1000 g�pet. Szeptember 7-�n azonban G�ring utas�t�s�ra a t�mad�sok s�lypontj�t �thelyezt�k az angol nagyv�rosok - els�sorban London - elleni t�mad�sokra, lemondva ezzel a RAF megsemmis�t�s�r�l, �s a lakoss�g ellen�ll�erej�nek megt�r�s�t�l v�rva a gy�zelmet. Londont november 3-�ig gyakorlatilag minden �jszaka bomb�zt�k, ezt k�vet�en pedig s�lyos t�mad�s �rte Manchestert, Liverpoolt, Birminghamot, Bristolt stb. is. Coventry k�z�pkori v�rosk�zpontj�t teljesen elpuszt�tott�k, ezzel a v�ros neve az �rtelmetlen terrorbomb�z�s egyik jelk�p�v� v�lt. A t�mad�sok intenzit�sa csak november v�g�t�l cs�kkent fokozatosan, miut�n Hitler m�r okt�ber 12-�n bejelentette vez�rkar�nak a Seel�we hadm�velet elhalaszt�s�t.

A balk�ni hadj�rat

Miut�n letett az angliai inv�zi�r�l, Hitler kelet fel� tekintett. 1941. febru�rj�ban j�v�hagyt�k a Barbarossa tervet, a Szovjetuni� elleni t�mad�s terv�t. El�tte azonban rendezni kellett a balk�ni helyzetet. 1940. okt�ber v�g�n ugyanis az olasz csapatok Alb�ni�b�l kiindulva megt�madt�k G�r�gorsz�got. Mussolini a hadj�rat megind�t�s�r�l nem t�j�koztatta a n�meteket; ezzel azt k�v�nta jelezni, hogy Olaszorsz�g N�metorsz�ggal egyenrang� nagyhatalom (kor�bban Hitler sem adott el�zetes t�j�koztat�st az olaszoknak, �s ez s�rtette a Ducet). A h�rom olasz hadoszt�ly - a Ferrara, a Centauro �s a Siena - a tengerpart ment�n ind�totta meg az offenz�v�t, a Giulia, a Parma �s a Piemonte hadoszt�ly c�lja pedig az volt, hogy Maked�ni�n kereszt�l el�rje Theszalonikin�l az �gei-tengert. November 5-�n azonban az olasz t�mad�s elakadt, a g�r�g hader� pedig november 14-�n ellent�mad�sba ment �t �s beker�t�ssel fenyegette az olasz balsz�rnyat, amelyet Alb�ni�ba kellett visszavonni. Decemberre az olaszokat teljesen siker�lt visszaszor�tani, �s a frontvonal m�r alb�n ter�leten h�z�dott. Az olasz-g�r�g konfliktusban Jugoszl�via semlegesnek nyilv�n�totta mag�t, de a n�metek er�s diplom�ciai er�fesz�t�seket tettek, hogy a d�lszl�v �llamot a tengelyhatalmak mell� �ll�ts�k. (R�szben ennek r�szek�nt sz�letett meg a magyar-jugoszl�v „�r�k bar�ts�gi szerz�d�s is” december 12-�n.) 1941. m�rcius 25-�n Jugoszl�via csatlakozott is a h�romhatalmi egyezm�nyhez. K�t nappal k�s�bb azonban �llamcs�ny t�rt�nt Belgr�dban, �s a Simovic t�bornok vezet�s�vel megalakult �j korm�ny �rv�nytelen�tette a csatlakoz�st.

A n�metek a m�r a szovjet hat�rok fel� felvonul� csapataikb�l jelent�s er�ket (mintegy 35 hadoszt�lyt) csoportos�tottak �t a balk�ni hadj�ratra. A t�mad�s k�t f� ir�nyb�l, Bulg�ri�b�l �s Magyarorsz�gr�l indult �prilis 6-�n, List, Dietrich �s Richthofen t�bornokok ir�ny�t�sa alatt. (Teleki P�l magyar minisztereln�k l�tva, hogy nem k�pes megakad�lyozni az orsz�g v�gleges besodr�d�s�t a h�bor�ba a n�metek oldal�n, �prilis 3-�n �ngyilkos lett). A n�metek napok alatt elfoglalt�k Belgr�dot, amit s�lyos l�git�mad�s is �rt. �prilis 10-�n kiki�ltott�k az �n�ll� Horv�torsz�got; az Ante Pavelic vezet�s�vel megalakult usztasa �llam l�nyeg�ben n�met-olasz gy�ms�g alatt �llt. �prilis 15-�n a Bulg�ria fel�l �s az �szaki ir�nyb�l el�renyomul� n�met p�nc�los oszlopok tal�lkoztak az Ohridi-tavakn�l, majd g�r�g ter�letre l�pve folytatt�k az offenz�v�t, �tt�rt�k a hat�r ment�n h�z�d� Metaxas-vonalat, �s h�rom nap alatt elfoglalt�k Ath�nt. �prilis 17-�n a jugoszl�v hader� letette a fegyvert. Id�k�zben G�r�gorsz�gba brit csapatok �rkeztek, amelyek a Korinthoszi-csatorna ment�n pr�b�ltak v�delmi vonalat kialak�tani (itt a legkeskenyebb a f�lsziget), a gyorsan t�mad� n�metek azonban k�t nap alatt �tt�rtek, �s �prilis 21-�n G�r�gorsz�g is megadta mag�t, a briteket kivont�k. II. Gy�rgy kir�ly Angli�ba menek�lt.

A hadj�rat utols� epiz�djak�nt m�jusban mintegy 6000 ejt�erny�ssel – s�lyos vesztes�gek �r�n – a n�metek elfoglalt�k Kr�t�t. Ez volt a vil�g els� kiz�r�lag ejt�erny�s�kkel v�grehajtott hadm�velete. A t�mad�st 1941. m�jus 20.-�n ind�tott�k meg a n�metek.A hadm�veletet a Luftwaffe ir�ny�totta,�s a 4.l�giflotta al� rendelt XI.l�gihadtest – tulajdonk�ppen l�gideszant er� – �s a VIII. l�gihadtest hajtotta v�gre a haditenger�szettel kar�ltve. A hadm�velet jelent�sen befoly�solta a tov�bbi ejt�erny�s alakulatok �s akci�k fejleszt�s�t, �gy a n�met l�gier� vezet�i k�l�n�sen nagy hangs�lyt fektettek az akci� megtervez�s�re �s kivitelez�s�re.

A n�metek t�bb szempontb�l is h�tr�nyb�l kezdt�k a hadm�veletet. A kor�bban az angliai inv�zi�ra begyakoroltatott 7. ejt�erny�s hadoszt�lyb�l �s 22.l�gideszant hadoszt�lyb�l fel�ll�tott XI. l�gihadtest a kr�tai hadm�velet el�tt sz�tv�lasztotta, �s r�szeit k�l�n alkalmazta. A neh�zfegyverzettel is rendelkez� 22. l�gideszant hadoszt�lyt a Rom�ni�ban fekv� ploesti olajmez�k k�zvetlen biztos�t�s�ra alkalmazt�k, sz�razf�ldi er�k�nt, �s nem engedt�k r�szt venni a kr�tai inv�zi�ban. John Lucas angol hadt�rt�n�sz szerint a sz�razf�ldi er�k vez�rkara nem volt hajland� egy hadoszt�lyt �tadni a Luftwaff�nak, v�lhet�leg ez a hader�nemek k�zti preszt�zsharc �llt a hadm�velethez sz�ks�ges er� elvon�sa m�g�tt. �gy a n�metek k�nytelenek voltak a 22. l�gideszant hadoszt�ly helyett az 5. hegyivad�sz hadoszt�lyt bevetni, amely k�nny�fegyverzettel volt ell�tva �s alkalmas volt l�gisz�ll�t�sra, �m m�g nem rendelkezett l�gideszant-hadm�veleti tapasztalatokkal �s speci�lis fegyverzettel. Emiatt csup�n egy vitorl�z�g�peken deszantolhat� rohamezred �llt Kr�ta ellen a n�metek rendelkez�s�re, 70 k�nny�vitorl�z�g�ppel felszerelve. Neh�zvitorl�z�g�peket a n�metek nem alkalmaztak. A hegyivad�sz hadoszt�ly csak kis r�sz�t tudt�k elsz�ll�tani a j� �reg Tante Ju-k,azaz a h�rommotoros Ju-52-esek, a nagyobb r�sz�t – 7000 katon�t �s a neh�zfegyverzetet – tengeri �ton pr�b�lt�k a szigetre juttatni. Ismeretlen okokb�l sem a n�met sem az olasz f�l nem rendelkezett a sz�ll�t�sra betervezett haj�kapacit�ssal, �gy k�nytelenek voltak azt a g�r�g kik�t�kben horgonyz�,civil tulajdonosaikt�l elrekvir�lt vitorl�sokkal p�tolni. Az ezeken a "l�lekveszt�k�n" bezs�folt 5. hegyivad�sz hadoszt�ly, egy motorker�kp�ros hadoszt�ly, l�gelh�r�t� egys�gek �s egy harckocsi hadoszt�ly csek�ly olasz tengeri t�mogat�ssal az oldal�n indult �tnak. B�r a hadm�velet v�g�l l�tv�nyos sikerrel z�rult, a l�gideszant-alakulatok – l�nyeg�ben az ut�np�tl�s el�gtelens�ge miatt – olyan s�lyos vesztes�geket szenvedtek, hogy azt (min�s�gileg) a h�bor� v�g�ig sem siker�lt p�tolni.

