Napoleon Bonaparte

Jacques-Louis David festm�nye

Bonaparte Nap�leon (Napol�on Bonaparte) (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Longwood House, Szent Ilona szigete, Atlanti-�ce�n, 1821. m�jus 5.) francia hadvez�r, konzul �s cs�sz�r (1804–1815)

A korzikai Ajacci�ban sz�letett. Katonai iskol�ban tanult, Toulon ostroma (1793) ut�n el�l�ptett�k t�bornokk�. Az it�liai hadj�ratban jelent�s gy�zelmet aratott. Egyiptom megh�d�t�s�val meg akarta t�rni a brit kereskedelmi hegem�ni�t, elfoglalta Kair�t. A brumaire 18-i �llamcs�nyt (1799. november 9.) k�vet�en �tvette a hatalmat. Mint els� konzul katonai diktat�r�t vezetett be. 1804-ben cs�sz�rr� koron�zatta mag�t. K�zigazgat�si, katonai, oktat�si �s jogi reformjai (Code Napoleon) d�nt� hat�st gyakoroltak a francia t�rsadalom fejl�d�s�re. Fel�j�totta az Angli�val folytatott h�bor�t, hatalmas haj�hadat �p�ttetett, de a trafalg�ri �tk�zetben (1805) bebizonyosodott Anglia f�l�nye, ez�rt felhagyott az inv�zi� terv�vel. Megt�madta az oroszokat �s a osztr�kokat, gy�zelmet aratott Ulmn�l, Austerlitzn�l (1805); a poroszok J�n�n�l �s Auerstadtn�l (1806) szenvedtek veres�get, az oroszok pedig Friedlandn�l (1807). A tilsiti b�ke ut�n � lett Eur�pa ir�ny�t�ja. Angli�t kontinent�lis z�rlattal pr�b�lta t�rdre k�nyszer�teni.

Els� feles�g�t�l, Josephine-t�l nem sz�letett gyermeke (�s bizonyos forr�sok szerint meg is csalta Nap�leont), ez�rt elv�lt t�le. Feles�g�l vette M�ria Lujza osztr�k f�hercegn�t.

Ez a rovat m�g nincs telljesen k�sz de folyamatban van.