A Szovjetuni� megt�mad�sa

A Szovjetuni� elleni t�mad�s terv�t m�r 1941. febru�r 4-�n j�v�hagyt�k. A t�mad�st eredetileg m�jus 15-re t�zt�k ki, de a balk�ni esem�nyek �s a k�s�i tavaszi olvad�s miatt j�nius 22-re halasztott�k. A t�mad�sban 190 hadoszt�ly, ebb�l 27 p�nc�los, illetve g�pes�tett vett r�szt. A Barbarossa terv h�rom ir�nyba �rta el� az el�renyomul�st. �szakon Leningr�d fel� kellett t�madnia von Leeb hadseregcsoportj�nak, k�z�pen Szmolenszken �t Moszkva fel� t�rt el�re von Bock (45 hadoszt�ly), d�len pedig – (l�nyeg�ben Gal�ci�b�l kiindulva) Ukrajn�n �t a Donyec-medence �s a Fekete-tenger fel� – von Rundstedt hadseregcsoportja (30 hadoszt�ly)(ut�bbit rom�n �s szlov�k, k�s�bb magyar csapatok is kieg�sz�tett�k.) A f� c�lkit�z�s – a V�r�s Hadsereg teljes megsemmis�t�se mellett – a Leningr�d-Moszkva-Rosztov vonal elfoglal�sa volt, ahonnan a Luftwaffe m�r el�rhette az utols� szovjet iparvid�ket az Ur�lban, hogy azt l�git�mad�sokkal kiiktatva v�gk�pp meghius�tsanak minden tov�bbi ellen�ll�st.

Az, hogy a n�met-szovjet �sszecsap�sra el�bb-ut�bb sor ker�l, a szovjet vez�rkar sz�m�ra is vil�gos volt. �gy �rt�kelt�k, hogy a - mellesleg az 1937-es perek idej�n legjobb vezet�it�l megfosztott - V�r�s Hadsereg 1943-ra k�sz�lhet fel megfelel�k�ppen a h�bor�ra. Folyamatban, de m�g a kezdeti szakasz�ban volt a hadsereg �j, korszer� fegyverekkel (Nem sokkal kor�bban indult meg pl. a Jak 3 vad�szg�p, a T-34 k�zepes �s a KV neh�zharckocsi stb. sorozatgy�rt�sa) val� ell�t�sa. Szt�lin - kihaszn�lva a Ribbentropp-Molotov paktum-ban a Szovjetuni� sz�m�ra biztos�tott lehet�s�get - minden erej�vel igyekezett az id�t h�zni. Provok�ci�t�l tartva nem hitt a szovjet h�rszerz�s (�s egy�b forr�sok) jelz�seinek a k�sz�b�n�ll� n�met t�mad�sr�l. A vez�rkar nyom�s�ra csak j�nius 21-�n �jjel j�rult hozz�, hogy a hat�rmenti katonai k�rzetek csapatait k�sz�lts�gbe helyezz�k, amelyeknek nem volt idej�k megfelel�en felk�sz�lve elfoglalni v�delmi �ll�saikat �s j�r�szt menetb�l k�nysz�ltek harcba bocs�tkozni.

A h�bor� a Luftwaff�nek rep�l�terek elleni t�mad�s�val kezd�d�tt. A szovjet l�gier� g�peinek nagy r�sz�t (mintegy 6000 g�pet) a f�ld�n semmis�tett�k meg, �gy az els� hetekben szinte korl�tlann� v�lt a n�met l�gif�l�ny. A n�metek az el�z� hadj�ratokban bev�lt taktik�t alkalmazt�k: l�gier�kkel t�mogatott p�nc�los �s g�pes�tett er�ikkel m�lyen benyomultak a szovjet csapatok h�t�ba, elv�gt�k az ut�np�tl�si vonalakat, hatalmas katlanokat hoztak l�tre. Az els� napok z�rzavar�t fokozta, hogy a V�r�s Hadsereg nem volt megfelel� r�di�k�sz�l�kekkel f�lszerelve (eredetileg �gy k�pzelt�k, hogy a postai vonalak alkalmasak lesznek a kapcsolattart�sra). �gy a magasabb parancsnokok nem voltak k�pesek megfelel� k�pet alkotni csapataik helyzet�r�l, s parancsaik sem jutottak el az al�juk rendelt alakulatokhoz. Ezt mutatja az is, hogy a f�parancsnoks�g els� utas�t�sai m�g arr�l sz�ltak, hogy a V�r�s Hadsereg menjen �t ellent�mad�sba, �s a hadsz�nteret helyezze �t ellens�ges ter�letre. Ezek v�grehajt�s�t gyakorlatilag meg sem lehetett pr�b�lni.

J�lius els� napjaira gyakorlatilag n�met k�zre ker�ltek a balti orsz�gok, �s az �szaki ir�nyban v�dekez� szovjetek (Vorosilov marsall) gyors �temben vonultak vissza Leningr�d fel�. K�z�pen, ahol Bugyonnij marsall csapatai v�dekeztek, a n�metek elfoglalt�k Breszt-Litovszkot, k�r�lz�rt�k Lvovot, Bia�ystok mellett pedig egy m�sik beker�t� hadm�veletben mintegy f�lmilli� embert z�rtak k�r�l, �s el�rt�k Minszket. Az els� t�zegyn�h�ny napban a szovjet hadsereg emellett mintegy 7000 tankot, 4500 l�veget vesz�tett. A V�r�s Hadsereg elrendelte a visszavonul�st a Szt�lin-vonalra, a r�gi hat�r ment�n h�z�d� er�drendszerre, j�lius 4-�n azonban a gyorsan el�renyomul� n�met p�nc�losok ezt is sz�tzil�lt�k. J�lius 11-�n m�r elesett Szmolenszk, a mellette kialakult katlanban (ahol Tyimosenko marsall ellent�mad�sa kudarcba fulladt) a szovjetek 17 hadoszt�lya semmis�lt meg. D�l-Ukrajn�ban m�sik 27 hadoszt�ly lett beker�t�s �ldozata, szeptember elej�n a n�metek elfoglalt�k Dnyepropetrovszkot �s �tkarolt�k, majd beker�tett�k Kijevet, ahol 1,5 milli� foglyot ejtettek. �szakon szeptember 5-�n - az ism�t hadba l�p� finnek k�zrem�k�d�s�vel - k�r�lz�rt�k Leningr�dot. Elfoglalni azonban nem tudt�k, miut�n a Vorosilov hely�t �tvev� Zsukov marsall - akit Szt�lin Kijev v�delm�vel kapcsolatos n�zetelt�r�s�k miatt lev�ltott a vez�rkari f�n�ki funkci�b�l (mellesleg a vit�ban Zsukovnak volt igaza) - sikeresen stabiliz�lta a frontvonalat.

Noha - mint a fentebbi adatokb�l is kider�lt - a V�r�s Hadsereg nagyon s�lyos vesztes�geket szenvedett, �s a n�metek �ltal ejtett foglyok sz�ma milli�s nagys�grendet �rt el, az orosz alakulatok ellen�ll�sa sokkal kem�nyebb volt, mint amire a n�metek sz�m�tottak, �s mint amit az eur�pai hadj�ratokban tapasztaltak. A szovjet katon�k gyakran beker�tve sem adt�k meg magukat, az utols� t�lt�nyig folytatt�k a harcot, vagy megpr�b�ltak fegyveresen kit�rni a beker�t�sb�l. A breszti er�d�t p�ld�ul a k�r�lz�rt hat�r�r csapatok t�bb, mint egy h�napig, j�lius v�g�ig v�dt�k. A kem�ny ellen�ll�shoz hozz�j�rult az is, hogy a szovjet �ll�sok m�g�tt elhelyezked� NKVD-sek gyakran g�ppuskat�zzel is megakad�lyozt�k a v�r�skaton�k visszavonul�s�t. Ezek az �gynevezett z�r�-osztagok f�leg 1942 nyar�t�l tev�kenykedtek. A szovjet tiszteknek �s t�bornokoknak - k�l�n�sen az els� id�szakban - sz�molniuk kellett azzal is, hogy sikertelens�g eset�n megtorl�sok �rik �ket - t�bb kudarcot vallott tisztet �s t�bornokot hadb�r�s�g el� �ll�tottak �s kiv�geztek (pl. 1941 j�nius�nak v�g�n a Nyugati katonai k�rzet f�parancsnok�t, Pavlov hadseregt�bornokot �s m�sokat).

V�ltozott a szovjet propaganda hangneme is: a „szocialista haza” v�delme mellett nagy hangs�lyt kapott „Oroszorsz�g any�cska”, a hivatkoz�s az orosz t�rt�nelem nagyjaira, Alekszandr Nyevszkijre, Szuvorovra �s Kutuzovra; k�l�n�sen nagy hangs�lyt kapott az 1812-es honv�d� h�bor� p�ld�ja. 1941 �sz�n enyh�lt a pravoszl�v egyh�zra h�sz �ve nehezed� nyom�s is, megsz�ntett�k a Moszkvai p�tri�rka h�zi�rizet�t, �s – ha fenntart�sokkal is – a hagyom�nyos vall�sos �rz�letet is a h�bor�s er�fesz�t�sek szolg�lat�ba �ll�tott�k. 1941 nyar�n t�bb, a harmincas �vekben letart�ztatott �s t�borba ker�lt magas rang� tisztet szabadon bocs�tottak �s reaktiv�ltak, k�zt�k p�l�dul Rokosszovszkij marsallt �s Konyev t�bornokot. (Ezzel egyidej�leg azonban Berija, az NKVD f�n�ke javaslat�ra Szt�lin mintegy 300 kor�bban t�borba ker�lt t�bornok kiv�gz�s�re adott utas�t�st.)

Partiz�nh�bor� a Szovjetuni�ban

A n�metek viselked�se a megsz�llt ter�leteken m�g azokat is gyorsan ellen�k ford�totta, akik - els�sorban Ukrajn�ban - kezdetben a szt�lini uralom al�li felszabad�t�kat l�tt�k benn�k. A partiz�nmozgalom spont�n kialakul�s�t el�seg�tette, hogy 1941 j�lius�ban Moszkv�ban megalak�tott�k a Partiz�nmozgalom K�zponti T�rzs�t, �s n�pi h�bor�ra h�vtak fel a megsz�ll�k ellen. Ez n�mileg szervezett� tette a n�met vonalak m�g�tti ellen�ll�st, amikor lehetett, kihaszn�lta az ebb�l ered� h�rszerz�si lehet�s�geket, igyekezett (ink�bb persze a k�s�bbi id�szakban) �sszehangolni a regul�ris hader� hadm�veleteivel a partiz�nakci�kat, utas�t�sokkal �s - minim�lis m�rt�kben ugyan - de ut�np�tl�ssal l�tta el az ellen�ll�kat. Az ellen�ll�s olyan m�reteket �lt�tt, hogy 1942-43-ra val�s�gos partiz�nhadtestek j�ttek l�tre a megsz�llt ter�letek hatalmas erd�s�geiben. A partiz�nmozgalom nemcsak bizonytalann� tette a n�met ut�np�tl�si vonalakat, hanem helyenk�nt kifejezetten partiz�nvid�kek j�ttek l�tre (pl. ilyen volt a Brjanszki erd� egy r�sze, illetve a Pripjaty-mocs�rvid�k).

A hadiipar �ttelep�t�se

A Szovjetuni� m�r a h�bor� el�tt megkezdte ipar�nak �ttelep�t�s�t keletre. Strat�giai c�lja az volt, hogy az Ur�lon t�li �s szib�riai �vezetek nyersanyag illetve ipari termel�se el�rje a Moszkva, Leningr�d, Kijev �s a Donyec-medence hagyom�nyos ipari k�zpontjainak szintj�t. 1930 �s 1940 k�z�tt �j koh�szati �zemek l�tes�ltek Magnyitogorszkban, Kuznyeckben, Novo-Tagilban, ipari k�zpontok Cseljabinszkban, Novoszibirszkben, alum�nium �zemek Volkovban �s Dnyepropretrovszkban, sz�nb�ny�k Kuznyeckben �s Karagand�ban �s egy „m�sodik Baku” olajmez� az Ur�l-Volga ter�leten.

A keleti ter�letek kezdetben lass� felfejleszt�s�t a n�met t�mad�s (Barbarossa) ut�n rendk�v�li m�rt�kben felgyors�tott�k. 1941 okt�ber�ben a szovjet hadiipar 80%-a �ton volt kelet fel�. B�r a Wehrmacht el�renyomul�sa sor�n a szovjetek t�bb, mint 300 hadi�zemet vesztettek el, az m�gsem bizonyult el�g gyorsnak, hogy megakad�lyozza a leningr�di, kijevi �s a Moszkv�t�l nyugatra es� gy�rak kitelep�t�s�t keletre. Mik�zben a h�bor� els� h�rom h�napj�ban a vonatok a 2,5 milli� katon�t sz�ll�tottak nyugatra, ezalatt 1523 sz�tszerelt gy�rat vittek vissza az ur�li ter�letekre (455 �zem), Nyugat-Szib�ri�ba (210 �zem), a volgai r�gi�ba (200 �zem), Kazahszt�nba �s a k�z�p-�zsiai ter�letekre (t�bb mint 250 �zem). Mindez �ri�si er�fesz�t�seket ig�nyelt. A novokramatorszki neh�zipari g�pgy�r p�ld�ul 1941. szeptember 29-�n kapta meg a parancsot, hogy szerelje sz�t gy�rt�sorait. 5 napon bel�l a n�met bomb�z�k t�mad�sai k�zepette valamennyi g�p�t vagonokra pakolt�k, az utols� napon pedig az �zem 2500 munk�sa 30km-t menetelt a legk�zelebbi m�k�d� vas�ti p�ly�hoz, hogy a g�peket k�vetve vonatra sz�llhasson. Ugyanakkor az �zemeket siker�lt szinte hihetetlen sebess�ggel �jraind�tani. December 8-�n, t�z h�ttel az ut�n, hogy a harkovi tankgy�rat az Ur�l-hegys�gbeli Cseljabinszkba telep�tett�k, m�r le is gy�rtotta az els� 25 darab T-34-es harckocsit.

A Moszkvai csata

1941. szeptember 30-�n Brjanszk, illetve Szmolenszk t�rs�g�b�l von Bock hadseregcsoportja, �l�n Hoth �s Guderian t�bornokok p�nc�loshadtesteivel megkezdte a k�zvetlen t�mad�st Moszkva ellen. Alig t�bb mint k�t h�t alatt ism�t sz�tzil�lt�k a szovjet frontot, t�bb kisebb beker�t� hadm�veletet hajtottak v�gre. Okt�ber elej�n elfoglalt�k Vjazm�t �s Orjolt. El�rt�k Tul�t, a k�z�ps� frontszakaszon pedig 18-�n elfoglalt�k a m�r Moszkva k�zvetlen k�zel�ben l�v� Volokalamszkot �s Mozsajszkot. Moszkv�ban okt�ber 19-�n kihirdett�k az ostrom�llapotot, a kormn�nyhivatalok Kujbisevbe k�lt�ztek, de Szt�lin a Kremlben maradt. A szovjet csapatok parancsnoks�g�t ekkor a Leningr�db�l visszah�vott Zsukov �s Konyev marsallok vett�k �t, akik �jabb v�delmi vonalat hoztak l�tre. Ez �tmenetileg megakasztotta a n�met el�ret�r�st. Guderian p�nc�losai november 15-�n �j�tott�k fel az offenz�v�t 51 hadoszt�llyal, mintegy 1500 harckocsival. A szovjet frontot ism�t t�bb ponton �tt�rt�k, beker�tett�k Tul�t, �tkeltek a Moszkva-Volga csatorn�n. November 25-�n egy p�nc�los �k el�rte Moszkva k�lv�ros�t, �s mintegy 20 kilom�terre k�zel�tette meg a Kreml-t. December 1-j�n azonban a n�met t�mad�s v�glegesen elakadt. Von Bock 3-a �s 5-e k�z�tt ism�t megk�s�relte az offenz�va fel�j�t�s�t, de ekkor m�r utols� tartal�kainak bevet�s�vel sem siker�lt kier�szakolnia az �tt�r�st. Mik�zben a n�metek kimer�ltek, Zsukovnak december elej�re friss er�k �lltak rendelkez�s�re. Addigra r�szben �jabb seregtesteket siker�lt fel�ll�tani, r�szben pedig - miut�n a szovjet vezet�s meggy�z�d�tt arr�l, hogy nem kell jap�n t�mad�sra sz�m�tania - a t�vol-keleti t�rs�gb�l �s Szib�ri�b�l vez�nyeltek �t csapatokat. A Moszkva el�tti frontszakaszon �gy a V�r�s Hadsereg december 6-�n ellent�mad�sba ment �t. December k�zep�n visszafoglalt�k Tul�t �s Mozsajszkot, a h�nap v�g�n Kalug�t. A janu�r k�zep�ig tart� t�mad�sban mintegy 300-500 kilom�terre siker�lt visszaszor�taniuk a n�meteket, �s ezzel elh�rult a Moszkv�t k�zvetlen�l fenyeget� vesz�ly.

A Moszkva el�tti n�met veres�g a vill�mh�bor� kudarc�t jelentette. Az ut�np�tl�si vonalak v�gletes megny�l�sa mellett ebben szerepet j�tszott, hogy a kor�n bek�sz�nt �szi es�z�sek szinte j�rhatatlann� tett�k az utakat, majd a kem�ny orosz t�l ("T�l t�bornok"). B�r az orosz katon�k nyilv�nval�an ugyan�gy f�ztak, mint a n�metek, ut�bbiak – mivel �gy tervezt�k, hogy m�g okt�berben elfoglalj�k Moszkv�t – nem voltak felk�sz�lve a t�li hadvisel�sre. A n�met katon�k egy r�sze m�g janu�rban is ny�ri egyenruh�t hordott, mik�zben a szovjetek vattakab�ttal �s nemezcsizm�val l�tt�k el a katon�ikat. A k�zismerten kem�ny orosz t�lben jobban vizsg�ztak a szovjetek fegyverei is: mik�zben a n�met Schmeisser g�ppisztolyok hamar befagytak, a l�nyegesen egyszer�bb szerkezet� orosz Spagin (PPS) g�ppisztolyok mindenf�le id�j�r�sban haszn�lhat�k maradtak, �s sem a nedvess�g, sem a homok vagy m�s szennyez�d�s nem �rtott nekik. A dieselmotoros T-34-es k�zepes tankok is fel�lm�lt�k a n�met P-III-as �s P IV-es tankokat, �s Moszkv�n�l m�r elegend�t �sszpontos�tottak ahhoz, hogy viszonylag nagy t�megben lehessen bevetni �ket. A 150 millim�teres �gy�val felszerelt KV neh�zp�nc�losnak pedig - b�r kev�s volt bel�le - nem volt n�met ellenfele (a KV-val azonos kateg�ri�j� Tigrisek csak 1943-ban jelentek meg). T�zereje mellett fontos pszichol�giai szerepet is j�tszottak a szint�n nagy sz�mban felvonultatott BM-13-as sorozatvet�k - ezeket nevezt�k a n�metek Szt�lin orgon�knak, az oroszok Katyus�knak. (Ez volt egy�bk�nt a vil�gon els�k�nt haszn�lt reakt�v t�z�rs�gi fegyver, 1941 j�lius�ban vetett�k be el�sz�r Orsa mellett). Ez nem volt el�g, j�tt az orosz t�l, ami megpecs�telte a n�met csapatok sors�t.

Az 1942-es ny�ri n�met offenz�va

Viszonylag r�vid hadm�veleti sz�net ut�n a szovjet vez�rkar - n�mi vit�t k�vet�en - tavasszal a nyugati �s a d�li ir�nyban egyszerre pr�b�lta fel�j�tani az offenz�v�t. A front Moszkv�val szembeni szakasz�n ekkor l�nyegesen m�r nem siker�lt h�tr�bb szor�tani a n�meteket, d�len azonban t�bb sikerrel kecsegtetett Tyimosenk� marsall Harkov ir�ny�ban m�jus 12-�n megindul� t�mad�sa (D�lnyugati Front �s D�li Front). A szovjet p�nc�losok �tt�rt�k a n�met v�d��ll�sokat, �s t�bb mint 100 kilom�tert el�renyomulva el�rt�k Harkov k�lv�ros�t. Itt azonban kimer�ltek a t�mad� energi�k, mik�zben a kialakult kisz�gel�s k�t oldal�n megindult a n�met ellent�mad�s. Von Bock parancsnoks�ga alatt d�lr�l Kleist t�bornok 4. p�nc�los hadserege, �szakr�l pedig Paulus t�bornok 6. hadserege �tkarolta, majd beker�tette a d�lnyugati front csapatait, mintegy 250 ezer foglyot ejtve �s t�bb mint 1000 szovjet tankot megsemmis�tve.

A n�metek ny�ri offenz�v�j�nak el�j�t�ka Szevasztopol bev�tele volt. Az el�z� �v okt�bere �ta beker�tett v�ros ellen j�nius 7-�n kezdte meg Manstein t�bornok hadserege. J�nius v�g�re �tt�rt�k a v�rost �vez� v�delmi gy�r�t, majd utcai harcban j�lius 2-ig fokozatosan f�lsz�molt�k az ellen�ll�st a v�rosban, �s elfoglalt�k a Herszonesz f�lszigetet.

A n�metek nagy ny�ri t�mad�sa – elt�r�en az el�z� �vit�l – m�r nem h�rom, hanem csak egy hadm�veleti ir�nyba indult meg. Mik�zben D�l-Oroszorsz�gban fell�ngoltak a harcok, a front k�z�ps� �s �szaki szakasza alig mozdult. A t�rt�n�szek t�bbs�ge m�r ebben a t�nyben az er�viszonyok �trendez�d�s�nek kezdet�t l�tja. M�ig vita van abban, hogy mi volt a n�met t�mad�s val�di hadm�veleti c�lja. Az egyik �ll�spont szerint a n�met f�er�k �tt�rve a Donon �s a Volg�n �szak fel� fordultak volna, hogy azt�n d�l �s kelet fel�l egy �ri�si strat�giai beker�t�ssel foglalj�k el Moszkv�t. A m�sik v�lem�ny szerint az els�dleges c�l a grozniji olajmez�k megszerz�se, valamint a Kauk�zuson kereszt�l az indiai �t megnyit�sa volt. Elk�pzelhet� az is, hogy a n�met strat�giai c�lkit�z�sek a hadm�veletek alakul�s�nak menete sor�n v�ltoztak, �s miut�n offenz�v�juk a Don-kanyarban elakadt, �tmenetileg letettek a Moszkva elleni hadm�veletr�l, �s a t�mad�s f� s�lypontja �gy helyez�d�tt �t a ny�r v�g�re d�lre.

A 2., a 4. p�nc�los �s a 2. magyar hadsereg (Weichs hadseregcsoport) j�nius 28-�n kezd�d�tt t�mad�sukkal �tt�rt�k Rokosszovszkij marsall frontvonal�t. J�lius 6-�n el�rt�k a Dont, itt azonban ism�t er�s szovjet ellen�ll�sba �tk�ztek �s Voronyezs t�rs�g�ben l�nyeg�ben elakadtak. A 6. n�met hadsereg t�mad�sa azonban t�l�k d�lre sikeresen bontakozott ki. Ennek hat�s�ra a n�met f�parancsnoks�g d�lre ir�ny�totta a 4. p�nc�los hadsereget is. J�lius 23-�n ism�t elfoglalt�k a Don melletti Rosztovot. Augusztus elej�n a Paulus vez�rezredes 6. hadserege �s Kleist 4. p�nc�los hadserege megind�totta a Volga ir�ny�ba az �j t�mad�st. Id�k�zben azonban a 4 p�nc�los hadsereget d�l fel�, a Kauk�zus ir�ny�ba ford�tott�k, mik�zben Paulus csapatai a Volga menti Szt�lingr�d elfoglal�s�nak feladat�t kapt�k. A n�met p�nc�losok �tlagosan 40 km-t tettek meg naponta a d�l-orosz sztyepp�n. Augusztus 4-�n Sztavropolt, 9-�n Majkopot �rt�k el, �s Kleist er�i behatoltak a Kauk�zusba, szeptember elej�n pedig Paulus csapatai megkezdt�k Szt�lingr�d ostrom�t (a v�rost augusztus 24-�n kezdte bomb�zni a Luftwaffe). A n�metek egyetlen h�nap alatt - a t�l�k m�r szinte megszokott �temben - t�bb sz�z kilom�tert tettek meg, a v�rt had�szati siker azonban elmaradt. Tyimosenko ugyanis - noha kem�ny ut�v�dharcokat folytatott - f�er�it ez�ttal sikerrel kivonta ki a n�met csap�sok el�l, �s csak Szt�lingr�d k�zvetlen el�ter�ben pr�b�lt megkapaszkodni. Ebben n�mi szerepet j�tszott az is, hogy Zsukov �s Vasziljevszkij marsallok javaslat�ra Szt�lin feladta a merev v�delem elv�t. Mik�zben a szovjet vez�rkar augusztus v�g�n hozz�l�tott a had�szati ellent�mad�s (Uranusz hadm�velet) terveinek �s logisztikai el�k�sz�leteinek kidolgoz�s�hoz, Tyimosenko visszavonulhatott a Volg�hoz, azzal az utas�t�ssal azonban, hogy a Volga vonal�t �s f�leg Szt�lingr�dot mindenk�ppen tartania kell. Szeptember 6-�n Paulus t�bornok 6. hadsereg�nek csapatai behatoltak a v�rosba, amelyet a Csujkov t�bornok parancsnoks�ga alatt �ll� 62. hadsereg v�dett. A m�r romm� bomb�zott v�rosban kem�ny utcai harcok alakultak ki. A n�metek szeptember 13-�n a v�rost�l d�lre el�rt�k a Volg�t. Minden h�z�rt napokig tart� harc folyt, okt�ber v�g�re a v�ros nagy r�sze l�nyeg�ben a kez�kre is ker�lt (volt, ahol csak n�met peremvonalat csak sz�z m�ter v�lasztotta el a foly�t�l, �t�t� sikert azonban nem tudtak el�rni. Vesztes�geik hatalmasak voltak. J�lius k�zepe (az offenz�va kezdete) �s november 19 k�z�tt mintegy 200 000 halottat, 1500 tankot, 1000 �gyut �s 1300 rep�l�g�pet vesztettek.

A szovjet ellent�mad�s Szt�lingr�dn�l

A szovjet vez�rkar felismerte, hogy a Volg�hoz val� el�ret�r�s sor�n a 6. n�met hadsereg sz�rnyai elny�ltak, �s ezeket a n�met er�kn�l rosszabbul felszerelt �s alacsonyabb harc�rt�k� - rom�n �s olasz csapatok biztos�tott�k. Ez�rt - mik�zben Csujkov t�bornok 62. hadserege a v�ros v�delm�ben csak a legsz�ks�gesebb ut�np�tl�st kapta - az �jonnan felsorakoztatott tartal�kokat ide csoportos�tott�k. November 19-�n a v�rost�l �szak-nyugatra a D�lnyugati Front (Vatutyin t�bornok) �s a Doni Front (Rokosszovszkij marsall) csapatai, 20-�n pedig a v�rost�l d�lre a Szt�lingr�di Front (Jerjomenko marsall) ind�totta meg a t�mad�st �sszesen 11 hadsereggel, amelyek k�z�l hat volt p�nc�los. A frontot mindk�t sz�rnyon egyetlen nap alatt �tt�rt�k, sz�tvert�k a 3. �s 4. rom�n hadsereget, �s a gyorsan el�ret�r� p�nc�los�kek 23-�n a Don mellett Kalacsn�l tal�lkoztak, ezzel beker�tve a 6. hadsereget. Hitler megtiltotta a visszavonul�st a Donhoz, �s a gy�r� bez�r�d�sa ut�n a kit�r�sre sem adott enged�lyt. Ebben a d�nt�sben k�zrej�tszott az is, hogy G�ring biztos�totta, hogy a Luftwaffe k�pes ut�np�tl�ssal ell�tni a beker�tett csapatokat, am�g a gy�r�t nem siker�l �tt�rni. Val�j�ban a 6. hadsereg sz�ks�gleteinek csak t�red�k�t tudt�k l�gi �ton bejuttatni a gy�r�be.

December 12-�n Manstein t�bornagy vezet�s�vel indult meg a 6., 17., �s a 23. p�nc�loshadoszt�ly t�mad�sa a 6. hadsereg felment�s�re D�lnyugat (Kotyelnyikovo) fel�l. A "T�li Vihar" fed�nev� hadm�velet kezdetben j�l haladt, �s mintegy 60 kilom�terre siker�lt megk�zel�teni a 6. hadsereg peremvonal�t. Az offenz�va azonban 23-�ra erej�t vesztette �s elakadt, majd 26-�n a szovjet nyom�s hat�s�ra Manstein k�nytelen volt megkezdeni a visszavonul�st. Ezt k�vet�en m�r rem�ny sem volt a 6. hadsereg felment�s�re. A szovjetek sikeresen stabiliz�lt�k a gy�r�t, majd t�bb kieg�sz�t� offenz�v�t ind�tottak (ezek egyike sor�n vert�k sz�t december m�sodik fel�ben el�sz�r a 8. olasz, majd janu�rban a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereget). Janu�rban s�lyos harcok k�zepette el�sz�r kett�v�gt�k, majd febru�r 2-ra felsz�molt�k a szt�lingr�di katlant. Paulus t�bornok az utols� pillanatban, janu�r 30-�n megkapta t�bornagyi kinevez�s�t Hitlert�l. Ez voltak�ppen felsz�l�t�s volt az �ngyilkoss�gra (kor�bban soha egyetlen n�met t�bornagy sem hagyta �lve elfogni mag�t), aminek azonban nem tett eleget, hanem fogs�gba esett. A teljes n�met vesztes�g mintegy 250 ezer f� volt, ebb�l kb. 90 ezer esett hadifogs�gba.

Szt�lingr�dt�l Kurszkig

A szt�lingr�di �s az azt kieg�sz�t� kisebb szovjet ellent�mad�sok k�vetkezt�ben a n�metek visszavonni k�nyszer�ltek a Kauk�zusba kor�bban bet�rt csapataikat is (Kleist hadseregcsoport), majd az er�s szovjet t�mad�sok k�vetkezt�ben febru�r 5-�n a Don torkolat�n�l fekv� Rosztovot is ki kellett �r�teni�k. Ezzel egyidej�leg Vatutyin t�bornok D�lnyugati Frontja - miut�n janu�rban els�p�rte a 8. olasz �s a 2. magyar hadsereget - Voronyezs fel�l tov�bb folytatta t�mad�s�t Harkov fel�. Febru�r 16-�n a v�rost v�d� I. SS p�nc�los hadtest k�nytelen volt visszavonulni, a szovjetek visszafoglalt�k Harkovot. A V�r�s Hadsereg c�lja ekkor m�r a Dnyeper el�r�se �s Ukrajna teljes felszabad�t�sa volt. Vatutyin t�mad� er�i azonban febru�r k�zep�re kimer�ltek, mik�zben - a v�ls�gos helyzet hat�s�ra - Manstein D�l hadseregcsoportja jelent�s ut�np�tl�shoz �s (r�szben Nyugatr�l r�szben Kleist "A" hadseregcsoportj�t�l �tvez�nyelt) friss csapatokhoz jutott. A febru�r 20-�n indul� ellencsap�s sor�n a n�metek Vatutyin meggyeng�lt �legys�geit beker�tett�k, ism�t eg�szen Harkovig vetett�k vissza a szovjeteket, �s m�rcius elej�n k�r�lz�rt�k, majd visszafoglalt�k a v�rost. A Vatutyin D�lnyugati Frontj�val szomsz�dos Voronyezsi frontot azonban csak kisebb er�kkel t�madt�k, �gy az - komoly er�s�t�seket is kapva - l�nyeg�ben megtartotta �ll�sait. Ezzel egyidej�leg - mivel a f�er�k k�zdelme d�len folyt egy akkor l�nyeg�ben helyi jelent�s�g�nek tekintett hadm�velettel - a szovjetek Moszkv�t�l nyugatra Vjazm�n�l h�tr�bb szor�tott�k a n�meteket. �gy mire el�rkezett a tavaszi olvad�s �s a mindk�t f�l �tmeneti kimer�lts�ge miatti hadm�veleti sz�net, kialakult Kurszk k�r�l az a mintegy 200 kilom�teres �v, amely k�s�bb a ny�ri harcok k�z�ppontj�v� v�lt.

Kurszk

1943 m�rcius-�prilis�ban - kisebb bizonytalans�gok ut�n - mindk�t oldal vez�rkara arra a meggy�z�d�sre jutott, hogy a k�vetkez� hadm�veletek sz�m�ra legk�n�lkoz�bb terep a Kurszk k�rny�k�n kialakult kisz�gel�s. Hitler n�mi vita ut�n elvetette egy �jabb d�li offenz�va terv�t, �s �prilisban kiadta az utas�t�st a kisz�gel�s k�t oldalr�l val� megt�mad�s�ra. A n�met vez�rkar tov�bbi elk�pzel�sei szerint, miut�n a k�t ir�nyb�l t�mad� er�s p�nc�losk�tel�kek a kisz�gel�st lev�gva tal�lkoznak, megsemmis�tik Vatutyin Voronyezsi �s Rokosszovszkij K�zponti frontj�nak er�it, majd egy k�z�s, keleti ir�ny�, Moszkva elleni csap�ssal folytat�dna a ny�ri hadj�rat. A hadm�velet megind�t�s�t, amely a Citadella fed�nevet kapta, kezdetben m�jusra tervezt�k, majd - hogy t�bb idej�k legyen a felk�sz�l�sre �s nagyobb t�megben vethess�k be p�nc�losaikat, k�zt�k az �j Tigris neh�zharckocsit - j�lius elej�re halasztott�k.

A m�sik oldalon Zsukov �s Vasziljevszkij is arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy Kurszk k�rny�k�n v�rhat� a n�metek �j offenz�v�ja. N�mi vita ut�n lebesz�lt�k Szt�lint egy megel�z� t�mad�s megind�t�s�r�l, �s meggy�zt�k, hogy egy m�lyen ki�p�tett, t�bbr�teg� v�delmi vonalban v�dekezve fel kell morzsolni a t�mad� n�met alakulatokat, majd a szovjet had�szati tartal�kokat felhaszn�lva ezt k�vet�en kell t�mad�sba �tmenni.

J�lius 5-�n �szak fel�l a Model t�bornagy �ltal vezetett 9. p�nc�los, d�l fel�l a Hoth t�bornok vezette (�jj�szervezett) 4. p�nc�los hadsereg mintegy 2700 p�nc�lossal, t�bbs�g�kben �j Tigris neh�z-, �s Panther k�zepes harckocsikkal, valamint a szint�n �j Ferdin�nd rohaml�vegekkel ind�tott�k meg a t�mad�st, amit k�zel 2000 rep�l�g�p t�mogatott. A h�bor� sor�n m�g sosem l�pett harcba ilyen sz�k ter�leten ilyen nagym�ret� p�nc�loscsoportos�t�s. Vel�k szemben azonban szint�n rekords�r�s�g� v�delem �p�lt ki. K�zel 10 ezer t�z�rs�gi �s p�nc�lt�r� l�veg, t�bb sz�z kilom�ter hosszan ki�p�tett v�delmi �rokrendszer, kilom�terenk�nt 3000-es s�r�s�gben telep�tett akn�k v�rt�k a t�mad�st. A kisz�gel�s d�li sz�rny�n a t�mad�s megindul�sa el�tti �r�kban a szovjetek er�s megel�z� t�t�rs�gi csap�st is m�rtek a n�metek j�l felder�tett megindul�si k�rleteire. Ez azonban nem �rte el a v�rt hat�st, mert ebben az id�pontban a n�met alakulatok m�g nem foglalt�k el megindul�si poz�ci�ikat.

A n�metek s�lyos vesztes�geket szenvedve, folyamatos szovjet ellenl�k�seket lek�zdve nyomultak el�re mind az �szaki, mind a d�li frontszakaszon. J�lius 10-ig mintegy 50 kilom�ternyire siker�lt be�kel�dni�k a szovjet v�delmi vonalakba. T�mad�suk azonban lelassult �s noha utols� tartal�kaikat is bevetett�k, nem siker�lt kier�szakolniuk a teljes �tt�r�st. J�lius 11-�n megindult a szovjet ellent�mad�s. �szakon - l�nyeg�ben Model csapatainak a sz�rny�ban Popov t�bornok Brjanszki Frontja, 12-�n d�len Hoth oldal�ban Konyev marsall Sztyeppi Frontja t�madott. A vil�gt�rt�nelem legnagyobb p�nc�loscsat�j�ban Kurszkt�l d�lre �sszesen t�bb mint 1000 tank vett r�szt. J�lius 13-�n a n�metek - kimondatlanul beismerve a veres�get - le�ll�tott�k az offenz�v�t, miut�n p�nc�losaik k�zel nyolcvan sz�zal�k�t elvesz�tett�k. Hasonl� m�rt�k� volt a szovjet vesztes�g is, ezt azonban ellens�lyozta, hogy - az Uralban ekkor m�r teljes kapacit�ssal m�k�d� �zemeknek k�sz�nhet�en - a szovjet harckocsigy�rt�s jelent�sen meghaladta a n�metek�t, a t�z�rs�gi eszk�z�k gy�rt�sa pedig a t�bbsz�r�s�re emelkedett. A V�r�s Hadsereg a Kurszki �sszecsap�s ut�n �jabb csapatokat tudott t�mad�sra felsorakoztatni, mik�zben a n�metek gyakorlatilag teljes had�szati tartal�kukat elvesz�tett�k.

A hadt�rt�n�szek j� r�sze szerint a h�bor� igazi fordulat�nak ink�bb a kurszki, mint a szt�lingr�di csata nevezhet�. Ut�bbi jelent�s�ge abban van, hogy az volt az els� olyan szovjet ellent�mad�s, amelyben egy jelent�s n�met csoportos�t�s teljesen megsemis�lt. Kurszkn�l ker�lt azonban v�glegesen a had�szati kezdem�nyez�s a V�r�s Hadsereg kez�be, amit a n�meteknek t�bb� nem siker�lt visszaszerezni�k.

Az elemz�k egy r�sze szerint emellett szakmailag mind a szovjet t�bornoki kar, mind az alacsonyabb rang� tisztek �ltal�nos sz�nvonala ekkort�l egyenrang� a n�met sz�nvonallal, helyenk�nt �s id�nk�nt meg is haladja azt. Kialakul a szovjet marsalli kar vezet� csoportja: Kurszkn�l �s a Kurszki csat�t k�vet� Belgorodi hadm�veletben Zsukov �s Vasziljevszkij mellett m�r vezet� szerepet j�tszanak a h�bor� k�vetkez� szakasz�nak meghat�roz� egy�nis�gei, Konyev, Vatutyin, Rokosszovszkij, Malinovszkij, Tolbuhin. Noha b�tors�guk kor�bban is k�ts�gbevonhatatlan, az egyszer� szovjet katona harc�rt�ke is ekkort�l tekinthet� azonosnak a n�met katon�k�val.

A fordulat fontos eleme, hogy 1943 nyar�ra a szovjet fegyvergy�rt�s volumene is el�rte, majd egyes kateg�ri�kban (k�zepes harckocsik, t�z�rs�gi eszk�z�k, rep�l�g�pek) jelent�sen meghaladta a n�met fegyvergy�rt�s�t, �s min�s�ge is megjavult. Ekkor jelenik meg a T-34-es �ttervezett toronnyal �s 85 mm-es l�veggel felszerelt �j v�ltozata, a KVII., majd az ISZ-1. neh�zharckocsi, a Jak-3 �s a La-5 vad�szg�p, majd az IL-2 csatarep�l�g�p. A harckocsikon sz�ll�tott rohamalakulatok standard felszerel�s�v� v�lik a puska helyett (kor�bban n�ha m�g ebb�l is kev�s volt) az ismert dobt�ras Spagin (PPS) g�ppisztoly. (1943-ban egy�bk�nt a n�met hader� is r�szleges �tfegyverz�sen megy kereszt�l, a m�r eml�tett Tigris �s a P�rduc V. harckocsi, a Ferdin�nd rohaml�veg mellett ekkor jelenik meg a FW-190 vad�szg�p.)

Visszaeml�kez�sek szerint Kurszkt�l kezdve v�lik igaz�n �rz�kelhet�v� a land-lease sz�ll�t�sok hat�sa is. Nem is annyira a fegyversz�ll�t�soknak volt jelent�s�ge, mint ink�bb a sz�ll�t�j�rm�veknek, teheraut�knak (a sz�vets�gesek t�bb 10 000 Studebaker teheraut�t �s Jeep-et sz�l�tottak) �s t�z�rs�gi vontat�knak (1944 elej�re a szovjet t�z�rs�g a kor�bbi fogatolt t�z�rs�gb�l teljesen g�pes�tett� v�lt), valamint az �lelmiszersz�ll�tm�nyoknak (a szovjet katon�k az amerikai konzerveket "m�sodik frontnak" nevezt�k) �s egy�b kiseg�t� anyagoknak.

Szovjet offenz�va Kurszk ut�n

A kurszki gy�zelem ut�n a rendelkez�sre �ll� hadm�veleti tartal�kok bevet�s�vel a szovjetek mind a kisz�gell�st�l d�lre, mind att�l �szakra �ltal�nos offenz�v�ba mentek �t. Model �s Hoth cspatai kem�nyen v�dekeztek, de nem tudt�k megakad�lyozni, hogy a V�r�s Hadsereg augusztus 1-j�n elfoglalja Orjolt. D�len r�vid id�re m�g el is akadt az orosz t�mad�s, augusztus 3-�n azonban Vatutyin teljes frontj�nak bevet�s�vel szinte els�p�rt�k a 4. n�met hadsereget. Augusztus 5-�n elfoglalt�k Belgorodot, ezzel l�nyeg�ben megny�lt az �t Harkov �s a Dnyeper fel�. Manstein javaslat�ra Hitler enged�lyezte a n�met csapatok visszavonul�s�t az �.n. Keleti Falhoz. Ennek az er�dvonalnak a ki�p�t�s�re azonban m�r nem volt id�. A szovjet hadsereg augusztus 23-�n - ekkor m�r v�gleg - visszafoglalta Harkovot, szeptember k�zep�n el�rte a Dnyepert �s t�bb helyen �t is kelt rajta.

Partrasz�ll�s Szicili�ban

A rakom�ny kirakod�sa a partrasz�ll� haj�kb�l a normandiai partrasz�ll�s ut�n, 1944. j�nius

1943. j�lius 9-10-�n a sz�vets�gesek partra sz�lltak Szic�li�ban, ezzel a nyugati sz�vets�gesek t�bb mint k�t �v m�lt�n ism�t megjelentek sz�razf�ldi er�ikkel is az eur�pai kontinensen. A Passero fok k�t oldal�n Patton �s Montgomery t�bornokok parancsnoks�ga al� 10 brit �s amerikai hadiszt�ly tartozott, ebb�l kett� l�gi sz�ll�t�s� (1. brit �s 82. amerikai) volt. Vel�k szemben a szigeten a Guzzoni t�bornok vezet�s�vel t�z olasz �s k�t n�met hadoszt�ly (15. p�nc�lgr�n�tos �s a Hermann G�ring p�nc�los) v�dekezett. K�z�l�k mind kik�pz�s, mind felszerelts�g szempontj�b�l csak a n�metek vehett�k fel a versenyt a sz�vets�gesekkel, az olasz csapatok egy r�sze m�g g�pes�tett sz�ll�t�j�rm�vekkel sem rendelkezett. A partrasz�ll�s a sz�vets�gesek sz�m�ra is meglep�en sim�n zajlott, a sziget elfoglal�sa azonban nem ment k�nnyen. Patton csapatai Szicilia nyugati fel�t foglalt�k el, m�g Montgomery 8. hadserege keletre, Messina fel� fordult. T�mad�sa azonban a tov�bbi k�t hadiszt�llyal meger�s�tett (1. ejt�erny�s �s 29. p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly) n�met er�k kem�ny ellen�ll�sa miatt elakadt, ez�rt Patton csapatainak egy r�sz�t is kelet fel� kellett ind�tani. V�g�l j�lius 22-�n a sz�vets�gesek elfoglalt�k Palerm�t, majd kisebb m�ret� �tkarol� hadm�veletekkel visszavonul�sra k�nyszer�tett�k a n�meteket, akik augusztus 11-�n ki�r�tett�k a szigetet.

Az olaszorsz�gi hadj�rat kezdete

A sz�vets�gesek szic�liai sikereinek hat�s�ra j�lius 25-�n R�m�ban a Fasiszta Nagytan�csban leszavazt�k Mussolinit, akit le is tart�ztattak. III. Viktor Emmanuel korm�nya Badoglio t�bornokot b�zta meg az �j korm�ny megalak�t�s�val, aki fegyversz�neti t�rgyal�sokat kezdem�nyezett. Montgomery t�bornok 8. hasdserege szeptember 3-3-�n �tkelt a Messinai Szoroson �s elfoglalta Reggio di Calabri�t, majd 8-�n Clark t�bornok 5. amerkai hadserege partrasz�ll�st hajtott v�gre N�polyt�l d�lre, Salernon�l.

Ezt k�vet�en a n�metek megsz�llt�k �szak-Olaszorsz�got, �s ellenkorm�nyt szerveztek. Mussolinit, akit a Gran Sasson egy turistah�zban tartottak fogva, szeptember 12-�n Otto Skorzeny ejt�ery�s k�l�n�tm�nye kiszabad�totta. Az olasz dikt�tor �szak Olaszorsz�gban n�met v�dn�ks�g alatt l�trehozta a Saloi Fasiszta K�zt�rsas�got.

A Salernon�l partrasz�llt amerikai csapatok kezdetben igen er�s ellent�mad�sokat szenvedtek el, voltak pillanatok, amikor �gy t�nt, hogy nem k�pesek megtartani a kialak�tott h�df�t, amit a n�met 10. hadsereg kish�j�n kett�v�gott. V�g�l is a t�mad� n�met p�nc�losk�tel�kek semmiv� v�ltak a h�df�t fedez� sz�vets�ges flotta neh�z haj��gyuinak t�z�ben. Maradv�nyaik (�s az id�k�zben Franciaorsz�gb�l �s Oroszorsz�gb�l meg�rkezett er�s�t�sek) szeptember k�zep�re el�re elk�sz�tett v�delmi vonalukba vonultak vissza. 16-�n a Salernob�l kiindul� amerikaiak �s a f�lsziget d�li cs�cske fel�l el�nyomul� britek egyes�ltek, majd szeptember 30-�n bevonultak N�polyba.

Ezut�n az it�liai el�renyomul�s az Apenninek hegyes vid�k�n lelassult (Csiga-offenz�va). 1944-ben t�bb kisebb (Anzio) partrasz�ll�st hajtottak v�gre, j�nius 4-�n foglalt�k el R�m�t, de tov�bbra is igen lass� volt az el�renyomul�suk: 1945 m�jus�ban, a n�met �sszeoml�skor m�g �szak-It�lia jelent�s r�sze n�met k�zen volt.

A h�bor� �szak-Afrik�ban

Noha az �szak-afrikai hadsz�nt�ren az olasz hader�k 1940 nyar�n sz�mszer� f�l�nyben (hat hadoszt�ly kett�vel szemben) voltak a britekkel szemben, Mussolini hosszasan habozott, miel�tt utas�t�st adott az offenz�va megkezd�s�re. Ebben szerepet j�tszott az is, hogy az olasz csapatok val�j�ban nem voltak felk�sz�lve a hadj�ratra: nem voltak g�pes�tve, mik�zben Wavell t�bornok mindk�t hadoszt�lya g�pes�tett volt. Eredetileg az olaszok a t�mad�st a brit szigeteken tervezett n�met partrasz�ll�ssal egyidej�leg akart�k megind�tani. Miut�n ez v�g�l elmaradt (�s az olasz er�ket is meger�s�tett�k), Graziani t�bornok hadereje szeptember 13-�n l�pte �t a l�biai-egyiptomi hat�rt. Az angolok visszavonultak, �s csup�n ut�v�dharcokra szor�tkoztak, �gy az olaszok szeptember 20-�ra el�rt�k Sidi el Baranit. Okt�berben azonban az angol er�k kieg�sz�ltek a 7. p�nc�los hadszt�llyal �s a f�ldk�zi-tengeri flott�t, valamint l�gierej�t is meger�s�tett�k. Wavell december 10-�n v�ratlanul t�mad�sba ment �t, sz�zil�lta az olasz 10. hadoszt�lyt, majd elfoglalta Tobrukot, Benghazit �s csak akkor �llt meg, amikor febru�r 11-�n ism�t el�rte a l�biai hat�rt.

Mussolini, hogy megv�dje L�bi�t, k�nytelen volt elfogadni a m�r kor�bban felaj�nlott n�met seg�ts�get. A n�met 5. k�nny� hadoszt�ly, amelyet k�s�bb m�g egy p�nc�los hadoszt�ly is k�vetett, febru�r 15-�n �rkezett meg Tripoliba; az �gy fel�ll�tott Afrika-hadtest parancsnok�v� Erwin Rommel alt�bornagyot nevezt�k ki. Ezzel a rosszul felszerelt �s gyenge harci szellem� olasz csapatokat j�l felszerelt, hat�kony n�met er�k eg�sz�tett�k ki, egy igen dinamikus �s v�llalkoz� szellem�, tapasztalt t�bornok parancsnoks�ga alatt.

K�r�lbel�l Rommel meg�rkez�s�vel egyid�ben viszont meggyeng�tett�k a vele szemben �ll� brit er�ket. Egy hadoszt�lyt kivontak a sivatagi frontr�l, hogy a Szom�lia fel�l m�g vesz�lyeztetett Eti�pi�ba k�ldj�k, mintegy 50 ezer embert Alexandri�ba vontak vissza, hogy behaj�zz�k �ket G�r�gorsz�g fel�, �s a 7. p�nc�los hadoszt�ly is jelent�s felt�lt�sre szorult. Rommel - miut�n Berlinben el�rte, hogy kivonj�k az olaszok parancsnoks�ga al�l - szinte minden el�k�sz�let n�lk�l ind�totta meg t�mad�s�t; m�g azt sem v�rva be, hogy valamennyi csapata be�rkezzen. M�rcius 24-�n elfoglalta a hat�rmenti El Agheil�t, majd - mik�zben az olasz gyaloghadoszt�lyok a part nemt�n nyomultak el�re, p�nc�losaival a sivatagon kereszt�l �tkarol� m�veletet hajtott v�gre. Az angolok - hogy elker�lj�k a beker�t�st - �prilis 3-�n ki�r�tett�k Benghazit; Rommel h�rom, viszonylag kisl�tsz�m� p�nc�los oszloppal �jabb beker�t� man�verbe kezdett a sivatagon kereszt�l, aminek eredm�nyek�ppen el-Mechillin�l a f�l angol vez�rkart (Neame �s O'Connor t�bornokot) siker�lt elfognia. �prilis 11-�re az olasz Brescia hadoszt�ly el�rte Dern�t, az angol csapatok pedig az egyetlen v�dhet� er�d�tm�nybe, Tobrukba vonultak vissza.

Az ezt k�vet� nyarat mindk�t f�l a tov�bbi hadj�ratokra val� felk�sz�l�ssel t�lt�tte. A brit flotta f�ldk�zi-tengeri f�l�ny�nek k�sz�nhet�en ebben az id�szakban j�val t�bb ut�np�tl�st tudtak a csapatokhoz juttatni, mint a n�metek (a n�met sz�ll�tm�nyok mintegy harmada veszett oda a tengeren). A jelent�sen kieg�sz�tett brit 8. hadsereg november 11-�n ment �t �jra t�mad�sba. Ezt a hadj�ratot nevezt�k a h�rom Cunningham hadj�rat�nak, mert az egyiptomi sz�razf�ldi csapatok, a l�gier�k �s a f�ldk�zi-tengeri flotta parancsnok�t egyar�nt �gy h�vt�k (k�z�l�k ketten voltak testv�rek). Rommel kezdetben sikerrel h�r�totta el a Bir el-Gobi elleni t�mad�st, azt�n m�gis a visszavonul�s mellett d�nt�ttt, noha a britek s�lyos vesztes�geket szenvedtek (a 4. angol p�nc�los dand�r a t�mad�s er�ltet�se k�zben szinte teljesen megsemmis�lt). A n�metek �s olaszok - hosszabb-r�videbb id�re t�bbsz�r meg�llva - 1942. janu�rj�ig eg�szen Marsa-Matruhig, a kor�bbi offenz�va kiindul�pontj�ig h�tr�ltak. Mik�zben azonban az el�renyomul� brit csapatok szinte teljesen fel�rl�dtek, Rommelnek nemcsak siker�lt meg�riznie er�i z�m�t, hanem m�g komoly ut�np�tl�shoz, t�bbek k�z�tt �j harckocsikhoz is jutott. A F�ldk�zi-tengeren a helyzet ugyanis �tmenetileg javult a n�metek sz�m�ra, els�sorban azzal, hogy jelent�s rep�l�er�ket telep�tettek Szic�li�ba, �s az olasz flotta is fokozta az aktivit�s�t. Rommel - az el�z� �vihez hasonl�an - v�ratlan gyorsas�ggal ind�totta meg �jabb ellent�mad�s�t. Janu�r 28-�n visszafoglalta Benghazit, ahol nagy mennyis�g� j�rm�vet �s hadianyagot zs�km�nyolt. Ezut�n tov�bb nyomult ism�t eg�szen el-Mechili �s Derna fel�. A brit 8. hadsereg sz�tzil�lva vonult vissza, �s csak Tobrukt�l ne